Öt új alkotmánybírót választott a parlament

Megválasztotta a parlament az öt új alkotmánybírót, akik valamennyien a kormánypártok jelöltjei voltak. Az Alkotmánybíróság létszáma ezzel már szeptember 1-től emelkedik 15 főre.

Megválasztotta az országgyűlés az új alkotmánybírókat, akik valamennyien a kormánypártok jelöltjei voltak. A titkos szavazáson a KDNP által jelölt Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetre, nemzetközi magánjogászra 268 képviselő szavazott igennel, 78-an nemmel. Balsai István fideszes országgyűlési képviselőre 265 igen, 81 nem szavazat érkezett. Pokol Béla egyetemi tanárt az ellenzék egy része is támogatta: 298 igen szavazatot kapott, 50 nem ellenében. Szalay Péter ügyvédre és Szívós Máriára, a Fővárosi Bíróság bírájára egyaránt 263-263 képviselő szavazott igennel, 85-en, illetve 82-en voksoltak ellenük.

Esküt tesznek az új alkotmánybírók

Az új alkotmánybírák szeptember 1-jén lépnek hivatalba, az Alkotmánybíróság (Ab) létszáma 11-ről (ebből egy hely volt betöltetlen) 15 főre emelkedik. Az Ab létszámának növeléséről a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény rendelkezik, de a kormánypártok nem várták meg ezt az időpontot, hanem a még hatályos alkotmány módosításával előre hozták a változást. Újdonság az is, hogy a testület elnökét a parlament választhatja meg, ez eddig a bírák joga volt. Az Ab elnökének a kormánypártok megtartanák a testületet jelenleg is vezető Paczolay Pétert.

A testület előtt jelenleg is több, a második Orbán-kormány idején elfogadott jogszabály van. Legnagyobb politikai jelentősége ezek közül a magánnyugdíjpénztárak átszervezéséről szóló törvénynek, illetve a médiacsomag különböző elemeinek megítélésének lehet. Mindkét jogszabály ellen számos beadvány érkezett a testülethez, de az Ab egyelőre még nem vette napirendre ezeket (az Ab és a kormány közti súrlódásokról itt olvashat részletesen).

A kormánypártok tavaly novemberben alkotmánymódosítással korlátozták az Ab jogkörét, miután a testület megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. A korlátozás ellenére az Ab ismét megsemmisítette a jogszabály visszaható hatályáról szóló részét, mert úgy találta, az sérti az emberi méltósághoz való jogot. Az [origo]-nak a Fidesz egyik meghatározó politikusa erről azt mondta: a döntés veszélyes lehet, mert ilyen alapon a magánnyugdíj-pénztári elvonások alkotmányellenességét is le lehet vezetni.