A gyilkosoknál is rázósabb lehet a csalóknak az első 48 óra

Az új alkotmánnyal is összeakadhat, és szokatlan módon csoportosítja a büntetőügyeket az a módosító javaslat, amelyet kedden nyújtott be a parlament elé az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. Az [origo]-nak nyilatkozó egykori ügyészek és jogvédők szerint a javaslat szokatlanul nagy hatalmat ad az ügyészek kezébe, és gyengíti a gyanúsítottak védelmét. Nem kötnek majd mindenkire hazugságvizsgálót, de könnyebb lesz a gyilkosoknak az elfogásukat követő 48 óra, mint a csalóknak.

Ügyvéd nélkül az első két napban

A terrorcselekmény vagy akár az emberölés nem minősül kiemelt jelentőségű ügynek, egy elvileg pénzbüntetéssel fenyegetett hivatali bűncselekmény viszont igen, ez érthetetlen - mondta az [origo]-nak a büntetőeljárási törvény módósításáról szóló fideszes javaslatról Tóth Mihály büntetőjogász.

Az országgyűlés honlapján kedden megjelent, az alkotmányügyi bizottság által benyújtott törvényjavaslat létrehozza a kiemelt ügyek kategóriáját. Ezek közé tartozik majd az ötvenmillió forint feletti adócsalás, a 400 millió forintot meghaladó követelések érvényesítésére indított perek, a súlyos következményekkel járó csődbűncselekmények, a hivatali visszaélés és a korrupciós bűncselekmények is, ha gyanúsítottjuk önkormányzati képviselő, polgármester, országgyűlési képviselő, állami vezető.

Ilyen kiemelt ügy lenne a lezárt vagy most is zajló eljárások közül például a Zuschlag-ügy, a Hunvald-ügy vagy a Hagyó-ügy. Cser-Palkovics András, az alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke sajtótájékoztatóján példaként a Sukoró-ügyet említette.

Tóth Mihály büntetőjogász szerint nehezen indokolható, hogy miért ilyen módon határozzák meg a kiemelt jelentőségű ügyek körét. A korrupciós bűncselekmények gyanúsítottjait például általában letartóztatják, és a törvény eleve soronkívüliséget ír elő a letartóztatás mellett zajló eljárosokra, vagyis a további szabályok feleslegesek - mondta a büntetőjogász. Hivatali visszaéléses ügyből évente nagyjából kétszáz válik ismertté, ezek negyede kerül bíróság elé, és Tóth szerint "ha első bűntényként követik el, végrehajtandó szabadságvesztést sem érdemel, így ennek a kiemelése is indokolatlan".

"Nem várhatunk csodát, ezek az ügyek nem azért zajlanak lassan, mert nem voltak meg a gyorsítás feltételei" - jelentette ki Tóth Mihály. A javaslatban megjelölt kiemelt ügyeket az lassíthatja, hogy hosszú, összetett a vádirat, amely gazdasági felkészültséget is igényel, és aránylag kevés bírónak van tapasztalata gazdasági ügyekben.

"Könnyebb kipasszírozni a vallomást"

Mivel az ügyvédi taktika is lassíthat egy ügyet, a javaslat szerint a kiemelt ügyek gyanúsítottjait 72 órán belül ki kell hallgatni, és a kihallgatáson az első 48 órában nem vehet részt a gyanúsított védője. Abszurdnak nevezte ezt a felvetést Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke. "Az emberi jogi garanciák így a hatékonyság áldozatául esnek, hiszen nyilván könnyebb valakiből kipasszírozni egy vallomást, ha nincs ott az ügyvédje" - mondta.

Ezzel egyetértett Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza, aki szerint "védő nélkül könnyebb alkut kötni és befolyásolni a gyanúsítottat". A jogász szerint ez a módosítás nemcsak a jelenlegi, de az áprilisban elfogadott új alkotmánnyal is ellentétes. Az alaptörvényben ugyanis az szerepel, hogy "a büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez".

Cser-Palkovics András, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes elnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy "a védelemhez való jog nem azonos a védővel való érintkezéssel". Szerinte az alkotmány és az új alaptörvény is arról szól, hogy a büntetőeljárás alá vont személyt minden eljárási szakaszban megilleti a védelemhez való jog, de ez nem azt jelenti, hogy minden cselekménynél kötelező a védői jelenlét. A fideszes bizottsági alelnök szerint arra hajlandók a kormánypártok, hogy az ügyvéd nélküli kihallgatásra előírt 48 órából engedjenek, a védőtől való elzárást azonban szükségesnek tartják, mivel "ha nincsenek ilyen korlátozó szabályok, az első pillanattól az eljárás lassítása lesz a cél".

A most zajló Hunvald-ügy is kiemelt lenne

A Helsinki Bizottság elnöke szerint most készít elő az Európai Bizottság egy uniós irányelvet, amely arról szól, hogy a tagállamoknak a fogva tartás, illetve az első kihallgatás kezdetétől biztosítaniuk kell, hogy a védő megfelelő segítséget nyújthasson a gyanúsítottnak (itt olvashatja angolul). Jelenleg néhány európai országban fordul elő, hogy ügyvéd nélkül hallgatják ki elsősorban a terrorcselekménnyel vádolt gyanúsítottakat. Kádár András Kristóf szerint elképesztő, hogy "Skócia, Franciaország, Hollandia és Belgium egy strasbourgi bírósági döntés után nemrég kezdte meg az eddig a védőt a gyanúsítottól elzáró szabályozásának felülvizsgálatát, mi meg most vezetjük be".

