Az aprópénzig jutottak csak eddig a sokmilliárdos MVM-ügy nyomozói

Egy 40 milliós tanulmány ügyében született meg az első gyanúsítás az MVM-ügyben, pedig a Kocsis István vezetése alatt kötött, a cég által is gyanúsnak talált szerződések értéke tízmilliárdokra rúg. Az állami tulajdonú energetikai cégcsoport maga is megtesz mindent azért, hogy minél kevesebb információt osszon meg a nyilvánossággal, pedig annak idején épp a Magyar Villamos Művek vezetése tett feljelentést. Az [origo] összegyűjtötte, eddig mit lehet tudni az MVM offshore-ügyleteiről.

Egy 40 millió forintos tanácsadói szerződés aláírása miatt lett gyanúsított az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) csoport korábbi vezetője, Molnár László. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gyanúja szerint a volt vezérigazgató-helyettes hűtlen kezelést követett el azzal, hogy szerződést kötött az offshore-hátterű Esplanade Hungary Tanácsadó Kft.-vel az atomerőmű-bővítés finanszírozásáról szóló tanulmány elkészítésére. A nyomozók szerint a tanulmány értéktelen, összeollózott dokumentum, és ezt támasztja alá az is, hogy az Esplanade nem szerepel az elkészült megvalósíthatósági tanulmány szerzői közt.

Az NNI 2009 áprilisa óta vizsgálódik a szövevényes ügyben, de eddig minden megkeresést azzal hátrítottak el, hogy folyamatban van a nyomozás. Most kedden mondták ki először - megerősítve az MR1-Kossuth Rádió értesülését -, hogy gyanúsítottként hallgattak ki valakit, és állítólag további gyanúsítások is várhatók. A milliárdos nagyságrendű MVM-ügyek nyomozása ezzel több mint két évvel a feljelentés, illetve egy évvel a kormányváltás után új lendületet kaphat.

Mi történt az MVM-nél?
Az MVM-botrány lényege, hogy a legnagyobb forgalmú állami cégcsoport vállalatai 2006 és 2008 közt - különböző jogcímeken és szerződések alapján - nagyobb összegeket utaltak ismeretlen hátterű offshore-cégekhez. A pénz jelentős részét azóta sem kapták vissza, illetve nem kapták meg a szerződésben szereplő ellenszolgáltatásokat. A különböző ügyek valószínűleg összefüggnek, legalábbis erre utal, hogy egyes személy- és cégnevek rendszeresen felbukkannak bennük.

A kérdéses időszakban a cégcsoportot vezető Kocsis István (jelenleg a BKV vezérigazgatója) az Indexnek 2009-ben adott interjújában azt állította: az offshore-ügyletek hátterében az MVM nemzetközi terjeszkedési tervei voltak, a vállalatcsoport a balkáni országokban tervezett beruházásokat, hogy a Mol és az OTP után harmadikként regionális szereplővé váljon. "És olyanról is hallottam már, hogy bizonyos üzletszerzésnek 'alkotmányos költségei' is vannak" - utalt a balkáni viszonyokra Kocsis, aki szerint hasonló ügyeket az "offshore konstrukció nyilván jobban kezel". A korábbi vezérigazgató szerint a leváltása után ezeket a terveket lefújták.

Hová lett a pénz?
A gyanús ügyletek egyik központi szereplője az osztrák Meinl Bank, egyrészt az MVM tanácsadójaként, másrészt az offshore cégek számlavezetőjeként. "A Meinl hozta az Aquifexet" - mondta az interjúban Kocsis, utalva a Cipruson bejegyzett Aquifex Limited nevű offshore cégre. Az Aquifex központi szerepet játszott az offshore-tranzakciókban, a cég neve több ügyben is felbukkant. Egy másik fontos szereplő a Power Investments International II. SARL nevű, Luxemburgban bejegyzett cég, amely szintén több szálon felbukkan. A Power Investments alapítója a luxemburgi cégnyilvántartás szerint egy a Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore-cég volt, majd egy panamai cég tulajdonába került.

