Leszavazta Gyurcsány törekvéseit az MSZP kongresszusa

Az MSZP kongresszusának kétharmada nem szeretné, ha Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére pártszavazást tartanának többek között arról, hogy lehessen-e közvetlenül választani vezetőket a pártban. Gyurcsány a kudarc ellenére marad az MSZP-ben, és a jövő hét elején dönt arról a Demokratikus Koalícióval, hogy ragaszkodnak-e a szavazáshoz. A közel tíz órán át tanácskozó kongresszus határozatban ítélte el az Orbán-kormány politikáját, és arról is döntött, hogy merre folytassa útját az MSZP.

Tíz órán át tanácskozott szombaton az MSZP legnagyobb döntéshozó fóruma, a kongresszus. A többszáz küldött egyetlen témáról, a párt jövőjéről vitázott zárt ajtók mögött. A résztvevők szerint a vita sokszor személyeskedő és kemény volt, elhangzottak erős kijelentések is, több résztvevő szerint Gyurcsány Ferenc beszédében például nekiment több vezető szocialista politikusnak (a személyeskedő vitáról részletesen ebben a cikkünkben olvashat). "Bizonyos típusú magatartásokat határozottan kezeltem" - reagált az ülés után Gyurcsány a beszédéből kiszivárogtatott részletekre, de azt mondta, ezeket a megjegyzéseket nem a nyilvánosságnak szánta. Mesterházy Attila pártelnök a nyitó beszédében arról beszélt, hogy az MSZP-ben egységre van szükség.

A kongresszus a hosszas vita után végül három határozati javaslatot fogadott el. Ezek közül az egyiket a napközben kiszivárgott hírek szerint Baja Ferenc és több más küldött kezdeményezésére vették napirendre, és arról szólt, hogy a kongresszus szóltsa fel Gyurcsány Ferencet és az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platformot, hogy fontolják meg a pártszavazásra tett indítványukat és ne tartsák azt meg. Gyurcsány és platformja hat kérdésről tartott volna pártszavazást az MSZP-ben, többek között arról, hogy lehessen-e közvetlenül választani a párt tisztségviselőit, illetve legyen-e jövedelem- és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük a vezetőknek, vagy éppen legyen-e átláthatóságot elősegítő pártszabályozás. A pártszavazást helytelenítő határozatot a kongresszus titkos szavazáson kétharmados többdséggel, 202 igen, 105 nem, 4 érvénytelen szavazattal elfogadta.

"Emögött volt egy megállapodás, és úgy látom, valakik ezt a megállapodást nem akarják betartani" - mondta Gyurcsány Ferenc a szavazás után a pártszavazásra vonatkozó döntésről. Mesterházy Attila erre később azt mondta, ő betartotta azokat a megállapodásokat, amiket tett, az elnökség támogatta a pártszavazást, azt a kongresszusi küldöttek utasították el. A határozat nem kötelező érvényű, mivel csak kérést fogalmaz meg, azaz Gyurcsány Ferencen és a Demokratikus Platformon múlik, hogy hogyan döntenek ezek után a pártszavazásról - mondta Mesterházy Attila pártelnök. Szerinte Gyurcsányéknak keddig van idejük eldönteni, hogy mi szeretnének, ha a kongresszus kérése ellenére sem tesznek le a pártszavazásról, akkor a korábbi terveknek megfelelően szerdán elkezdődik. Gyurcsány Ferenc szerint előbb "gondolkodunk, aztán cselekszünk", hogy mit, azt a jövő hét elején a Demokratikus Koalíció ülésén döntik majd el. "Nyilvánvaló, hogy maradunk a pártban és folytatjuk a dolgunkat, nem ezen áll vagy bukik" - mondta Gyurcsány.

Gyurcsány Ferenc értékeli a kongresszuson történteket

A kongresszuson elfogadott másik két határozati javaslatot a párt elnöksége terjesztette be. Az egyik egy politikai nyilatkozat, amelyben az Orbán-kormány egy évének kritikáját fogalmazza meg az MSZP, ezt nyilvános szavazáson ellenszavazat nélkül, hét tartózkodás mellett fogadta el a kongresszus. Az MSZP honlapján elérhető dokumentum bírálja többek között a kormány adó- és szociálpolitikáját, az egészségügy- és az oktatáspolitikát, de kijelenti azt is, hogy az MSZP "büszke a korábbi szocialista kormányok stabilizációs és modernizációs eredményeire, sikereire és a Horn-kormány mértéktartó és értékadó kétharmados kormányzására".

A harmadik elfogadott, Egység Magyarországért című határozati javaslat az MSZP hitvallásának is tekinthető, a párt önmeghatározását és a követendő politikát foglalja össze 13 pontban. A kongresszus ezt a dokumentumot is nagy többséggel, 293 igen, 16 nem és 2 érvénytelen szavazat mellett fogadta el. Megtalálhatóak benne a párt két, az elmúlt hónapokban egymással vitatkozó részének állításai is: a dokumentum egyrészről kimondja, hogy az MSZP kiáll a "következetes baloldali politika" mellett, ezzel megfelel azoknak a tagoknak, akik a jelenleginél határozottabb, karakteresebb baloldali politikát vártak el a párttól. Egy másik pontban ugyanakkor leszögezik, hogy "az MSZP az európai szociáldemokrácia értékei - a szabadság, igazságosság, szolidaritás, esélyegyenlőség - mentén, a jelen kor kihívásainak megfelelő, progresszív, felelős, modern baloldali politikát kíván képviselni", ami pedig egybecseng azzal a baloldali iránnyal, amelyet a Gyurcsány-féle platform szeretne követni.

A képre kattintva megtekintheti a kongresszusról készített galériánkat!

A kongresszuson éles kérdés volt az is, hogy az MSZP maradjon-e alulról szerveződő párt, vagy inkább vezérelvű pártot szeretnének a küldöttek. A nyilatkozat szerint a tagság az előbbit támogatta, és az MSZP "a tisztújítási gyakorlatában felmenő rendszerű szervezet marad, amely tiszteletben tartja az elkülönült szervezeti szintek autonómiáját". Mivel a határozat kötelező érvényű, ezzel gyakorlatilag értelmét veszti Gyurcsányék pártszavazásának a közvetlen vezetőválasztásra vonatkozó kérdése. A határozat szerint a kongresszus azt is szeretné, ha a párt alapszabálya szigorúbban szabályozná az összeférhetetlenségi és etikai ügyeket, valamint átláthatóbbá tenné a párt gazdálkodását. A kongresszus szerint határozottan fel kell lépni azokkal szemben, "akik veszélyeztetik a párt egységét és választói megítélését".