A jövő vitáiról szólt Orbán kötözős mondata

A közvélemény reakcióit tesztelte Orbán Viktor miniszterelnök, amikor arról beszélt egy hétvégi interjúban, hogy akár a következő tíz kormány kezét is megkötné - állították az [origo]-nak kormányzati és fideszes források. A kérdésről vita van a kormánypárti frakciókban is, még nem dőlt el, hogy a kormány mennyire betonozza be saját döntéseit, kétharmados jogszabályba foglalják-e például a 16 százalékos szja-t vagy csak az egykulcsos adórendszert kötik ki.

"Egy ponton terjesztem ki a kétharmados törvények körét: a gazdasági törvények terén. És nem csinálok titkot abból, hogy ebben a vonatkozásban megkötöm a következő kormány kezét. És nem csak a következőét, hanem a következő tízét" - mondta Orbán Viktor kormányfő a Kronen Zeitung című osztrák lapnak adott szombati interjújában.

A kormányfő korábban is többször beszélt arról, hogy az új alaptörvényt kiegészítő kétharmados törvények közül a gazdasági tárgyúakat tekinti a legfontosabbaknak. Orbán május 31-én a Tv2 Tények című műsorban úgy fogalmazott: "Szeretném a kétharmadot arra felhasználni, hogy egy kétharmados törvényben a magyar gazdasági rendszer legfontosabb alapjait szabályozzuk. [...] A nyugdíjrendszer, az adórendszer, a költségvetési gazdálkodás néhány alapvető szabálya - szemben a mostani ötvenszázalékos parlamenti többséget igénylő döntéssel - kétharmadossá fog válni a jövőben."

Orbán tesztel

Az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati és fideszes források szerint Orbán nyilvánvalóan az adó- és nyugdíjtörvényekre utalt, amikor a következő kormányok kezének megkötéséről beszélt. Azt is megjegyezték ugyanakkor, hogy az ezekről a törvényekről szóló vita még nincs lefutva.

Egy magas beosztású kormányzati tisztviselő az [origo]-nak azt mondta, hogy a gazdasági tárgyú, kétharmados törvényekkel kapcsolatban még nem születtek végleges döntések. A kormányzati forrás szerint Orbán az elmúlt napokban azért nyilatkozott erről többször is, hogy a közvéleményt tesztelje, felmérje, hogy milyen reakciót váltanak ki a javaslatok. A tervezeteket Orbán iránymutatásai alapján a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium készíti elő, a javaslatok közül pedig az adórendszerről, illetve a nyugdíjrendszerről szóló törvények lesznek érdekesebbek - mondta a kormányzati forrás.

A Fidesz egyik ismertebb politikusa arról beszélt az [origo]-nak, hogy a Fidesz elnökségében is viták folynak arról, hogy a készülő jogszabályokkal mennyire szabad megkötni a következő kormányok kezét. A fideszes forrás szerint azonban a 16 százalékos egykulcsos szja, illetve a családi adókedvezmények valószínűleg benne lesznek a készülő kétharmados törvényekben.

A jövő vitáira utalt Orbán

A gazdasági tárgyú sarkalatos törvényeket a kormány várhatóan ősszel fogja benyújtani a parlamentnek. Orbán azzal is jelezte, mennyire fontosnak tartja ezeket a jogszabályokat, hogy a Tv2-nek azt mondta, amikor kiosztották, hogy ki felel az egyes kétharmados törvények előkészítéséért, akkor a gazdasági tárgyú jogszabályok előkészítését magára osztotta. Szerinte ezekről nagy vita lesz itthon és külföldön is.

Az [origo] forrásai szerint a kormányfő erről beszélt a június eleji, a Fidesz politikusai, szimpatizánsai számára megtartott, zártkörű kötcsei találkozón is. Orbán itt többek között azt mondta, hogy egész nyáron keményen fog dolgozni a gazdasági tárgyú sarkalatos törvényeken, amelyek szerinte izgalmasak lesznek, és Európában is meglepetéseket okoznak majd.

Az ismert fideszes politikus ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, olyan nagyobb horderejű változások, mint amilyen a magán-nyugdíjpénztári pénzek elvonása volt, várhatóan nem lesznek a készülő jogszabályokban. Egy másik fideszes képviselő szerint lehet arról vitázni, hogy jó-e kőbe vésni az egykulcsos adót, Orbán azonban nem szeretné, hogy az adórendszer kérdései politikai versengés terepei legyenek, ez pedig megelőzhető lehet azzal, ha az adó- és nyugdíjrendszer főbb számait kétharmados törvényben rögzítik.

Orbán a Tv2-nek azt mondta, erre azért van szükség, mert az elmúlt évtizedekben a magyar gazdaságpolitika nem volt stabil és kiszámítható. A rendszerváltás óta a mostani kormányon kívül csak az 1994-98 között kormányzó MSZP-SZDSZ koalíciónak volt kétharmados többsége, a többi ciklusban a kormányok meg sem közelítették ezt, így a kétharmados törvényekben szabályozott kérdéseket várhatóan úgy lehet majd módosítani, ha a szemben álló politikai pártok kompromisszumot kötnek egymással. Ezzel pedig a saját dolgát is megnehezíti a kormány, hiszen ha legközelebb nem tudnak kétharmados többséget szerezni, akkor egyedül a Fidesz sem tudja módosítani ezeket a jogszabályokat.

A stabilitással magyarázzák a kormánypártiak

A kormány által kiemelten fontosnak tartott szabályok kétharmados törvényben történő szabályozásáról más vezető kormányzati politikusok is beszéltek korábban. Matolcsy György június 3-án a Figyelőnetnek adott interjújában azt mondta: "Az a szándékunk, hogy az arányos, 16 százalékos, egykulcsos adórendszer alapelveit, az arányosságot és az adórendszeren kívüli, gyermekvállalást segítő jellegét rögzítsük kétharmados törvényben". Arra a kérdésre, hogy konkrétan az adókulcs mértékét rögzítik-e a sarkalatos törvényben, azt felelte: "Azt kellene rögzíteni, hogy az szja mértéke nem lehet nagyobb 16 százaléknál. Kisebb nyugodtan lehet", de hogy végül mi lesz benne a törvényben, az a Fidesz frakcióján múlik majd szerinte.

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár június elején a Tv2 Mokka című műsorában azt mondta, hogy a gazdaságnak van néhány olyan, jelenleg kialakuló eleme, mint például a kétpilléres nyugdíjrendszer, amelyet érdemes lenne hosszú távra rögzíteni. Az adórendszerről azt mondta, hogy az elmúlt években nem lehetett előre tudni, hogyan alakul az adórendszer, milyen változások történnek, egy sarkalatos törvény viszont rögzítené az adórendszer fontosabb elemeit. "Többek között az egykulcsos adórendszert rögzíteni lehetne. Akkor Magyarországon hosszú távon ki tudna alakulni egy olyan rendszer, ahol 16 százalékos az arányos adókulcs mértéke, ehhez tudja mindenki alakítani az életét" - fogalmazott Varga.

Egy fideszes képviselő az [origo]-nak arról beszélt, hogy többek között az alkotmányozás egyik célja is a költségvetési stabilitás megteremtése volt. A képviselő a januártól életbe lépő új alkotmány közpénzekről szóló fejezetére utalt, amely többek között azt írja elő, hogy amíg az államadósság meghaladja a hazai össztermék felét, addig csak olyan költségvetést lehet elfogadni, amely csökkenti az államadósságot. Az új alkotmány szerint számos kérdést az év végéig elkészülő kétharmados törvényeknek kell rendezniük. Ezek között több fontosabb gazdasági tárgyú kérdést is szerepel: így kétharmados törvény szabályozza majd az adórendszer és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, a nemzeti vagyon megőrzését és védelmét, valamint a családok védelmét, utóbbinak a gyerekvállalást ösztönző elemei lehetnek gazdasági tárgyúak.