Hogyan alakult az Ab és a kormány viszonya az elmúlt egy évben?

Alig több mint egy évvel ezelőtti hivatalba lépése óta számos konfliktusa volt a kormánynak az Alkotmánybírósággal. A testület fél tucat, a mostani ciklusban hozott törvényt semmisített meg, és több nagy horderejű ügy vár még döntésre. A tagok lassanként közben kicserélődnek: az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, Stumpf István tavalyi bírává választása után szeptemberben egy fideszes képviselő, Balsai István ölt talárt.

Bár az új alkotmány áprilisi elfogadása után még úgy volt, hogy csak év végén duzzasztják fel a kormánypártok az Alkotmánybíróság létszámát az alaptörvényben rögzített 15 főre, és csak ekkor módosítják az Ab-elnök megválasztásának módját is, egy június elején benyújtott és a hónap végén megszavazott alkotmánymódosítás előre hozta a változásokat.

A testület élére július elején, az új szabályok szerint így már nem a bírák, hanem a parlament választott elnököt, szeptemberig meghosszabbítva az Ab-t jelenleg is vezető Paczolay Péter mandátumát. Az egy héttel korábbi döntés értelmében szeptembertől öt új alkotmánybíró is beül a testületbe, köztük Balsai István jelenlegi fideszes és Pokol Béla politológus, egykori kisgazda képviselő. Jelölésüket a párt június elején jelentette be.

Legutóbb május elején semmisített meg törvényt: ismét a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló jogszabályt az Alkotmánybíróság. Az Ab ez esetben annak ellenére döntött a megsemmisítésről, hogy az országgyűlés kormánypárti többsége a törvény első változatának tavaly őszi megsemmisítése után jelentősen korlátozta a jogköreit pénzügyi tárgyú jogszabályok esetében, amelyeket csak bizonyos alapvető jogok sérelme esetén semmisíthet meg. Az alkotmánybírák szerint a 98 százalékos, visszamenőleges hatályú különadó sérti az egyik ilyen alapvető jogot, az emberi méltóságot.

Áprilisban a köztisztviselők indoklás nélküli felmentésének lehetőségét találta az alaptörvénybe ütközőnek az Alkotmánybíróság.

A testület februárban a kormánytisztviselőkről mondta ki ugyanezt , mondván, hogy a törvény aránytalanul korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot, sérti a hatékony jogvédelemhez való jogot, és a kiszolgáltatottság miatt az emberi méltósághoz való jogot is.

A legnagyobb feszültséget eddig a nagy összegű végkielégítésekre kivetett, tavaly július 22-én elfogadott, 98 százalékos különadóról szóló törvény ügye váltotta ki a kormány és az Ab között, amelyet október 26-án semmisített meg a testület. A bírák azért találták a jogszabályt egyhangúan alkotmányellenesnek, mert az visszaható hatályú, és nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.

A kormánypártok erre úgy reagáltak, hogy bejelentették: alkotmánymódosítással korlátozzák az Ab jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetést, adókat vagy járulékokat érintő törvényeket, majd újra kivetik a különadót. Ez a bejelentés kemény vitákat váltott ki, és emiatt több tüntetést is tartottak a kormány ellen. Bár az Alkotmánybíróság jogköreit szűkítő javaslatról a kormánypártokon belül is vita volt, november 16-án a parlament - név szerinti szavazással - elfogadta az alkotmánymódosítást.

Bár a korlátozás hivatalos indoka a különadó volt, kormányzati politikusok a vita során nyilvánosan is elismerték, valójában arról volt szó, hogy így előzzék meg az alkotmánybírósági kifogásokat más fontos gazdasági törvények esetében. A korlátozást az áprilisban elfogadott új alaptörvényben is fenntartották, mindössze annyit finomítva rajta, hogy addig érvényes, amíg az államadósság nem csökken a GDP 50 százaléka alá.

A kormánypártok és az Ab konfliktusának egyik érdekes epizódja volt, hogy a szavazás előtti napon Lázár János Fidesz-frakcióvezető, az alkotmánymódosítás beterjesztője személyesen látogatott el az Ab székházába, az [origo] fotósa az épületből kilépve fényképezte le. Azt sem az Ab, sem Lázár nem közölte, hogy miről volt szó a találkozón. A frakcióvezető utóbb csak annyit mondott: "Egy kiváló teát kaptam kiváló tejjel az Alkotmánybíróság elnökétől."

Az Ab előtt jelenleg is több, a második Orbán-kormány idején elfogadott jogszabály van. Legnagyobb politikai jelentősége ezek közül a magánnyugdíjpénztárak átszervezéséről szóló törvénynek, illetve a médiacsomag különböző elemeinek (az alapvető szabályokat rögzítő médiaalkotmány, illetve a nemzetközi tiltakozást is kiváltó médiatörvény) megítélésének lehet. Mindkét jogszabály ellen számos beadvány érkezett a testülethez, de egyelőre még nem született döntés ezekben.