Mivel fűtünk húsz év múlva?

2011.07.19. 7:30

Húsz év múlva is a Paksi Atomerőmű lesz a legfontosabb energiatermelő egység Magyarországon - derül ki a kormány által múlt héten elfogadott hosszú távú energiastratégiából. A kormány úgy számol, hogy a megújuló energiaforrások használata lassan terjed majd el, a földgáz továbbra is fontos lesz, a legtöbb energiát pedig a lakások felújításával lehet megtakarítani. 2030 után a paksi mellett újabb atomerőmű épülhet, viszont eltűnt a tervek közül a dunai vízierőmű.

"Magyarország nem lehet teljesen energiafüggetlen, de felelősen gondolkodva mégis erre kell törekednie" - röviden így foglalja össze a következő két évtized energiapolitikájának célkitűzéseit a kormány által a múlt héten jóváhagyott Nemzeti Energiastratégia, amely várhatóan ősszel kerül a parlament elé (a teljes anyagot itt érheti el, pdf formátumban).

A kormány a különböző lehetőségek közül az úgynevezett atom-szén-zöld forgatókönyvet választotta, amely az új paksi atomerőmű mellett egy új széntüzelésű hőerőművel, illetve a megújuló energiaforrások korábban eltervezett ütemű fejlesztésével számol. "Egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról" - magyarázza a stratégia, amely szerint jelenleg "nincs alternatívája az atomerőmű által termelt villamos energia kiváltásának" sem.

Az épületekkel lehet sokat spórolni

Az energiastratégia ennek ellenére nagyon komoly változásokkal számol: célkitűzése, hogy két évtized múlva az ország teljes energiafelhasználása ne haladja meg a gazdasági válság előtti szintet. Ez jelentős hatékonyságnövekedést feltételez, hiszen a kormány úgy számol, hogy a gazdaság jelentősen fejlődik - az egy főre jutó GDP szempontjából elérjük a mai német szintet - miközben ezt az energiaigény szinte egyáltalán nem követi.

A legnagyobb, a teljes energiafelhasználás több mint 10 százalékát kitevő megtakarítást az épületek korszerűsítésével lehet elérni. Ma ugyanis az összes energia 40 százalékát az épületekben használják fel, kétharmad részben fűtésre és hűtésre. A lakások és középületek többsége rossz műszaki állapotban van: míg egy új épület fűtése átlagosan évente, négyzetméterenként száz kilowattóra energiát igényel, egy panellakásban ez kétszáz, egy középületben pedig 340 kilowattóra.

Visszafogott zöldítés

A tervekben viszonylag korlátozott szerepet kapnak a megújuló energiaforrások: a jelenleg 7 százalékos arányt a tavaly év végén elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCsT) alapján 2012-re 7,5 százalékra, 2020-ig pedig 14,65 százalékra kell emelni. Az energiastratégia csak ennek a pályának a "lineáris meghosszabbítását" tartalmazza, e szerint 2030-ban az összes felhasznált energia mintegy 20 százalékának, illetve a villamos energia 16 százalékának kell megújuló forrásból származnia.

A megújuló energián belül elsőbbséget élveznek a stratégia szerint a biogáz- és biomassza-erőművek, illetve a geotermikus energia. Ezek elsősorban hőtermelési célt szolgálnának, csak másodlagosan termelnének villamos energiát. Ez fontos változás a korábbi gyakorlathoz képest, hiszen eddig az áram kötelező átvételével ösztönözték a villamosenergia-termelést, ami oda vezetett, hogy néhány rossz hatékonyságú erőműben rönkfát tüzeltek el, az áramért pedig a piacinál magasabb, garantált árat kaptak.

Forrás: [origo]
Faapríték egy biomassza-erőmű fűtőanyagaként

A stratégia szerint a jövőben a bioenergia nyersanyaga elsősorban az eleve energetikai célra telepített ültetvényekből, vagyis energianövényekből származna, emellett mezőgazdasági és ipari melléktermékeket hasznosítanának. "Szintén hangsúlyos kérdés az anyagukban már nem hasznosítható kommunális és ipari hulladékok, illetve szennyvizek energetikai felhasználása" - utal a szöveg arra, hogy a kormány továbbviszi elődje hulladékégetésre vonatkozó elképzeléseit.

Tíz év múlva jöhet a napelem

A kormány kisebb mértékben számol a nap- és szélenergiával. Az előrejelzés szerint "2020 után nyílhat lehetőség a hazai napenergia-potenciál nagyobb mértékű, közvetlen áramtermelésre való felhasználására", mivel várhatóan ekkorra jelentősen csökken (akár egyharmadára esik) a napelemek ára. A vízenergia kihasználására a stratégia szerint olyan kisebb egységek kellenek, amelyek nem okoznak visszafordíthatatlan természetkárosítást (a stratégiában a Széchenyi-tervvel szemben már nem szerepel dunai vízlépcső).

Az energiastratégia készítői úgy számolnak, hogy az atom-szén-zöld forgatókönyvben az államnak 2025-ig évente 55 milliárd, 2026-tól pedig évente 65 milliárd forint támogatást kell adnia a megújuló energiatermelésnek. A zöldenergia hasznosítása a számítások szerint kilowattóránként előbb 1,1, majd 1,2 forinttal drágítja meg az áramot. Annak érdekében, hogy decentralizált (több kisebb egységből álló) rendszer jöjjön létre, a stratégia szerint kiemelt fontosságú, hogy az engedélyezés egyszerűsödjön, és befektetőbaráttá váljon.

