Visszautasítja az amerikai jogvédők kritikáját az igazságügyi minisztérium

Az alapvető jogok védelmén és a demokrácián alapuló alkotmányos rendet hoz létre a január elsején életbe lépő új alaptörvény - reagált az igazságügyi minisztérium a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet múlt heti állításaira. A minisztérium szerint bőven hagytak időt az új alaptörvény előkészítésére, széleskörű egyeztetések folytak, és ellentétben a szervezet állításaival, a fogyatékkal élők választójoga sem csorbul.

"Sajnálattal állapítja meg" a Közigazgatási - és Igazságügyi Minisztérium (KIM), hogy a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet múlt heti közleménye számos ténybeli tévedést és félreértést tartalmaz az új alaptörvényről. A minisztérium a szervezetnek megküldött levelében azt írja: az új alkotmány a demokrácián, a jogállamiságon és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre.

A minisztérium reagálása azután érkezett, hogy a nemzetközi jogvédő szervezet múlt héten közzétett jelentésében többek között azt írta, Magyarországnak összhangba kell hoznia alkotmányát a Velencei Bizottság állásfoglalásával, biztosítania kell, hogy a fogyatékkal élők az új alaptörvény szerint is megtarthassák szavazati jogukat. A szervezet szerint a jövő január elsején hatályba lépő új alkotmány egyes rendelkezései diszkriminációhoz vezethetnek a nőkkel, a leszbikusokkal, a melegekkel, a biszexuálisokkal és a transzneműekkel szemben. A szervezet támogatásáról biztosította a Velencei Bizottság azon álláspontját is, hogy a fogyatékkal élők szavazati jogtól történő megfosztása ellenkezne Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel.

A KIM válaszában azt írja, a fogyatékkal élők választójoga tekintetében az új alaptörvény nem automatikusan zárja ki a gondnokság alatt állókat a választójogból, hanem lehetővé teszi, hogy a belátási képesség hiánya miatt a jövőben csakis egyedi bírói mérlegelés alapján, az egyén tényleges képességeit, körülményeit is figyelembe véve kerülhessen sor a választójogból való kizárásukra. A választójog ilyen korlátozása, amely a szükségességi-arányossági követelményeket szem előtt tartó és alkotmányjogi panasszal is megtámadható egyedi bírói döntésen alapul, nem ellentétes Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel, és azt a Velencei Bizottság sem kifogásolta.

A szervezet szerint nem előzték meg széleskörű egyeztetések az új alkotmányt, és az elfogadást megelőző vitákra is több időt kellett volna hagyni. A minisztérium véleménye ezzel szemben az, hogy széles körű szakmai és társadalmi egyeztetések folytak, az alkotmány-előkészítő bizottsághoz tavaly több száz, nyilvánosan is közzétett írásbeli szakmai észrevétel érkezett. Felállították a nemzeti konzultációs testületet, amely kérdőíven kérte ki a választópolgárok véleményét az új alaptörvény tartalmáról. "Az alkotmányozási folyamatban mind a civil szervezeteknek, mind pedig az ellenzéki pártoknak lehetőségük volt az álláspontjuk kifejtésére" - olvasható közleményükben.

A jogvédő szervezetnek a szexuális orientáción alapuló megkülönböztetés kifejezett alaptörvényi tilalmának hiányával kapcsolatos aggodalma szintén megalapozatlan a KIM szerint. Az Alkotmánybíróság következetes, és a jövőben is irányadó gyakorlata szerint a megkülönböztetés tilalma kifejezett említés nélkül is magában foglalja azt, hogy a szexuális orientáción alapuló diszkrimináció is tiltott. Ezt a tilalmat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény jelenleg is kellő egyértelműséggel tartalmazza - írják.