Latin nyelvekkel törné meg az angol egyeduralmát a magyar kormány

A nyolcosztályos gimnáziumokban legalább három idegen nyelvet kellene tanítani, és az angol egyeduralmát megtörheti a francia és a spanyol - az [origo] információja szerint a többi között ez áll az oktatási államtitkárság készülő nyelvoktatási stratégiájában. A hamarosan a kormány elé kerülő tervezet írná elő azt is, hogy kötelező lenne a nyelvvizsga az egyetemi és főiskolai felvételihez.

Angoltanítás gyerekeknek

A nulladik évfolyamnak is nevezett nyelvi előkészítő osztályok megszüntetését is tartalmazza a nyelvoktatási stratégia tervezete, amelyet az oktatási államtitkárság néhány hét múlva a kormány elé terjeszt - tudta meg az [origo]. Egy, a dokumentumot véleményezésre megkapó forrás azt mondta, azért törölné el a nyelvi előkészítő osztályokat a kormány, mert a stratégia készítői szerint "a 2004-ben indult program nem váltotta be a reményeket".

Jelenleg a nyelvi előkészítő évfolyamos képzésben részt vevő diákok nem négy, hanem öt évig járnak középiskolába, és a tanulmányaik első évében, az úgynevezett nulladik évfolyamban két idegen nyelvet tanulnak, az egyiket intenzívebben, legalább heti tizenegy órában.

A nyelvi előkészítő évfolyamokkal induló képzést 2004-ben vezette be a Magyar Bálint által vezetett oktatási minisztérium. Az első évben 407 iskola majdnem tizenkét ezer diákja kezdte meg tanulmányait a nyelvi előkészítő évfolyamon. A program első éve az oktatási tárca akkori közleménye szerint nagyjából ötmilliárd forintba került, a nulladik évfolyamos iskolák ugyanis többletforrást kapnak a kormánytól.

Nyolcosztályosoknál három idegen nyelv kötelező

A stratégia tervezetének kidolgozásában részt vevő források az [origo]-nak azt mondták, a stratégia meghatározza majd azt is, hogy iskolatípusonként hány idegen nyelv oktatása lesz kötelező. Szerintük minden középiskolában minimum két idegen nyelv tanítása kötelező lesz, de a nyolcosztályos gimnáziumokban legalább három idegen nyelvet kell majd tanítani.

Több forrás szerint a több hónapja készülő nyelvoktatási stratégia egyik korábbi változatában az is szerepelt, hogy az általános iskolákban ne az angolt tanítsák első nyelvként, ez a terv azonban a végleges változatban valószínűleg nem szerepel majd. A dokumentumot véleményező forrás szerint azért, mert "a készítők a stratégiára kapott szakértői vélemények alapján belátták, hogy szembemennének az ország háromnegyedével". Az [origo] úgy tudja, felmerült az is, hogy a stratégia előnyben részesítené a neolatin nyelveket, például a franciát és a spanyolt.

Hoffmann Rózsa egy 2010-es tatabányai tanévnyitón azt mondta, hogy "itt élünk Kelet-Európa közepén egy nyelvi sokszínűségben, ebből kiszakadni egyoldalú angol orientációval vétek és bűn". Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár ezt később az [origo]-nak úgy magyarázta, hogy Hoffmann kijelentése "kommunikációs felhívás volt, hogy ne mindenki angolt és németet tanuljon" (erről itt olvashat).

Nem bolognaiban képeznék a tanárokat

A stratégia a tervezet szerint előírja majd azt is, hogy a jövőben csak úgy felvételizhetnének egyetemre vagy főiskolára a középiskolások, ha van egy komplex, C típusú, tehát szóbeli és és írásbeli nyelvvizsgájuk. Az oktatási államtitkárság az [origo] kérdésére ezt megerősítette, és azt írta közleményében, hogy a változtatásra megfelelő felkészülési időt hagy majd az ezt szabályozó törvény, "a szándék az, hogy azokra a diákokra vonatkozzon, akik még el sem kezdték a középiskolát". Vagyis ez a változtatás 2015-től vagy 2016-tól lépne életbe (erről bővebben itt olvashat).

Az államtitkárság fontosnak tartja, hogy a szülők anyagi lehetőségeitől függetlenül, az iskolai képzésben szerezzenek nyelvtudást, illetve ezt igazoló nyelvvizsga-bizonyítványt a diákok - írta az államtitkárság.  Ezért - mint több forrásunk megerősítette - az államtitkárság átalakítja majd a jelenlegi tanárképzést. A stratégia szerint a jövőben csak osztatlan képzésben lehetne tanári diplomát szerezni, vagyis a jelenlegi alap- és mesterképézből álló bolognai képzést a nyelvtanári szakoknál teljesen megszüntetné a tárca.

A nyelvi előkésztő osztályok megszüntetéséről és a nyelvoktatási stratégia más részleteiről feltett kérdéseinkre az oktatási államtitkárság azt válaszolta, hogy a dokumentum "rövidesen végleges formát ölt, s ekkor fogja a részleteit ismertetni az oktatásért felelős államtitkárság".