Az atomot ajánlják

"A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását minden forgatókönyv tartalmazza" - írja a stratégia, amely kész tényként kezeli, hogy a Paksi Atomerőmű jelenlegi négy blokkja újabb húsz évre megkapja az engedélyt, és 2032-2037-ig termelhet. A stratégia összeállítói azt is eldöntött kérdésként kezelik, hogy a 2009-es országgyűlési határozat alapján Pakson felépül egy vagy két újabb blokk, így a magyar villamosenergia-rendszer teljes kapacitásának több mint felét (összesen 4000 megawattot) az atomenergia adja majd.

Forrás: Paksi Atomerőmű Zrt.
A Paksi Atomerőmű - az előtérben az új blokkok tervezett helye

Ezzel elvileg Magyarország importőrből villamosenergia-exportőrré válhat, a termelés akár 14 százalékát is külföldre adhatja el, ami különösen jó üzlet lehet a német atomerőművek leállítása miatt. Ehhez azonban fejleszteni kell a határokon átnyúló hálózatokat, egységes irányítási szabályokat kell kialakítani. A rendszer szabályozhatósága érdekében a stratégia szerzői régiós együttműködést ajánlanak: például a környező országok vízerőművei segíthetnének a magyar hálózat egyensúlyban tartásában.

Az energiastratégia részben előretekint a 2030 utáni évekre is, amikor fokozatosan le kell állítani a jelenleg is üzemelő négy blokkot. Ezzel ismét körülbelül 2000 megawattra csökken az atomenergia részaránya. Kieső 2000 megawatt pótlására az egyik - a stratégia által igencsak ajánlott - opció egy újabb atomerőmű megépítése lehet egy másik telephelyen. Ezt a döntést azonban nem most, hanem csak 2015 és 2018 közt kell meghozni.

Több más elemzéshez hasonlóan az energiastratégia is az atomenergia melletti legfontosabb érvek közt hozza fel, hogy az urán több helyről, politikailag stabil országokból is beszerezhető. Valaha Magyarországon, a Mecsekben is bányásztak uránércet, de a bányát 1997-ben bezárták. Néhány éve ismét kutatnak uránérc után, de a stratégia úgy számol, hogy a kitermelés csak akkor lehet gazdaságos, ha az urán-oxid ára a jelenleginek mintegy másfélszeresére emelkedik.

Közlekedés villanyautóval

Az atomerőmű éjszakai áramának fontos felhasználói lehetnek az elektromos autók. A stratégia szerzői szerint a legnagyobb gyártók már 2015-től piacra lépnek az elektromos kocsikkal. Magyarországon "a tömeges technikai váltás lehet, hogy késik egy évtizedet", de a tervek szerint valószínűsíthető, hogy 2025-30-ig az elektromos autók ára versenyképes lesz. Az atomerőművek éjszakai áramfeleslege a számítások szerint 200 ezer elektromos autó feltöltését teszi majd lehetővé, ami a teljes állomány mintegy 5 százaléka lehet.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A közúti áruszállítás helyett a stratégia szerint jelentős mértékben növelni kellene a vasúti és vízi szállítás arányát. A mezőgazdaságban pedig lehetővé kellene tenni, hogy a gépeket helyben termesztett repcéből sajtolt üzemanyagra állítsák át.

Jöhetnek az állami gázcégek

Bár a megújuló és a nukleáris energia fejlesztése csökkentené a szerepét, továbbra is meghatározó energiahordozó lenne a földgáz: a villamosenergia-termelésnek például 2030-ban is a 39 százalékát adná. Az elemzés szerint sok függ attól, hogy sikerül-e áttérni a piaci gázárakra, amikor 2015-ben lejár az oroszokkal kötött hosszú távú megállapodás, amely jelenleg némi csúszással, de az olajárhoz köti a gáz árát. Piaci árakkal a hazai erőművek versenyképesebbek lennének, ezért kevesebb áramot importálna az ország.

A piaci nyitáshoz mindenekelőtt arra van szükség, hogy megépüljenek a tervezett összekötő vezetékek a szomszédos országok felé. Az úgynevezett szlovák-magyar interkonnektor megépítésével Magyarország össze lenne kötve a német és a lengyel hálózattal, a horvát-magyar vezetéken keresztül pedig akár katari cseppfolyósított földgáz is érkezhetne. A gáztárolók fejlesztésével pedig Magyarország "stratégiai szereplővé" válhatna a régióban.

Bár az energiastratégia szerint az állam ma elsősorban "szabályozási eszközökkel" tudja érvényesíteni az akaratát, a szerzők külön foglalkoznak az állam közvetlen szerepvállalásának szükségességével. A "nemzeti érdekek hatékonyabb képviselete" érdekében e szerint az államnak egyrészt kisebbségi tulajdont kell szereznie energetikai társaságokban, másrészt erősítenie kell az állami tulajdonú cégek helyzetét.

Ezek a folyamatok részben már zajlanak: a bevásárlásra az első példa a Mol 21 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlása volt. Az állami cégek szerepéről azt írják: az MVM-csoporton keresztül az államnak közvetlen lehetősége van a piac befolyásolására, és "a földgáz- és kőolajszektorban ennek a megteremtése a cél". Ennek eszköze lehet, hogy az MVM-hez tartozó Mavir Zrt. szervezheti meg a gáztőzsdét, illetve meg nem erősített hírek szerint az állam megvenné az E.on gáznagykereskedő cégét is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK