A szcientológusokat akarta kigolyózni a Fidesz a hirtelen törvénymódosítással

2011.08.13. 9:04

A szcientológusok kizárása volt az egyik legfontosabb célja az [origo] információi szerint azoknak a módosításoknak, amelyekkel a zárószavazás előtt álló egyházi törvényt írták át a Fidesz elnökségének kezdeményezésére. A januártól életbe lépő törvény már csak 14 egyházat ismer el a jelenlegi 358 helyett, és kormányzati forrásaink szerint a lista később is legfeljebb ennyivel bővülhet, az egyházi státust ugyanis világvallásonként csak egyetlen közösség kaphatja meg.

Az új egyházi törvényt a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, nagy viták közepette fogadta el a parlament, miután az egyházügyi államtitkárság KDNP-s képviselők által benyújtott, hónapokig egyeztetett tervezetét az utolsó pillanatban szinte teljesen átírták a Fidesz módosító javaslataival.

Az eredeti elképzelésekhez képest két ponton történt alapvető változás: az egyik, hogy a korábbi tervezet három kategóriába sorolta volna az egyházakat, amely alapján a jelenlegi 358 bejegyzett egyház helyett mindössze 13 "bevett és elismert", 8 "jelentős közcélú tevékenységet ellátó" és 23 "országos lefedettségű, illetve világvallásokhoz kötődő" egyház kapta volna meg az állami támogatásra és a személyi jövedelemadó egyházi egy százalékának fogadására jogosító státust.

Az elfogadott törvény ezzel szemben kategóriák nélkül mindössze 14 egyházat vett be az elismert felekezetek közé, a listáról kiszorultaknak csupán a lehetőséget adta meg, hogy kezdeményezzék nyilvántartásba vételüket.

A másik lényeges ponton ezen a nyilvántartásba vételi módon változott a törvény: a Fidesz kezdeményezésére ugyanis nem a Fővárosi Bíróság, hanem az egyházügyi államtitkár javaslatára az országgyűlés kétharmados többsége dönt majd arról, hogy felvesz-e az elismertek közé egy-egy jelentkező közösséget.

 

"Ki kellett találni valami kevésbé direkt megoldást"

A változtatást a döntés részleteit ismerő, névtelenséget kérő források szerint a Fidesz a szavazást megelőző hétvégén tartott elnökségi ülésén Kövér László házelnök, a Fidesz választmányi elnöke kezdeményezte, kifejezetten annak érdekében, hogy a kiemelt státust a szcientológiai egyház semmi esetre se kaphassa meg.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Szcientológusok szórólapakciója az egyházi törvény elfogadásakor a parlament előtt

"Ezt persze így nem lehetett kimondani, ki kellett találni valami kevésbé direkt megoldást" - mondta a történtekről az [origo]-nak egy, a módosítás folyamatát ismerő, befolyásos kormányzati vezető, aki szerint a megoldás "tökéletes lett". "A bíróság elviekben ugyanis nem tagadhatta volna meg a szcientológusok bejegyzését, hiszen a formai követelményeknek megfelelnek (szervezetük vallási tevékenységet végez, rendelkezik ennek megfelelő hitvallással és legalább húsz éve működik szervezett formában Magyarországon - a szerk.) Ha viszont a kezünkben van a döntés, és rajtunk múlik, akkor kizárt, hogy a státust valaha is megkapják" - tette hozzá.

A megszavazott törvény egyik pontja kimondja emellett azt is, hogy "nem jegyezhető be egyházként olyan közösség, amellyel szemben működése során az illetékes állami szerv nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg". A szcientológiai egyházat márpedig évről évre a "társadalomra veszélyes vallási mozgalmak" között említi a nemzetbiztonsági (2010 óta alkotmányvédelmi) hivatal évkönyve.

Profiltisztítás is kell

Utóbbi kiegészítésről egyébként nemrég Semjén Zsolt, a KDNP elnöke is elismerte, hogy nem véletlenül került a törvényszövegbe. "Nyilván a szcientológiával kapcsolatban merült fel ez a dolog" - mondta július közepén a Hír TV-nek a miniszterelnök-helyettes, azt is hozzátéve, hogy "amíg én és a KDNP az országgyűlésben lesz, de nyilván fideszes barátaink is, addig a szcientológia nem lesz egyház Magyarországon".

