Istenben és egy államtitkárban bíznak az egyházukat elveszítő iskolák

2011.08.01. 11:59

Az iskolái megszűnésétől vagy elvesztésétől tart több olyan vallási közösség, amelyek az új egyházi törvény miatt jövőre elveszítik egyházi minősítésüket. 2012-től az országban nagyjából húsz-huszonöt intézmény veszítheti el egyházi státuszát és az ezzel járó, tanulónként több százezer forintot jelentő kiegészítő támogatást. Az [origo]-nak nyilatkozó vallási vezetők közül van, aki Istenben bízik, más pedig Balog Zoltán államtitkár ígéretében.

"Ha nem kapják meg az iskoláink az egyházi normatívát jövőre, a költségvetésük a felére csappan, és ez mindent bedönt" - mondta az [origo]-nak Orsós János, a buddhista Dzsaj Bhím Közösség elnöke. A júliusban elfogadott új egyházi törvény miatt a közösség elveszíti 2012-től az egyházi státuszát, ami azt is jelenti, hogy a szervezet által fenntartott hat intézmény jövőre nem igényelheti az egyházi iskoláknak járó kiegészítő állami támogatást.

A Dzsaj Bhím Közösség elnökéhez hasonlóan nyilatkozott az [origo]-nak több, egyházi státuszát jövőre elveszítő közösség vezetője is. Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője azt mondta, hogy "nem temetjük magunkat, de jelenleg nem tudjuk, mi lesz jövőre az iskoláinkkal és a szociális intézményeinkkel".

A július közepén kétharmados többséggel elfogadott, jövőre életbe lépő egyházi törvény tizennégy egyházat és felekezetet ismer el egyházként, a többi között a Magyarországi Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (erről bővebben itt olvashat).

A Fidesz az utolsó pillanatban módosította a törvényjavaslatát, így került be az elismert egyházak közé például a Hit Gyülekezete (erről itt olvashat részleteket). A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd. A törvény elfogadása után több, a tizennégyes csoportból kimaradó egyház jelezte, hogy nehéz helyzetbe hozza őket a javaslat, és a működésüket veszélyezteti, ha nem kapnak egyházi státuszt, mert így elesnek az ehhez kapcsolódó állami támogatásoktól (erről pedig itt olvashat).

Nehezen tudnák folytatni

A jövőre az egyházak közül kikerülő Dzsaj Bhím Közösség elnöke, Orsós János azt mondta, hogy az általuk fenntartott hat iskola költségvetésének a felét jelenti az egyházi iskoláknak járó kiegészítő támogatás. A Vatikánnal kötött 1997-es megállapodás szerint ugyanis az egyházi iskolák a minden intézménynek járó alapnormatíva mellett egyházi kiegészítő támogatást kapnak. Az egyházi normatíva 2011-ben tanulónként 230 ezer forint egész évre.

Orsós János azt mondta, hogy "nyilván ki kell szűrni a bizniszegyházakat, de mi nem tartozunk közéjük. Mi nem bizniszt csinálunk, hanem hátrányos helyzetű cigány gyerekeket tanítunk Sajókazán, Ózdon és Baranya megyében". A közösség az idén jelezte, hogy egy újabb Borsod megyei település, Sáta általános iskolájának fenntartását is átvennék a következő tanévtől. De ha nem kaphatnak egyházi normatívát, Orsós szerint "nehezen tudják folytatni".

Balog Zoltán személye a garancia

Orsós azt mondta, hogy az oktatási államtitkársággal még nem egyeztettek a jövőről, de a sajókazai iskolát korábban meglátogató Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár megígérte, hogy nem szűnnek meg az iskolák. Orsós szerint Balog kijelentette, hogy az "ő személye a garancia, hogy a költségvetést nem érheti csorba jövőre sem".

Balog Zoltán az [origo]-nak azt mondta, hogy valóban járt Sajókazán, és szerinte "hasznos és jó munkát végez a közösség, ami a roma integrációban nagy segítség". Az államtitkár szerint azonban nem a mostani keretek között kell megoldani az iskola fenntartását. Balog azt mondta, hogy "nem az a cél, hogy a sajókazai iskola egyházi intézményként működjön tovább, hanem az, hogy a szakmai, pedagógiai program érvényesüljön". Balog azt mondta, hogy a kormány szeptemberben tárgyal a közösséggel, és még az idén kötnek egy úgynevezett közoktatási megállapodást, amely gondoskodik a jövőre kieső egyházi támogatás pótlásáról.

"Hisszük, hogy az iskola Isten akarata"

Megkérdeztük az oktatási államtitkárságtól, hány iskola veszíti el jövőre egyházi minősítését, és az államtitkárság tervezi-e, hogy segítséget nyújt az ilyen intézményeknek, de nem kaptunk választ. Az [origo]-nak nyilatkozó egyházi vezetők elmondása alapján nagyjából húsz-huszonöt iskola veszíti el egyházi minősítését, ez több ezer gyereket és több száz pedagógust érinthet az országban.

Több lesz az egyházi iskola
A közoktatási információs rendszer adatai szerint a legutóbbi tanévben 365 egyházi fenntartású iskola működött az országban. Az oktatásért felelős államtitkárság az [origo]-nak június végén küldött adatai szerint a következő tanévtől "országosan előreláthatóan 82 önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény kerül át egyházi fenntartásba", vagyis nagyjából negyedével több egyházi iskola lesz. A szám 2012-ben az új egyházi törvény miatt csökkenthet. Az egyházi kezelésbe kerülő intézményekről szóló cikkünket itt olvashatja.



Nagy Lajos, a Szeretet Szövetség Egyház vezetője azt mondta az [origo]-nak, hogy "reményeik szerint az ősszel meg tudnak állapodni a kormánnyal", hogy tovább működhessen a szövetség gimnáziuma. Nagy Lajos azt mondta, hogy közösségét nem tartja bizniszegyháznak, mert eddig sem volt automatikus a támogatás, "eddig is bizonyítanunk kellett, hogy oktató-nevelő tevékenységért kérjük a kiegészítő támogatást". Az egyház vezetője nem árulta el, hogy az egyházi normatíva kiesése után lesz-e forrás a fővárosi gimnázium működtetésére, mert - mint fogalmazott - "ez a tárgyalások előtt nem lenne jó taktika".

Más egyházak szívesen átvennék

"Hisszük, hogy az iskola Isten akarata, ezért tovább tud működni" - mondta Duló Attila, a józsefvárosi Kharisz Keresztény Általános Iskolát fenntartó Magyarországi Biblia Szól Egyház lelkipásztora. Duló Attila azt mondta, hogy kezdeményezik, hogy év végéig visszakapják az egyházi státuszt, és ha ez nem sikerül, akkor arról tárgyalnak, hogyan kaphatja meg az 1995 óta működő iskola az alapnormatívát kiegészítő támogatást. "Az a legvégső megoldás, hogy más fenntartónak adjuk át az intézményt, amelyben nagyjából száz diák tanul, a megszűnésre pedig nem is szeretnénk gondolni" - mondta Duló.

Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője szerint több mint húsz intézményüket érinti, hogy a testvérközösség kimaradt a törvényből. Iványi Gábor azonban nem attól tart, hogy megszűnnek az intézmények. Mint mondta: "Már megkerestek minket más egyházak, hogy szívesen átvennék az intézményeinket. Mi nem szeretnénk átadni, ugyanis a semmiből építettük fel az iskoláinkat."

KAPCSOLÓDÓ CIKK