Gyanúsítottként hallgatták ki az MVM-ügyekben Kocsis Istvánt, a BKV vezetőjét

A BKV-val kapcsolatos vizsgálatok aktuális kérdéseiről Demszky Gábor főpolgármester, Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes és Kocsis István, a BKV Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatót tartanak
Vágólapra másolva!
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. korábbi vezérigazgatóját. Az [origo] elérte a jelenleg a BKV-t vezető Kocsist, aki azonban a közleményén kívül más részletet nem akar közölni. A közlemény szerint az MVM-et ért anyagi károk miatt gyanúsították meg, amellyel szemben ő panasszal élt.
Vágólapra másolva!

Gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség kedden Kocsis Istvánt, a BKV jelenlegi és a Magyar Villamos Művek korábbi vezérigazgatóját. Kocsis közleményt adott ki, amely szerint a rendőrség "az MVM Zrt.-nél 2006-2008 között betöltött vezérigazgatói tevékenységem időszaka alatti úgynevezett MVM-es ügyekkel kapcsolatban hallgatott ki gyanúsítottként".

Kocsis hozzátette, a kihallgatáson elmondta, "hogy én nem követtem el a terhemre rótt bűncselekményt, részletes, igazságügyi szakértői véleménnyel alátámasztott, írásban megfogalmazott nyilatkozatot tettem". Hozzátette, hogy panaszt tett a gyanúsítás ellen, de "részletes és mindenre kiterjedő választ" fog adni a hatóságok kérdéseire.

A BKV-vezér közleménye utal arra is, hogy a rendőrség egy olyan nyomozásban gyanúsította meg, amely az ő leváltását követő MVM-vezetés által indított feljelentés alapján indult. Egy, a kedd délelőtti kihallgatás részleteit ismerő, névtelenséget kérő forrás szerint Kocsist negyven percen keresztül hallgatták ki a nyomozók. A forrás szerint a BKV-vezér előzetesen idézést kapott a kihallgatásról. Az [origo] telefonon elérte Kocsis Istvánt, aki azt közölte, hogy egyelőre semmit sem kíván mondani a kiadott közleményén kívül.

Van egy harmadik gyanúsított

Az NNI szóvivője az [origo]-val azt közölte, hogy "gyanúsítotti kihallgatásokra" került sor az elmúlt napokban az MVM "elmúlt években történt gazdálkodásával összefüggésben lévő nyomozása során". Bartha László szerint az ügyben eddig három embert gyanúsítottak meg, őket különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. Közlése szerint a három gyanúsított szabadlábon védekezik.

Kocsis mellett Molnár Lászlót, az MVM korábbi vezérigazgató-helyettesét is meggyanúsították még júliusban. A harmadik meggyanúsított személy, az M1 közszolgálati televízió kedd esti információja szerint az MVM egyik leányvállalatának ügyvezetője, akinek tevékenységét egy vitatható, drága és indokolatlan szállodabérlet miatt vizsgálja az NNI.

Kétmilliárdos kárt okozhatott Kocsis

Az MR1-Kossuth Rádió Déli Krónika értesülése szerint Kocsist két ügylet miatt gyanúsították meg. A rádió szerint az egyik egy 2007-es szerződés, amely alapján egy ciprusi offshore-cég befektetési portfóliójának összeállítására kapott megbízást. A ciprusi cég az Aquifex Limited lehet, amelyről Kocsis korábban azt mondta, hogy az osztrák Meinl Bank "hozta". Az Aquifex központi szerepet játszott az offshore-tranzakciókban, a cég neve több ügyben is felbukkant.

Az MR1-Kossuth Rádió szerint a másik ügylet 2008-ban, egy Milánóban bejegyzett cégnek nyújtott kölcsön, amelyet az olasz cég a mai napig nem fizetett vissza. Ez a cég a Decotra Engineering S.r.l lehet, amelynek az MVM kétmillió eurót adott kölcsön, hogy az Szerbiában projektcéget alapítson egy Loznicában tervezett gázturbinás erőmű megépítéséhez (erről bővebben itt olvashat).

A rádió úgy tudja, a Nemzeti Nyomozó Iroda gyanúja szerint Kocsis István mindkét szerződést az MVM igazgatóságának megkerülésével kötötte meg, amelyek a cégnek legalább kétmilliárd forint kárt okozott.

Egy tanulmány és egyéb szerződések

Az NNI 2009 áprilisa óta vizsgálódik a szövevényes ügyben, és egyelőre egy, az összértékhez képest elenyésző összegű, 40 milliós szerződés esetében történt konkrét gyanúsítás. Ebben az ügyben gyanúsították meg Molnár Lászlót.

A tanulmány mellett ugyanakkor több más, nagyobb értékű feltételezett visszaélésekről is kerültek ki információk korábban. Az MVM-botrány lényege, hogy a legnagyobb forgalmú állami cégcsoport vállalatai 2006 és 2008 közt - különböző jogcímeken és szerződések alapján - nagyobb összegeket utaltak ismeretlen hátterű offshore-cégekhez. A pénz jelentős részét azóta sem kapták vissza, illetve nem kapták meg a szerződésben szereplő ellenszolgáltatásokat. Részletek ebben a cikkünkben.

Kocsis a politikát hibáztatja

Kocsis a közleményben nem tér ki a konkrét esetekre, és az [origo] kérdésére sem kívánta részletezni a kihallgatáson elhangzottakat. A közleményben az egykori MVM-vezér a cég stratégiájában bekövetkezett változással magyarázza az esetleges károkat, amelyekért az előző kormányok alatt hozott politikai döntéseket teszi felelőssé. "Az MVM Zrt. Közgyűlése által 2005-ben elfogadott és 2006-2008 között évente megújított, az MVM csoport piaci értékének 800-1000 Mrd Ft-ra való növekedését megcélzó stratégia megvalósítása érdekében tett intézkedések meghatározásakor, a megvalósításra vonatkozó pénzügyi lépéseknél az nem volt előre látható, hogy 2008 második felében pénzügyi, gazdasági világválság következik be" - írja Kocsis, aki szerint nem tudhatta előre, hogy "a tulajdonosok váratlanul megváltoztatják a már jóváhagyott stratégiát, és az MVM szétdarabolását és gyorsított eladását tűzik ki célul".

Kocsist 2008 márciusában váltották le az MVM éléről Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök kezdeményezésére. Kocsis most a közleményében ezt "politikai retorzió"-nak nevezi, és hozzáteszi: "Kijelentem, hogy sem nekem és - legjobb tudomásom szerint - sem az általam irányított menedzsmentnek nem volt célja vagyoni hátrány okozása."

Kocsis azt állítja, hogy leváltása után korábban jóváhagyott stratégiai beruházások megtorpantak. "A projektek - akár politikai parancs, akár más ok miatt történt - elhallgatott megállítása, az előkészítetlen, meggondolatlan stratégiaváltás és az elmulasztott döntések a megszerzett piacistratégia-pozíciók feladásával és elvesztésével jártak, és ezzel együtt több százmilliárdos kárt okoztak az MVM-nek és Magyarországnak" - írja Kocsis, aki szerint "ha én és az általam irányított menedzsment a helyünkön maradunk, és a futó projekteket be tudjuk fejezni, akkor nem keletkezett volna vagyoni hátrány az MVM-nél, illetve azt még stratégiaváltás esetén is el lehetett volna kerülni".

"Alkotmányos költségek"

A kérdéses időszakban a cégcsoportot vezető Kocsis István az Indexnek 2009-ben adott interjújában azt állította, hogy az offshore-ügyletek hátterében az MVM nemzetközi terjeszkedési tervei voltak, a vállalatcsoport a balkáni országokban tervezett beruházásokat. "És olyanról is hallottam már, hogy bizonyos üzletszerzésnek 'alkotmányos költségei' is vannak" - utalt Kocsis arra, hogy a balkáni országokban bizonyos ügyletekhez kenőpénzt kell fizetni. Az ilyen ügyeket az "offshore-konstrukció nyilván jobban kezeli" - mondta Kocsis az interjúban.

A gyanús ügyletek egyik központi szereplője az osztrák Meinl Bank, egyrészt az MVM tanácsadójaként, másrészt az offshore cégek számlavezetőjeként, ugyanis Kocsis szerint "a Meinl hozta az Aquifexet". Egy másik fontos szereplő a Power Investments International II. SARL nevű, Luxemburgban bejegyzett cég. A Power Investments alapítója a luxemburgi cégnyilvántartás szerint egy, a Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore-cég volt, majd egy panamai cég tulajdonába került.

"Nem világos az üzleti célszerűség"

Miután Gyurcsány Ferenc menesztette Kocsist, az MVM könyvvizsgálója, az Ernst&Young 2008. augusztus 1-jén jelezte először, hogy a cégcsoport egyes tranzakciói esetében "nem világos az üzleti célszerűség", illetve hiányoznak alapvető dokumentumok. Az MVM felügyelőbizottsága 2008 októberében kezdett belső vizsgálatot. Kiderült, hogy a kifogásolt üzletek egy jelentős része nemcsak üzletileg célszerűtlen, hanem felveti a büntetőjogi felelősséget is. A felügyelőbizottság 2009 áprilisában tett feljelentést, az NNI azóta is nyomoz.

Az azóta eltelt időszakban eddig egyedül Molnár Lászlót hallgatták ki gyanúsítottként. Az offshore-cégek nevében többször is Szász András járt el, aki a Ferencváros futballcsapatát megvásárló Kevin McCabe képviselője is volt. Szintén több ponton felbukkan az osztrák Alexander Gerstl: egyebek mellett ő írta alá a Jadran Investments Limited nevű cég nevében az MVM horvátországi cégével kötött, nettó 3,5 millió eurós szállodabérleti szerződést.

Szerepe lehetett az ügyek egy részében Kapolyi László korábbi szocialista képviselőnek is. Kapolyi energiakereskedő cége, a System Consulting alapította azt a Kárpát Energo Zrt.-t, amelynek az MVM 55,3 millió euró kölcsönt folyósított. Az összeg jelentős részét továbbutalták a Power Investments International II. SARL nevű luxemburgi cégnek. Kapolyi neve egy másik szálon, az MVM-csoporthoz tartozó Vértesi Erőmű áramvásárlási szerződéseiben is felbukkant.

Az NNI Molnár kihallgatásakor azt közölte, hogy az MVM-csoport tíz másik, 2006 és 2008 közötti befektetését, illetve ügyletét is vizsgálják. Akkor az NNI mindössze annyit volt hajlandó közölni, hogy folyamatban van a nyomozás, és további gyanúsítások várhatók.

Futnak a pénz után

Az offshore-ügyekben több polgári per is folyamatban van, amelyekből következtetni lehet a kár mértékére. Az MVM csoport 2010-es könyvvizsgálói jelentése szerint az MVM 5,8 millió eurót (mintegy 1,5 milliárd forintot) követel az Aquifex-től. Több mint 8,9 millió eurót (2,3 milliárd forintot) követel az MVM a Power Investments International II. SARL-tól a tervezett, de később lefújt vásárosnaményi erőmű-beruházáshoz adott kölcsönből. Az MVM-től követel 9,5 milliárd forintot viszont a NÁD MPS-H Kft. nevű magyar cég, amelynek az Aquifex négy részletben összesen majdnem hárommillió eurót utalt át, illetve amelyben tulajdonrészt is szerzett.

Az MVM tavaly év végén megkezdte a per előkészítését annak a kétmillió eurónak (mintegy 532 millió forint) a visszaszerzése érdekében, amit a Decotra Engineering S.r.l.-nak adott kölcsön. Több mint 3,5 millió eurót (931 millió forint) követel az MVM a brit bejegyzésű Jadran Investments Ltd.-től, amely egy horvátországi szálloda bérlésében közreműködött.

Tarlós "foglalkozik az üggyel"

Kocsist 2008 augusztusában nevezték ki a BKV élére, és a helyén maradt az után is, hogy Demszky Gábort Tarlós István váltotta a főpolgármesteri székben. A fővárosi tulajdonban álló cégek vezetői közül Kocsis volt az egyetlen, akit nem váltottak le.

Tarlós István főpolgármester szóvivője, Szűcs Somlyó Mária az [origo]-nak kedden azt mondta, a főpolgármester értesült Kocsis István kihallgatásáról, de mivel a BKV vezérigazgatóját nem BKV-s ügyben gyanúsították meg, nem kommentálják a hírt. Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre sem, hogy függetlenül attól, hogy nem BKV-ügyről van szó, Kocsis gyanúsítottként maradhat-e egy állami cég élén. Szűcs Somlyó Mária annyit közölt, a főpolgármester "foglalkozik az üggyel".