Őrült pénzek és hiányzó gejzírek - hogy áll a zöldenergia Magyarországon?

Egy kormányzati vitairat szerint Magyarországon a biomasszából, a föld mélyéből és a napsütésből nyerhető megújuló energiának van igazán jövője. Energetikai szakértők szerint azonban egyelőre mindegyik területen nagy a lemaradás, és sok a leküzdendő akadály.

"Ez a trendi, mindenki erre akar koncentrálni" - jegyezte meg egy magyarországi energetikai cég vezetőségének tagja az [origo] munkatársával folytatott háttérbeszélgetés során. A névtelenséget kérő menedzser a megújuló energiáról beszélt, amelynek terjedéséhez ugyan szerinte Magyarországon még nem feltétlenül ideálisak a szabályozási feltételek, de a kormányzati nyilatkozatok alapján már a legfelsőbb szinteken is az egyik legfontosabb célként szerepel a támogatása. Bencsik János energetikai államtitkár például heti rendszerességgel tartja a sajtótájékoztatókat a zöldenergiával kapcsolatos különböző projektek és pályázatok elindításáról, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által májusban kiadott energiastratégiai vitairat (itt letölthető pdf formátumban) is egyértelművé teszi, hogy ez a követendő irány.

"A saját jövőnk és a következő nemzedék szükségleteinek biztosítására, valamint az élhető környezet megőrzéséhez halaszthatatlan a mielőbbi szemléletváltás az energetika terén is" - olvasható a helyzetértékelést adó dokumentumban, amely a változás egyik legszükségesebb elemének azt tartja, hogy a megújuló energia aránya jelentősen növekedjen az energiafelhasználáson belül. A mintegy 130 oldalas dokumentum idézi az uniós statisztikákat, amelyek szerint Magyarországon 2008-ban csupán 6,6 százalék volt a megújuló energia részaránya a végső energiafelhasználásban, és ezzel az "EU-tagországok közt az alsó egyharmadban foglalunk helyet". Egy uniós irányelv szerint 2020-ra ezt az arányt kellene feltornázni 20 százalékra.

Megújulónak az olyan energiaforrást nevezik, amely a természeti folyamatok eredményeként állandóan rendelkezésre áll, vagy pedig újratermelődik. Ilyen a nap-, a szél- és a vízenergia, de ebbe a körbe tartozik a biomassza (amikor például mezőgazdasági melléktermékekből nyernek energiát) és a geotermikus energia is (amikor például a föld mélyében található termálvizet hasznosítják). A vitairat szerint Magyarország "eddig nem használta ki a rendelkezésre álló hazai potenciált", és a megújuló energiaforrásokon belül a földrajzi adottságoknak megfelelően a bioenergia, a geotermikus és termálenergia, valamint hosszú távon a napenergia a legfontosabbak. A dokumentumot olvasva és energetikai szakértőkkel beszélgetve ugyanakkor kiderül, hogy mindegyik esetében vannak nehézségek.

A bioenergia
"Magyarország mezőgazdasági ország, óhatatlanul keletkeznek melléktermékek" - magyarázta egy energetikai cég munkatársa, hogy miért vannak jó lehetőségek az úgynevezett biomassza feldolgozásában. Hasonló következtetésre jut a minisztérium vitairata is, amely szerint európai összehasonlításban is jól áll Magyarország, "az olajnövények (repce, napraforgó), az első generációs energianövények (az élelmezésben is fontos szerepet játszó kukorica, cukorrépa stb.), valamint a második generációs energianövények (az élelmezésben nem hasznosított energianyár, energianád, energiafűz, akác stb.) összevont potenciális energiahozamai alapján a második helyet foglaljuk el az európai országok rangsorában".

Egy energetikai tanácsadással foglalkozó cég elemzője szerint "ezen a területen még van hely új cégeknek, mert nincsenek annyira kiforrott technológiák". A biomasszának kétféle feldolgozási módja van: az egyik, amikor közvetlenül elégetik a fát, a mezőgazdasági mellékterméket vagy a kifejezetten erre a célra termesztett energianövényt, a másik pedig, amikor a masszából keletkeztetett metángázt égetik el gázmotorban. Az így nyert energia alkalmas például hőszolgáltatásra, a gond viszont az - mint azt egy energetikai cég vezetőségének tagja elmondta -, hogy ezeket a sokszor erős szaghatással járó erőműveket nem lehet igazán közel telepíteni a lakott területekhez. "Mindig vannak tiltakozások, nehéz összeegyeztetni az érdekeket" - jegyezte meg az energetikai szakember.

Geotermikus energia
A minisztériumi vitairat egy helyen egyenesen úgy fogalmaz, hogy a "geotermikus potenciál nemzeti kincs", felhasználásának azonban vannak komoly korlátai az [origo] által megkérdezett energetikai szakértők szerint. "Nem olyanok a körülmények nálunk, mint például Izlandon, ahol annyira forró gőz áll rendelkezésre, amely magától tud működtetni turbinákat" - mondta egy energetikai tanácsadó, és egy energiacég munkatársa is megjegyezte, hogy áramtermeléshez nem alkalmasak a magyarországi viszonyok, mert ugyan forró víz van a mélyben, de nincsen gőz, "nincsenek gejzírek".

Így elsősorban az jöhet szóba a geotermikus energia felhasználásánál, hogy a földből nyert magas hőmérsékletű vizet használják az épületek fűtésénél. Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint azonban ez is inkább csak új épületeknél lehetséges, a régiek átalakítása, a teljes csőhálózat kicserélése ugyanis hatalmas összegekbe kerülne. "A geotermikus energia felhasználásához őrült nagy kezdeti beruházás kell" - magyarázta egy energetikai cég vezetőségének tagja, hozzátéve, hogy "meg kell fúrni azokat a lyukakat, és az egész őrült pénzzel jár".

Napenergia
A vitairat azzal számol, hogy a napenergia felhasználása igazán csak 2020 után kezd majd terjedni, de már Magyarországon is vannak erre épülő fejlesztések. Ilyen például az E-OS-ról szóló cikkben is részletezett újszilvási naperőmű, amelynek 618 millió forintos összköltségéből 432 milliót uniós támogatásból fedez az önkormányzat, a többire pedig Petrányi Csaba polgármester szerint hitelből teremtették elő a forrást. Energetikával foglalkozó szakértők szerint ez a példa is mutatja, hogy egyelőre miért problémásak a napenergiás fejlesztések: a technológia túl drága ahhoz, hogy belátható időn belől behozza az árát. "Ez soha nem térül meg, ha nincs hozzá állami támogatás" - mondta például az újszilvási beruházásról egy energetikai cég vezetője.

"A napenergia fajlagosan azért drága, mert a technológiában előre ki kell fizetni az üzemanyag árát" - magyarázta egy napenergiával foglalkozó vállalkozás munkatársa, utalva arra, hogy elég egyszer megvenni a drága napkollektorokat (bár ezeknek is van bizonyos élettartamuk, egy, az Energia Központ Kft. honlapján található összesítés szerint kb. 25 év), és aztán az energiaforrásért, vagyis a napsütésért később már nem kell fizetni. A szakember hozzátette azonban azt is, hogy egyre olcsóbban állítják elő a naperőművekhez szükséges berendezéseket, így javul a költséghatékonyságuk. Egy másik energetikai cég vezető munkatársa szerint azonban Magyarországon az is hátráltatja a napenergia felhasználásának terjedését, hogy a napkollektorok által nyert energiára jóval kevesebb támogatást ad az állam, mint például Németországban.

KAPCSOLÓDÓ CIKK