2087-ig titkosították Vadai Ágnes ügyét

Vágólapra másolva!
Tanúként hallgatták ki a Katonai Ügyészségen Vadai Ágnest, de a szocialista politikus nem mondhatta el a nyilvánosságnak, hogy milyen ügyben, mert ez 2087-ig titkos. A Katonai Ügyészség pénteken hallgatja ki újra a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját, Galambos Lajost, aki további három hónapig előzetes letartóztatásban marad.
Vágólapra másolva!

A Budapesti Katonai Ügyészség csütörtökön meghallgatta Vadai Ágnest, az MSZP országgyűlési képviselőjét. A politikus utólag hangsúlyozta, hogy magánszemélyként és az idézéssel ellentétben nem az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökeként hallgatták meg tanúként. Vadai azt mondta, nem beszélhet az ügyről, mert 2087-ig titkosították, de elmondta: ismeretei szerint nem kapcsolódik az úgynevezett kémügyhöz.

Ez utóbbi titkosításáról Vadai elmondta: néhány hete a katonai ügyészség azt közölte, hogy nem titokgazda, ugyanakkor Pintér Sándor belügyminisztertől is azt a tájékoztatást kapta levélben, hogy nem áll módjában feloldani a tikosítást. Vadai azt mondta: nem hallott még olyan ügyről, ahol nem tudni, kik nyomoztak, kik az eljáró ügyészek és ki a minősítés minősítője. A politikus azt reméli, hogy legalább a kémügy esetében kiderül, ki minősített és milyen alapon.

Azzal az üggyel összefüggésben, amelyben csütörtökön tanúként hallgatták meg, azt mondta: ebben az esetben is "átvett minősítés van", így nem tudni, ki a minősítő. A meghallgatáson hallottak alapján egy napra sem tartja indokoltnak a titkosítást, és az egész ügyet szégyenletesnek nevezte.

Az úgynevezett kémügyben pénteken hallgatják ki ismét a Budapesti Katonai Ügyészségen Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetőjét, akinek a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa csütörtökön három hónappal meghosszabbította az előzetes letartóztatását. Galambos Lajos ügyvédje, Molnár Lajos azt mondta, hogy a bíróság végzése szerint védence november 14-ig előzetes letartóztatásban lesz.

Az ügyvéd fellebezett, egyúttal érthetetlennek nevezte a döntést, mivel ügyfelét bűnsegédként elkövetett kémkedéssel gyanúsítják, és ez szerinte ugyanolyan "járulékos bűncselekmény", mint amivel Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány 2007 és 2009 közötti titokminiszterét és Laborc Sándort, az NBH 2007 és 2009 közötti főigazgatóját gyanúsítják, és velük szemben a bíróság nem rendelt el kényszerintézkedést. A volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Budapesti Katonai Ügyészség Szilvásy Györgyöt kémkedéssel, Laborc Sándort bűnpártolással gyanúsítja..