Több ponton bírálja az új magyar alaptörvényt a Velencei Bizottság

2011.06.20. 14:58

A Velencei Bizottság szerint nem volt átlátható az új magyar alaptörvény megalkotásának folyamata. A jogi szakértői testület, amelyet az Európa Tanács hozott létre, több tartalmi kifogást is megfogalmazott.  Szájer József, a Fidesz EP-képviselője már korábban közölte, Magyarország nem fogadja el a Velencei Bizottság véleményét az új alkotmányról.

A Velencei Bizottság - az új magyar alkotmányról készített, hivatalosan hétfőn közzétett véleményében - üdvözölte a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel és előírásokkal, valamint azt, hogy az új alapdokumentum megőrzi a parlamentáris köztársasági berendezkedést.

Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve az, hogy hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben.

A Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, az új magyar alkotmány szövegének elemzése nyomán számos tartalmi kifogást is megfogalmazott.

A Velencei Bizottság közleménye kitér arra, hogy az áprilisban elfogadott új alaptörvény az első lépés egy új, átfogó alkotmányos rend felé. Ennek részeként további törvényekre, új intézményes megoldásokra és egyéb intézkedésekre is szükség lesz. A szakértői testület felhívja a figyelmet arra, hogy ezeknek a folyamatoknak a lehető legszélesebb társadalmi egyetértésen kell alapulniuk.

A Velencei Bizottság az alkotmány és a jogszabályok szempontjából is kifogásolja a sarkalatos törvények túl széleskörű használatát. Vannak kérdések, amelyekben az alkotmánynak pontosabban kellene fogalmaznia. A közelmény ide sorolja a bírósági területet. Más kérdéseket pedig - mint a családjogi, adózási témák - az általános törvénykezésre kellene bízni a Velencei Bizottság szerint.

Minél több politikai kérdéskör kerül az egyszerű parlamenti többség hatáskörén kívülre, annál kisebb lesz a jelentősége a választásoknak, és a kétharmados többségnek annál több lesz a lehetősége, hogy bebetonozza az ország jogrendszerébe a saját politikai nézeteit - figyelmeztet a testület.

A Velencei Bizottság szerint nem világos a hivatkozás a preambulumban a "történelmi alkotmányra". Aggályosnak tartja azt is, hogy a dokumentum olyan értékeket is meghatároz, amelyekről különböző elképzelés él a társadalomban. Ezekről az értékekről a társadalom etikai vitákban és a megszokott demokratikus folyamatok szerint dönt - hívja fel a figyelmet a Velencei Bizottság.

Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke - aki egyike volt azoknak, akik a kormány megbízásából Magyarországot képviselték a testület Velencében tartott ülésén - már a vélemény hivatalos közzététele előtt blogbejegyzésben közölte, hogy Magyarország nem tudja elfogadni a bírálatot.

A szlovák külügyminisztérium üdvözölte a bizottság állásfoglalását az új magyar alkotmányról. A tárca sajtóosztálya szerint ez az állásfoglalás teljes mértékben megerősítette Szlovákiának az új magyar alaptörvényre vonatkozó álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelméért elsősorban az az ország felelős, amelyben a kisebbség él. A közlemény szerint a Velencei Bizottság hangsúlyozta az emberei jogok individuális jellegét, mivelhogy a nemzeti kisebbségek védelmét rögzítő keretegyezmény nem beszél semmiféle kollektív kisebbségi jogokról.

KAPCSOLÓDÓ CIKK