Hogyan derült ki?
A történet felgöngyölítése azzal kezdődött, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök 2008 tavaszán - máig nem teljesen tisztázott okból - menesztette Kocsis Istvánt az MVM éléről. Az MVM könyvvizsgálója, az Ernst&Young ez után, 2008. augusztus 1-jén jelezte először, hogy a cégcsoport egyes tranzakciói esetében "nem világos az üzleti célszerűség", illetve hiányoznak alapvető dokumentumok.

Az MVM felügyelőbizottsága 2008 októberében kezdett belső vizsgálatot, amihez egy jogi szakvéleményt rendelt egy nemzetközi ügyvédi iroda magyar partnerétől. Kiderült, hogy a kifogásolt üzletek egy jelentős része nem csak üzletileg célszerűtlen, hanem felveti a büntetőjogi felelősséget is. A felügyelőbizottság 2009 áprilisában tett feljelentést, az NNI azóta is nyomoz. A jelentések kiszivárogtak a sajtónak (elsőként az Indexen jelentek meg cikkek), így viszonylag részletesen ismertté váltak a pénzmozgások. A tranzakciók mögött álló megfontolások azonban továbbra sem ismertek.

Kik intézték ezeket az ügyeket?
A gyanús és valószínűleg az NNI által is vizsgált szerződések megkötése idején Kocsis István volt az MVM vezérigazgatója, Molnár László pedig az MVM és a Paksi Atomerőmű gazdasági vezérigazgató-helyettese. Eddig Molnár az egyetlen, akit gyanúsítottként hallgattak ki az ügyben. Kocsis korábban azt mondta: a szerződések egy részéről nem tudott, amelyekről pedig tudomása volt, azok törvényesek voltak. Az offshore cégek nevében többször is Szász András járt el, aki a Ferencváros futballcsapatát megvásárló Kevin McCabe képviselője is volt (a brit üzletember végül tavaly kiszállt a magyar csapatból). Szintén több ponton felbukkan az osztrák Alexander Gerstl: egyebek mellett ő írta alá a Jadran Investments Limited nevű cég nevében az MVM horvátországi cégével kötött, nettó 3,5 millió eurós szállodabérleti szerződést.

Szerepe lehetett az ügyek egy részében Kapolyi László korábbi szocialista képviselőnek is. Kapolyi energiakereskedő cége, a System Consulting alapította azt a Kárpát Energo Zrt.-t, amelynek az MVM 55,3 millió euró kölcsönt folyósított. Az összeg jelentős részét továbbutalták a Power Investments International II. SARL nevű luxemburgi cégnek. Kapolyi neve egy másik szálon, az MVM-csoporthoz tartozó Vértesi Erőmű áramvásárlási szerződéseiben is felbukkant. Ebben az ügyben (amelynek kezdetéről itt, fejleményeiről itt olvashat) is nyomozott az NNI, de tavaly nyáron bűncselekmény hiányában lezárták. A Vértesi Erőmű viszont pótmagánvádlóként vádindítványt nyújtott be.

Hogy halad az ügyek feltárása?
Az NNI keddi közlése szerint a Paksi Atomerőmű és a 40 milliós, tanulmányírásra kötött szerződése mellett az MVM-csoport tíz másik, 2006 és 2008 közötti befektetését, illetve ügyletét is vizsgálják. Az NNI két év után is mindössze annyit volt hajlandó közölni, hogy folyamatban van a nyomozás, és további gyanúsítások várhatók. Az eljárást nem gyorsította fel jelentősen a tavalyi kormányváltás sem, az elszámoltatási kormánybiztosok például egyáltalán nem foglalkoztak az MVM ügyeivel.

