Akadályok sora áll a magyar bombagyárosok útjában

Egy széles körben használt műtrágya-alapanyagot használt bombakészítésre Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos. Magyarországon is készítenek ebből az anyagból műtrágyát, de az a gyártó cég vezetője szerint nem alkalmas robbanóanyagnak, és a veszélyes anyagok felhasználását általában is szigorú uniós előírások szabályozzák. A Magyarországon felbukkanó bombagyárosok más módszereket választottak.

Műtrágyás zsákok Breivik farmján

"Változnak az idők, már nincsenek olyan lehetőségek, mint Mr. Timothy McVeigh idejében voltak" - írta a támadások előtt nyilvánosságra hozott memorandumában Anders Behring Breivik, a 76 ember halálát felelős norvég tömeggyilkos. Az 1995-ös, 168 halálos áldozatot követelő oklahomai merényletet elkövető, 2001-ben kivégzett McVeigh-nek ugyanis szerinte könnyebb volt beszerezni a pokolgép elkészítéséhez használt anyagokat, mint neki.

A Breivik és McVeigh által is használt nitrogénvegyületet széles körben használják ipari robbanóanyag, illetve műtrágya készítésére. Breivik az utóbbi formában vásárolt belőle több tonnát egy norvég kereskedőtől, és ez nem is tűnt fel senkinek. Breivik 1500 oldalas memorandumában részletesen beszámolt arról, hogy már 2009-ben elhatározta, két fedő vállalkozást hoz létre a vásárláshoz.

Egy bányászati cég lett volna az egyik, amely legálisan juthatott volna robbanóanyaghoz, de erről később már nem írt. A norvég rendőrség is csak a másik fedőtevékenységről beszélt: a bérelt farmra Breivik a nélkül rendelhette a műtrágyát, hogy az bárkinek feltűnt volna. Oddny Estenstad, az érintett cég szóvivője az E24.no hírportálnak megerősítette, hogy nem vizsgálták Breivik rendelését, mivel "szabványos termékről" volt szó, amit bárki megvehet.

Per Nergaard a Norsk Folkehjelp nevű humanitárius szervezet bombaszakértője a norvég közszolgálati rádiónak azt mondta: Breivik olyan mennyiséget halmozott fel a műtrágyából, amiből egy körülbelül feleolyan erős bombát gyárthatott volna, mint amilyet 1998-ban, a nairobi amerikai nagykövetség elleni támadásnál használtak. Abban a terrortámadásban 212 ember vesztette életét.

Szigorodnak a szabályok

Írásában a tömeggyilkos azon bosszankodott, hogy az EU egy sor műtrágyát és vegyi anyagot betiltott, éppen azért, hogy ne használhassák robbanóanyag készítésére. Breivik szerint az interneten széles körben elérhető bombakészítési útmutatók ma már jórészt használhatatlanok, mivel nem lehet beszerezni az azokban emlegetett alapanyagokat. A tömeggyilkos ugyanakkor alternatív tippeket adott, hogy a műtrágyán kívül milyen termékekben található még meg az általa is használt robbanóanyag.

Az EU előírásait a 2004-es madridi és a 2005-ös londoni terrortámadások után szigorították meg. Egy bizonyos hatóanyag-koncentráció fölött nem árusíthatják a termékeket hétköznapi vásárlóknak, csak engedéllyel rendelkező cégeknek. A 76 halálos áldozatot követelő támadások után a norvég hatóságok is a szigorítás mellett döntöttek. Siri Haugehaugen, a katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője az Aftenposten című lapnak azt mondta: hamarosan Norvégia is átveszi az uniós előírásokat, és csak bizonyos vállalkozások vásárolhatnak majd magas hatóanyag-tartalmú műtrágyákat.

A magyar műtrágya nem robban

A Breivik által is használt anyagot Magyarországon is használják műtrágya készítésére, de évtizedek óta nem gyártják azt robbanóanyagnak is alkalmas minőségben - mondta az [origo] érdeklődésére Blazsek István, a Nitrogénművek Zrt. vezérigazgatója. A Magyarországon gyártott és forgalmazott műtrágyát is bárki megvásárolhatja az üzletekben, ahhoz azonban dolomitot kevernek, így már nem robbanásveszélyes - mondta Blazsek.

"Előállítható, de nem elindítható" - mondta az [origo]-nak Daruka János, egy bontással és ipari robbantással foglalkozó miskolci cég ügyvezetője. A műtrágyából házilag készített robbanóanyag ugyanis egyszerű lánggal vagy ütéssel nem robbantható be, ahhoz gyutacsra és indítótöltetre van szükség. Ezeket viszont csak zárt körben, engedéllyel rendelkező cégeknek terjesztik, a tárolásukra pedig szigorú szabályok vannak.

Elvileg az EU-n kívülről lehetne rendelni veszélyesebb műtrágyát. Egy importőr cég munkatársa szerint semmi akadálya nincs annak, hogy valaki például Oroszországból rendeljen ilyen anyagot, ha kifizeti, leszállítják. A műtrágyát azonban ebben az esetben vámkezelni kell, ennek során pedig be kell mutatni azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy az áru megfelel az EU minősítési feltételeinek, ennek hiányában nem engedik be a szállítmányt.

Kreatív bombagyárosok

A bonyodalmak ellenére Magyarországon is többen próbálkoztak bombakészítéssel. A terrorizmussal vádolt Budaházy György társa, Sz. Endre a rendőrség szerint egy rendkívül robbanékony acetonvegyületet használt a focilabdákba varrt bombákhoz. Ezeket a vád szerint MSZP-s politikusok ellen akarták használni. Ezzel a háztartási vegyszerekből is előállítható anyaggal próbált felrobbantani egy csoport 2006-ban több, Nagy-Britanniából az Egyesült Államokba tartó repülőgépet. Azt tervezték, hogy üdítősflakonokban csempészik az alapanyagokat a gépre, és ott állítják elő a robbanóanyagot. Azóta tilos folyadékokat felvinni a fedélzetre.

Pirotechnikai eszközökből, vagyis petárdákból és tűzijáték-rakétákból nyert ki robbanóanyagot az a férfi, akinek a kocsijában három robbanószerkezetet találtak a rendőrök 2008. október 23-án este a budapesti Nyugati téren. A házi készítésű csőbombákat benzineskannákhoz ragasztották, és távirányító szerkezettel is ellátták. Utóbbiakat a rendőrség szerint hétköznapi, kereskedelemben is kapható alkatrészekből készítették.

Profi robbanóanyagot, azaz ipari és katonai célokra egyaránt használt hexogént állított elő házi laboratóriumában a legismertebb magyarországi bombagyáros, Dietmar Clodo, aki eladásra készítette a robbanószerkezeteket. 1998-ban a rendőrség összesen 40 kilogramm hexogént és egy összeszerelt pokolgépet talált Clodo házában és óbudai lakásán. Clodót 2001-ben tíz év fegyházra ítélték robbanószerrel való visszaélés miatt. 2004-ben kiadták Németországnak, ahol 2005-ben feltételesen szabadlábra helyezték.