Jön a hazugságvizsgáló

A kiemelt ügyek gyanúsítottjait 120 óráig, vagyis öt napig lehet őrizetben tartani a javaslat szerint. A jelenlegi szabályok alapján legfeljebb három napig, vagyis 72 órán keresztül tarthat az őrizet, ennyi idő alatt kell döntenie a bíróságnak az esetleges letartóztatásról. A Helsinki Bizottság és a TASZ szerint ez a módosítás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelyet Magyarország is elfogadott. Az egyezmény szerint ugyanis "minden letartóztatott vagy őrizetbe vett személyt haladéktalanul bíró elé kell állítani". A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága korábban négy nap és hat óra hosszú, bírói döntés nélküli fogvatartást is egyezménysértőnek nyilvánított, habár abban az ügyben terrorizmus gyanújával indult a nyomozás.

"Kiemelt jelentőségű ügyben a tanú vallomása poligráf alkalmazásával is vizsgálható" - olvasható a módosító javaslatban. A jelenlegi szabályok szerint csak azt a gyanúsítottat vethetik alá hazugságvizsgálatnak, aki hozzájárul az eljáráshoz. Pelle Andrea, a TASZ jogásza szerint a törvényben csak annyi szerepel, hogy a gyanúsított nem kötelezhető a poligráfos vizsgálatra, a tanúknál viszont nincs meg ez a kitétel. Szerinte ez azt jelenti, hogy "a törvény majd értelmezhető úgy is, hogy a tanúkat kötelezni lehet a hazugságvizsgálatra".

Tóth Mihály büntetőjogász szerint ugyanakkor a poligráf mindig csak hozzájárulással alkalmazható, soha nem kényszeríthető ki, és a "tanúval szemben a szükségessége egyébként is alig merül fel".

A legfőbb ügyész kiváltsága

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a javaslat célja, hogy a kiemelt ügyekben gyorsabban döntés születhessen, ezért az ügyész dönthetné el, melyik bíróságon emel vádat. Példaként azt mondta: ha a mai szabály szerint a Fővárosi Bíróságon kellene vádat emelni, de annak jelenlegi leterheltsége kizárja azt, hogy belátható időn belül ítélet szülessen, az ügyész megtehetné, hogy más, illetékes megyei bíróságon emel vádat.

Egy tavalyi módosítás még a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe utalta, hogy - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács indítványa alapján - az időszerűség biztosítása érdekében más bíróságot jelöljön ki, mint amelyik egyébként illetékes lenne. Tóth Mihály, aki több mint húsz évig volt ügyész, azt mondta: az, hogy az ügyészség döntse el, melyik bíróságon biztosítható a soronkívüliség, egyrészt "indokolatlanul kiterjeszti a vádhatóság kompetenciáját", másrészt olyan hatáskört ad az ügyésznek, amelynek gyakorlásához megfelelő információja nincs. Ilyen adatokat ugyanis csak akkor szerezhet, ha beavatkozik a bíróság "belügyeibe", vagyis az ügyelosztásába és a munkaszervezésébe.

Bócz Endre egykori fővárosi főügyész szerint valóban az a kérdés, hogy a legfőbb ügyész hogy fogja kideríteni, hol nincs túlterhelve a bíróság. "Ha rosszmájúak akarunk lenni, azt mondhatjuk: ez a változtatás azért kell, hogy a készülődő politikai látványperek gyorsan lebonyolíthatók legyenek." Bócz Endre szerint ebben az esetben az ügyészség és maga a legfőbb ügyész "nehezen mossa le magáról", hogy nem a gyorsabb ítélkezés, hanem esetleg egyéb szempontok  miatt választ másik bíróságot.

Minél kevesebb adatot közölni

A javaslat más esetben is az ügyészség hatáskörét növeli. A módosítás szerint például a nyomozási bíró köteles figyelembe venni a nyomozó hatóság és az ügyész nyomozási taktikáját, amikor például az előzetes letartóztatásról dönt. Tehát ha az ügyész taktikája úgy kívánja, a gyanúsított nem tudhatja meg, milyen adatok alapján gyanúsították meg.

Pelle Andrea, a TASZ jogásza azt mondta, jelenleg is előfordul, hogy a gyanúsított csak annyit tud meg a letartóztatása indokairól, hogy például kábítószer terjesztése miatt kezdeményezte azt az ügyészség. Azt azonban nem közlik, hogy a nyomozati anyag szerint hol, mikor, kinek adott el drogot. "Ha nincsenek konkrétumok, nehéz védekezni a vád ellen, márpedig a mostani javaslat erőteljesen azt sugallja, hogy minél kevesebb adatot közöljenek a gyanúsítottal" - mondta Pelle.

A Helsinki Bizottság elnöke emellett azért tartja érthetetlennek, hogy ez az előírás szerepel a benyújtott javaslatban, mert a magyar uniós elnökségi program egyik prioritása volt, hogy elfogadják azt az irányelvet, amely a többi között arról szól: a letartóztatott és a védője hozzáférjen azokhoz a bizonyítékokhoz, amelyeken a letartóztatás alapul (itt olvashatja angolul az erről szóló dokumentumot). Kádár András Kristóf szerint így "nemcsak az európai trenddel, hanem saját prioritásával is szembemegy Magyarország".

Balsai István, az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke az [origo]-nak azt mondta, igazságügyi oldalról, a Legfőbb Ügyészségtől érkeztek a javaslatban lévő ötletek, ezért nem tudott róla az igazságügyi minisztérium, de a bizottság is magáénak érezte azokat. Balsai szerint vannak benne javítani való dolgok, ezért nyilvánvaló, hogy módosulni fog a javaslat. Cser-Palkovics András szerint a törvény módosításakor csak azokat az ellenzéki javaslatokat tudja támogatni, amelyek a javaslat eredeti célját, az eljárások gyorsítását nem akadályozzák.