Bár az MVM maga tett feljelentést a korábbi vezetés idején történt feltételezett bűncselekmények miatt, a cégcsoport korábban és ma is mindent megtesz azért, hogy a lehető legkevesebb információ kerüljön nyilvánosságra. Az LMP például pert nyert ugyan az MVM ellen, és megkaphatta a könyvvizsgáló 2008 októberi levelét, illetve a jogi átvilágítással megbízott ügyvédi iroda 2009 áprilisi jelentését, de azokból több fontos adatot, sőt, egész fejezeteket fekete filccel egyszerűen kihúztak (az Erős Ügyvédi Iroda jelentését itt, az Ernst&Young levelét pedig itt olvashatja).

Mennyi pénzről van szó?
Az offshore-ügyekben több polgári per is folyamatban van, amelyekből következtetni lehet a kár mértékére. Az MVM csoport 2010-es könyvvizsgálói jelentése szerint az MVM 5,8 millió eurót (mintegy 1,5 milliárd forintot) követel az Aquifex-től. Az MVM még 2007 elején, a Meinl Bankkal kötött háromoldalú megállapodás alapján megbízást (és 6,35 millió eurót) adott az Aquifexnek, hogy állítson össze egy energiaipari portfóliót az állami cégcsoport számára. 2007 végén az Aquifex vállalta, hogy 7,18 millió euróért megveszi a portfóliót, de csak részben fizette ki az MVM-nek járó összeget.

Több mint 8,9 millió eurót (2,3 milliárd forintot) követel az MVM a Power Investments International II. SARL-tól a tervezett, de később lefújt vásárosnaményi erőmű-beruházáshoz adott kölcsönből. A Kárpát Energo Zrt.-t eredetileg Kapolyi cége, a System Consulting alapította, de az MVM 2008 februárjában megvásárolta a cég többségi tulajdonrészét, majd 55,3 millió euró kölcsönt folyósított a cégnek. Ebből az összegből a Kárpát Energo 32,5 millió eurót (mai árfolyamon 8,7 milliárd forintot) továbbutalt a Power Investmentsnek, aminek jelentős része azóta sem térült meg.

Az MVM-től követel 9,5 milliárd forintot viszont a NÁD MPS-H Kft. nevű magyar cég, amelynek az Aquifex négy részletben összesen majdnem hárommillió eurót utalt át, illetve amelyben tulajdonrészt is szerzett. A terv állítólag az volt, hogy a cég energianáddal látja majd el a biomassza-erőműveket, illetve Pakson is építettek volna egy hasonló erőművet. Az MVM 2008-ban kiszállt a projektből, amiért viszont a NÁD MPS-H Kft. kártérítést követel. Az MVM és a Paksi Atomerőmű vitatja, hogy köze lenne az energianád-projekthez, hiszen ők állításuk szerint semmilyen kötelezettséget nem vállaltak.

Az MVM tavaly év végén megkezdte a per előkészítését annak a kétmillió eurónak (mintegy 532 millió forint) a visszaszerzése érdekében, amit a Decotra Engineering S.r.l. nevű olasz cégnek adott kölcsön, hogy az Szerbiában projektcéget alapítson egy Loznicában tervezett gázturbinás erőmű megépítéséhez (részletekről itt olvashat). Szintén perre megy az MVM azért a 459 ezer euróért (122 millió forint), amelyet a Puerto 2006 S.L. spanyol cégnek fizetett ki előlegként (a szerződés célja állítólag az lett volna, hogy bevonják a spanyol Fenosa vállalatot az MVM vízierőmű-projektjeibe).

Több mint 3,5 millió eurót (931 millió forint) követel az MVM a brit bejegyzésű Jadran Investments Ltd.-től, amely egy horvátországi szálloda bérlésében közreműködött. Az MVM horvátországi leányvállalata, a Niker d.o. a Jadran Investmentsszel szerződött, 3,5 millió euró plusz áfa értékben. Az ügyben az MVM tanácsadója az Aquifex volt, a Jadran is a ciprusi cégre engedményezte a követelést. Kocsis leváltása után az MVM visszakövetelte a bérleti díjat, de a Jadran nem fizetett. Biztosítékként jelzálogot jegyeztek be ugyan a szállodára, de annak értéke jóval alacsonyabb, mint a követelés. A különbözetért az MVM perre készül.