Porcelánok, vonatok és kínaiak - így folytatódott a Közgép felívelése

A mindössze néhány év alatt látványosan megerősödött Közgép növekedése tovább folytatódott az elmúlt hónapokban is. Részt vesznek az ország jelenleg legnagyobb vasúti fejlesztéseiben, és már nemcsak hazai, hanem külföldi terjeszkedésben is gondolkodnak, közben pedig igyekeznek nem kimaradni a várhatóan érkező nagy kínai üzletekből sem.

Még tart a Margit híd felújítása is

Egy profiljához képest szokatlan befektetéssel került be a hírekbe május közepén a főként építőipari munkákat végző Közgép Zrt. A cég akkor közölte, hogy tulajdont szerez a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben, és "ezzel mentőövet dob a finanszírozási nehézségekkel küzdő" cégnek. A több mint 150 éves múltra visszatekintő vállalkozásban történt tulajdonszerzés nem az első alkalom volt, hogy a Közgép szimbolikus jellegű befektetésre szánja el magát. 2010 tavaszán - többek között a Mol és az OTP mellett - részese volt annak az összefogásnak is, amelyet azzal a jelszóval hirdettek meg, hogy stabil anyagi hátteret biztosítsanak Overdose-nak, a világhírű magyar versenylónak.

A jelképes fejlemények mellett ugyanakkor nagy üzletek is jelezték, hogy a Közgép az elmúlt fél évben tovább erősödött. Tavaly decemberben megjelent cikkünkben bemutattuk, hogy a vállalat hogyan jutott el néhány év alatt az apróbb feladatoktól az olyan nagy beruházások levezényléséig, mint például a Margit híd felújítása. A cég nem tért le a felívelő pályáról az utóbbi hónapokban sem, elnyert ugyanis újabb értékes állami megbízásokat.

Munkák a vasúton

Idén márciusban hirdettek például eredményt a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. által meghirdetett építési pályázaton, amelyet a Közgép a Swietelsky-vel közösen nyert el 3,4 milliárdos ajánlatával. Áprilisban pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közölte, hogy többek között a Közgéppel is kötött egy 2,3 milliárdos keretszerződést útfelújítási munkákra. Ebben a szerződésben a Közgép partnerei a Swietelsky és az Euroaszfalt nevű cégek voltak.

Ezek a megbízások azonban eltörpülnek azon vasútfejlesztések mellett, amelyekben szintén részt vesz a Közgép. A vállalat nyerte el - más cégekkel közösen - a Szajol és Püspökladány közötti vasúti pálya felújítását, valamint a Záhony térségében lévő vasúti hálózaton zajló fejlesztés kivitelezését is. Ezeknek a megbízásoknak az értéke összesen 114 milliárd forint, de nem egyedül a Közgépet illeti a bevétel, miután mindegyik munkát konzorciumok tagjaként végzi (az nem ismert, hogy mekkora arányban osztoznak az összegen).

A Közgép részéről ez is egy tudatosan felépített stratégia megvalósításának tűnik. A 2000-es évek elején indított nagy útépítési programok az évtized végére kezdtek lecsengeni, így az építőiparnak ezzel a részével foglalkozó cégeknek új terület felé kellett fordulniuk. Ilyen például az uniós átlaghoz képest jelentősen elmaradott vasút, amelynek fejlesztésére már az előző kormány idején több százmilliárd forintot (jellemzően uniós forrást) különítettek el. A Közgép láthatóan már évekkel korábban készült arra, hogy részt vegyen ezekben a munkákban, 2008-ban például belépett a Hungrail nevű, vasutas cégeket tömörítő egyesülésbe, és különböző konzorciumok tagjaként részt vett több korábbi pályafelújítási munkában is. Így meg tudta szerezni a szükséges referenciákat ahhoz, hogy a később kiírandó pályázatokon eséllyel indulhasson.

A kínai kapcsolat

A Közgép ugyanakkor tervez további bővítést is, és már nemcsak hazai, hanem külföldi piacokban is gondolkodik. A cég június elsején kiadott közleményében jelentette be, hogy Nyerges Zsolt üzletember (akiről tavalyi cikkünkben kimutattuk, hogy régóta részt vesz a Közgép döntéseiben) a vállalat új elnöke, és a változást azzal indokolták, hogy "a nemzetközi partnerekkel való együttműködési lehetőségek bővítése és a nemzetközi kapcsolatok élénkítése érdekében vált szükségessé".

Egy, a Közgép stratégiájának részleteit ismerő, névtelenséget kérő forrás szerint a külföldi terjeszkedés alatt a cég elsősorban a környező országokat érti, ahova még meg tudják oldani az anyagszállítást. A külföldi piacon való megjelenést pedig azért tartják szükségesnek, mert tartanak attól, hogy hosszú távon nem tudják lekötni magyarországi projektekkel a cég eredeti profilját is jelentő acélszerkezetgyártó-kapacitást.

A közleményben említett "nemzetközi együttműködés" ugyanakkor távolabbi kapcsolatokat is jelent. Az Orbán-kormány által szorgalmazott kínai-magyar közeledés része lesz ugyanis az, hogy kínai tőke bevonásával készül el több magyarországi beruházás, és köztük lehet például - Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egy június elején tett nyilatkozata szerint - a ferihegyi gyorsvasút, illetve nagyobb pályaudvarok rekonstrukciója. Ezek a tervek összetalálkoznak a vasútépítésben komoly jövőt látó Közgép szándékaival is, így a cég stratégiáját ismerő forrás szerint a vállalat most azon dolgozik, hogy "ne maradjon ki az üzletből".