Bárkinek kelepcét állíthat a Szilvásy-ügyben feltűnt szervezet

Bár munkatársai rendkívüli jogosítványokkal rendelkeznek, akár bűncselekményekkel is tesztelhetik, hogy a rendvédelmi dolgozók nem sértettek-e törvényt, eddig mégsem a látványos ügyekkel tűnt fel a január óta működő Nemzeti Védelmi Szolgálat. Egy, az [origo]-nak nyilatkozó, az NVSZ működését ismerő forrás szerint a Szilvásy-ügy lehet az NVSZ első nagy dobása.

"Szeretnénk azt elérni, hogy az általunk védett szervezetek valóban védettnek érezzék magukat, azt érezzék, 'érted haragszom, nem ellened" - ezt írja a honlapján olvasható bemutatkozásában az idén január óta működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ). A tavaly elfogadott törvénymódosítás szerint 2011 január elsejétől a Belügyminisztérium alá tartozó NVSZ végzi "a belső bűnmegelőzést és bűnfelderítést" a teljes rendvédelmi területen. Vagyis nem csak a rendőrség munkatársait, hanem a bevándorlási hivatal, az adóhatóság, a katasztrófavédelem és a polgári titkoszolgálatok alkalmazottait is vizsgálhatja a szervezet.

A Nemzeti Védelmi Szolgálatnak valószínűleg volt valamilyen szerepe a Szilvásy György korábbi titokminisztert és a polgári titkosszolgálatok két korábbi vezetőjét érintő, közel két hete kirobbant ügyben. Szilvásyt, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) két korábbi vezetőjét, Galambos Lajost és Laborc Sándort múlt héten vette őrizetbe az ügyészség. Ügyvédeik szerint Galambost és Szilvásyt kémkedéssel, Laborcot pedig bűnpártolással gyanúsítják. A bíróság egyiküket sem helyezte őrizetbe, Galambos házi őrizetben van, Szilvásy és Laborc szabadlábra került.

A három ember meggyanúsításáról szóló nemzetbiztonsági bizottsági zárt ülésre meghívták Bolcsik Zoltánt, az NVSZ vezetőjét is. Azt nem lehet tudni, hogy Bolcsik mit mondott az ülésen, az ott elhangzottakat ugyanis 80 évre titkosították.

"Az NVSZ első nagy dobása"

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának egyik tagja - anélkül, hogy az ügy tartalmát elárulta volna - azt mondta az [origo]-nak, hogy "látható az egybeesés" a Nemzeti Védelmi Szolgálat féléves fennállása, illetve a között, hogy állítólag féléves felderítés után gyanúsította meg az ügyészség a titkosszolgálati vezetőket. A Magyar Nemzet korábban azt írta, hogy egy fél éve folyó titkos vizsgálat eredményeként gyanúsították meg kémkedéssel Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi vezetőjét. A bizottsági tag nem zárta ki, hogy "a Szilvásy-ügy az NVSZ első nagy dobása".

A nemzetbiztonsági bizottság egy másik, kormánypárti tagja az NVSZ szerepéről csak annyit mondott, hogy "a Szilvásy-ügyben a nyomozást az ügyészség folytatja, de nem véletlen, hogy Bolcsik Zoltán is megjelent a bizottság zárt ülésén".

Az azonban nem valószínű, hogy az NVSZ egyedül végezte a felderítést, mert "az ügy, az eddigi tudomásunk alapján korábbi évekre nyúlik vissza" - mondta az [origo]-nak Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere. Gálszécsy szerint az NBH-nál és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál korábban is létezett belső elhárítás. Szerinte elképzelhető, hogy az elmúlt fél évben az Alkotmányvédelmi Hivatalnál folytatott vizsgálatok közben az NVSZ "látókörébe kerültek olyan dokumentumok, hangfelvételek, amelyek bizonyítékok lehetnek a Szilvásy-ügyben".

A kifogástalan életvitelt is ellenőrizhetik

Az NVSZ létrehozásának okairól azt írja honlapján, hogy egy "olyan helyzetben, amikor a sajtó szinte mindennapos eseményként zúdította az emberekre a rendőrséget, vagy a titkosszolgálatokat érintő gyanús ügyeket, nos, ilyen helyzetben nyilvánvaló volt, hogy szükséges egy olyan központi védelmi szervezet létrehozása, amely jelentős szerepet tölthet be a kialakult helyzet pozitív megváltoztatásában".

Az ötszáz munkatárssal dolgozó, majdnem négymilliárd forintból gazdálkodó szolgálat rendkívül széles jogosítványokkal rendelkezik. Munkatársai - a feladatát meghatározó kormányrendelet szerint - a védett szervezeteknél dolgozók "kifogástalan életvitelét ellenőrzik", illetve megbízhatósági vizsgálatokat is folytathatnak. Ez azt jelenti, hogy színlelt bűncselekményekkel is tesztelhetik a rendőrök, börtönőrök, vámosok és nemzetbiztonsági tisztek megbízhatóságát (erről bővebben itt olvashat), vagyis például konkrét szituációkban vizsgálhatják, megvesztegethető-e a munkatárs.

A vizsgálatoknál az NVSZ akár titkosszolgálati eszközöket is alkalmazhat, vagyis bírói engedéllyel telefonokat hallgathat le, leveleket ellenőrizhet és lakásokat kutathat át. Az NVSZ elődjének számító Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (RVSZSZ) nem voltak ilyen jogosítványai, és az RVSZSZ nem vizsgálhatta az adóhatóság, vagy a polgári titkosszolgálatok dolgozóit sem.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat a megbízhatósági tesztek mellett - a kormányrendelet szerint - felderítő munkát is végezhet az általa védett szervezeteknél, így az Alkotmányvédelmi Hivatalnál is. Az NVSZ felállítását a rendvédelmi szakszervezetek kritizálták, és elfogadhatatlannak tartották, hogy a vizsgálat után sem tájékoztatják a megfigyelt rendvédelmi dolgozókat arról, hogy ellenőrizték őket (erről bővebben itt olvashat).

Jót tett a rendszernek

A nemzetbiztonsági bizottság egyik kormánypárti tagja általánosságban, nem a Szilvásy-üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte "jót tett a rendszernek, hogy a polgári titkosszolgálatokat és a rendvédelmi szerveket egy tőlük független szervezet védi, ahol egy kézben lehetnek az információk".

A képviselő elárulta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elé több olyan ügy került az elmúlt fél évben, amelyet az NVSZ derített fel, de tartalmuk jelenleg államtitok. Egy másik, ellenzéki képviselő viszont úgy látja, hogy "fél év alatt nem rajzolódott ki az NVSZ arculata, nem lehet megítélni, hogy jó-e, ha ilyen jogosítványokkal rendelkezik egy szervezet".

Az NVSZ féléves fennállása alatt egy rendőr akadt fenn a megbízhatósági rostán - mondta a Népszabadságnak július elején Bolcsik Zoltán, a szervezet főigazgatója, aki korábban veszprém megyei rendőrfőkapitány és a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője is volt. Bolcsik rutinos nyomozó, aki a móri mészárlás és a Cozma-gyilkosság utáni nyomozást is vezette. Korábbi kollégái kinevezése után azt mondták róla az [origo]-nak, hogy rengeteget dolgozik, hogy "munkamániás" és "megosztó ember" (a róla írt portrénkat itt olvashatja).