Forrás: MTI/Varga György
Krisna-hívők Somogyvámoson

A szcientológusok egyébként már az egyházi törvény korábbi verziója ellen is tiltakoztak, mert az elismert egyházak közé a korábbi, bővebb lista sem vette volna fel a szervezetet. A törvény elfogadása után Weith Katalin, a Magyarországi Szcientológia Egyház elnöke a Heti Válasznak adott interjújában azt mondta, kezdeményezni fogják egyházzá minősítésüket, és mivel mindenben megfelelnek a törvényi feltételeknek, arra számít, hogy a képviselők igennel szavaznak majd a kérelmükre.

Ehhez képest az sem valószínű, hogy kezdeményezésük eljut majd a képviselőkig. A bejegyzési kérelmet a törvény szerint ugyanis az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszterhez - vagyis Semjén Zsolthoz - kell benyújtani, ő továbbítja a kezdeményezést, ha támogatandónak ítéli, az országgyűlésnek. A politikus fenti kijelentése alapján azonban aligha várható, hogy igent mondana a szcientológusok kérelmére.

Azzal, hogy az egyházbejegyzés joga a bíróság helyett a parlamenthez kerül, egy másik, szintén magas rangú kormánypárti politikus szerint nemcsak a szcientológusokat zárhatja ki, de "a további jelentkezők erős megszűrésével egyfajta profiltisztítást is végrehajthat" az egyházak között a kormány.

"Az eddigi törvény alapján egyháznak számított és támogatásra volt jogosult például tizenhétféle buddhista közösség, na de melyik képviseli ezek közül ezt a vallást igazán?" - fogalmazott a kormánypárti politikus, aki szerint "egyszerűen nincs létjogosultsága felekezetenként ennyiféle leágazásnak: tegyenek rendet maguk között, és döntsék el, hogy az adott vallást melyikük képviselje".

A cél a politikus állítása szerint az, hogy az egyházi státust világnézetenként legfeljebb egy közösség nyerhesse el, és ez a szigorú elbírálás nemcsak a nem keresztény közösségre vonatkozik majd, hanem az evangéliumi gyülekezetekre is. (A Fővárosi Bíróság nyilvántartása szerint jelenleg 21 ilyen közösség van bejegyezve.) Arról, hogy a zsidó közösségek közül mégis három is felkerülhetett a 14-es listára, a politikus azt mondta, hogy "az más megítélés alá esik", a három felvett egyház ugyanis a hazai zsidóság két, történelmi hagyományokkal bíró irányzatát (a lubavicsit és az autonómot), valamint a zsidóság egészét összefogó ernyőszervezetet képviseli. "Emellett egyház-diplomáciailag is kényes lett volna bármelyiket kihagyni" - tette hozzá.

A törvényben elismert 14 egyház: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyház, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyarországi Unitárius Egyház, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete

A kormánypárti vezető számításai szerint az új törvénnyel elismert 14 egyház mellé a későbbiekben még "maximum tizenegynéhány" jelentkező felekezetet vehetnének fel a listára. Arra nem tudott válaszolni, hogy mindez még jövő május, vagyis az előtt várható-e, hogy 2011-es személyi jövedelemadójukról az állampolgárok rendelkeznének, de azt mondta: "nincs ok a kapkodásra".

Utóbbi azért fontos, mert azok az egyházak, amelyek a törvény hatályba lépésével 2012 januárjában elveszítik, és májusig nem kapják vissza státusukat, nem lesznek jogosultak az egyházaknak felajánlható egy százalékokra, sok szervezetnek pedig ez volt a legfőbb bevétele. (A főiskolát és általános iskolát is fenntartó, a fővárosi hajléktalanoknak naponta 500 adag meleg ételt kiosztó Magyarországi Krisna Tudatú Hívők Közössége 2010-ben például 93 millió, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház 26 millió forintot kapott a felajánlásokból.)

Egy, a helyzetet ismerő, a törvény kidolgozásában és várható őszi korrekciójában is részt vevő kereszténydemokrata képviselő az [origo]-nak még szigorúbban fogalmazott a lista bővítéséről: szerinte mindössze további hét világvallás egy-egy képviselője, konkrétan egy iszlám, egy buddhista, egy hinduista, egy metodista, egy adventista, egy mormon és egy anglikán közösség kaphatna egyházi státust a jövőben. "Ők viszont minél előbb" - tette hozzá, utalva rá, hogy a törvény elfogadása óta "diplomáciai szinten erős lobbifolyamatok zajlanak az egyházak elismertetése érdekében".

Azt, hogy az ugyanazon világvallást képviselő közösségek közül melyikük nyerheti el a státust, a képviselő szerint szakértői vélemények, Magyarország külügyi és egyház-diplomáciai érdekei, valamint az adott közösségek egyszázalékos felajánlásokból és népszámlálási adatokból leszűrhető társadalmi beágyazottsága alapján fogják eldönteni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK