Habsburg Ottó temetése Bécsben lesz, szívurnáját Pannonhalmán helyezik el

2011.07.04. 9:15

Hétfő reggel bajorországi otthonában elhunyt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár fia. Habsburg Ottó, aki kilencévesen vált a Habsburg-család fejévé, 1961-ben mondott le trónigényéről, azóta az európai egység megteremtésén dolgozott, 98 éves volt. Habsburg Ottót Bécsben temetik el, de úgynevezett Szívurnáját a Pannonhalmi Apátságban helyezik el.

Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. "Békésen elaludt" - idézte a DPA német hírügynökség a család egyik alkalmazottját. A Páneurópai Unió volt elnöke, az Európa Parlament volt alelnöke hétfő reggel hunyt el otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben.

Habsburg Ottó német, osztrák és magyar állampolgár is volt, hat nyelven beszélt. Húsz évig - 1979-től 1999-ig - a bajor Keresztényszociális Unió képviselője volt az Európai Parlamentben, ahol rendszeresen kiállt a kelet-európai országok érdekeiért, a kisebbségi jogokért.

Habsburg Ottó temetése Bécsben lesz, a Kapucinoso Templomában, július 16-án - közölte a hétfőn fia titkásága. Ezzel pontosították azt a korábbi értesülést, amely szerint az utolsó magyar király fiát Pannonhalmán temetnék el. A család közleménye szerint Pannonhalmán csak az úgynevezett Szívurnát helyezik el, szűk családi körben. Mindez Habsburg Ottó kérésére történik - tudatták. Pannonhalma igen közel állt ugyanis a szívéhez, miután bencés diákként tanult és érettségizett magyar nyelven.  Habsburg Ottót hét gyermeke, 22 unokája és két dédunokája gyászolja. Felesége, Regina tavaly februárban halt meg.


Forrás: AFP
További képekért kattintson a fotóra!

 

Habsburg Ottó, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király dédunokája 1912-ben született Alsó-Ausztriában. Ausztriából 1919-ben családjával együtt száműzték, előbb Svájcba, majd Madeira szigetére távoztak, később Spanyolországban és Belgiumban nevelkedett. Középiskolai tanulmányait magyar és osztrák tanrend szerint végezte, Belgiumban a leuveni egyetemen politikai- és társadalomtudományokból doktorált.

Apja 1922-es halála után, kilencévesen lett a Habsburg-család feje, és a hivatalos trónörökös, aki a második világháborúig a Habsburg restaurációs kísérletek középpontjában állt. Hitlerrel (aki az Anschlussnak az Otto fedőnevet adta) nem volt hajlandó kapcsolatba lépni, előbb Franciaországba, majd az USA-ba emigrált. Ausztria 1938-as megszállásakor nyilatkozatban követelte a nemzetközti beavatkozást.

A második világháború után telepedett le a bajorországi Starnbergi-tó partján, ahol haláláig élt. Könyveket publicisztikákat írt. Ausztriával, amely aggódva figyelte az eseteges restaurációs törekvéseket, az 1960-as évekig hűvös volt a kapcsolata. 1961-ben aztán lemondott trónigényéről, majd 1966-ban közel negyven év után engedték be először Ausztriába.

Forrás: AFP
Habsburg Ottó és Sólyom László. További képekért kattintson a fotóra!

Politikai karrierjét az egyik legrégebbi, Európa egyesítését célul tűző mozgalomnak számító, egy osztrák-japán gróf által alapított Páneurópai Unióban kezdte, és haláláig az egységes Európa megteremmtéséért dolgozott, előbb a szervezet alelnökeként, majd elnökeként, később bajor keresztényszociális színekben,az Európai Parlament tagjaként is. Ott volt 1989-ben a vasfüggöny átvágásakor: a Páneurópai pikniken ő volt a rendezvény fővédnöke. Az Európai Parlamentben az unió bővítését szorgalmazta, és kiállt Magyarország uniós csatlakozása mellett.

Számos történelmi, politikai és szociálpolitikai tárgyú könyveket írt, sok ország neves egyeteme avatta díszdoktorávál, többek között a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a budapesti ELTE is.

"Lehetett volna megkísérelni az elveszett hatalom visszaszerzését, a Monarchia visszaállítását. Lehetett volna eltűnni a történelem süllyesztőjében. S lehetett volna a megváltozott körülmények között, új feladatot keresve egyfajta összeurópai politikában érdekeltté válni. Habsburg Ottó ez utóbbi utat választotta. Híven a dinasztia tradícióihoz, európai politikussá vált, s híven apjához, erős keresztény-szociális elkötelezettséggel vállalt szerepet az Európai Unió létrehozásában és kiteljesítésében. Élete során következetesen szemben állt mindazokkal a huszadik századi jelenségekkel, amelyek kétségbe akarták vonni a szabadságjogokat; antináci és antikommunista volt" - írta róla Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, Gordon Brook-Shepherd Habsburg Ottóról írt könyvének, a 2005-ben megjelent A Megkoronázatlan királynak az előszavában.

KAPCSOLÓDÓ CIKK