Kevés volt a vádemeléshez a cigányverős büszkélkedés

"A cigány fejét rúgtam a földön" - írta ki a Facebookra egy szegedi büntetés-végrehajtási tiszt az idén januárban, miután előző este egy verekedésbe beszállva bántalmazott egy 19 éves cigány férfit. A megvert férfi feljelentést tett közösség tagja elleni erőszak miatt, de az ügyészség a NEKI jogvédő szervezet szerint nemrégen megszüntette az eljárást, mert nem tartja bizonyíthatónak a rasszista motivációt az ügyben. Az [origo]-nak nyilatkozó jogvédők nem tudtak példát mondani arra, hogy romák védelmében valaha alkalmazták volna ezt a jogszabályt, fordított esetben viszont már több szigorú ítélet született.

Január 22-én hajnalban a szegedi JATE klubból indult hazafelé egy 19 éves fiú és a barátnője. A fiú későbbi visszaemlékezése szerint a bejáratnál egy háromfős társaság kötött beléjük. "Te büdös cigány, kell cigi? Erre odadobtak elém egy ötszázast" - így emlékszik vissza a roma fiú arra, hogyan kezdődött a konfliktus. A klub előtt dulakodás kezdődött, ekkor a fiú szerint odajött egy negyedik ember, aki kezet fogott a háromfős társaság tagjaival, majd megkérdezte tőlük: "Ezzel a rohadt kis cigánnyal nem bírtok?", a fiútól pedig azt kérdezte, "Mi van, te cigány?" Közben elővett egy igazolványt, és rendőrnek mondta magát, a többiek pedig arrébb álltak. "Lehúzta a kabátomat, és a földre lökött, a hátamat, hasamat, fejemet rúgta, rám ült, a nyakamat szorongatta" - vallotta utóbb a fiú a rendőrségnek.

A rendőrségi iratokban foglalt vallomása szerint úgy emlékszik, hogy két ember húzta le róla a férfit, miközben a barátnője segítségért kiabált. A férfi azt mondta, majd ő hívja a rendőrséget, és a mobiltelefonján valóban hívta is őket. A percek múlva kiérkező járőrök az egész társaságot bevitték az őrszobára, és előállították őket. Többen a fogdába kerültek, majd hazaengedték őket.

Egy árulkodó Facebook-bejegyzés

A fiú másnap elment látleletet vetetni, nyolc napon belül gyógyuló horzsolások, zúzódások voltak a testén. A támadó pedig - akiről utóbb kiderült, hogy nem rendőr, hanem a szegedi börtön egyik egységében dolgozó büntetés-végrehajtási (bv) törzsőrmester - a Facebook-oldalára írt bejegyzést az estéről. Leírta, hogy előző este előbb whiskyzett, majd verekedett, majd ismét whiskyzett, 10.30-ig a fogdán ült, és "legyen annyi elég, hogy a cigány fejét rúgtam a földön, mikor rámjött a három spanja". Az azóta törölt bejegyzést megtalálta a fiú és a barátnője, és idézték azt a hatósági eljárásban is.

Az ügy részleteiről és az iratokról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) igazgatója, Muhi Erika és a roma fiút képviselő szegedi ügyvéd, Szirtesi Zsuzsa beszélt az [origo]-nak. A fiú nem akart nyilatkozni. Az ügyvéd a NEKI támogatásával még az év elején feljelentést tett közösség tagja elleni erőszak miatt. Részben a barátnő tanúvallomása, részben a Facebook-bejegyzés alapján egyértelműnek látták ugyanis, hogy rasszista motivációból bántalmazta a szolgálaton kívüli törzsőrmester a cigány fiút.

A feljelentés alapján elrendelték a nyomozást, és az hónapokon át tartott, de július végén a Szegedi Nyomozó Ügyészség úgy döntött, megszünteti az eljárást, mert nem lehet bizonyítani a rasszista motivációt. A törzsőrmester tagadta, hogy közösség tagja elleni erőszakot követett el, bár azt elismerte, hogy ő írta a Facebookra a bejegyzést. A NEKI igazgatója által idézett ügyészségi határozat szerint tettére nem tudott magyarázatot adni. A nyomozás megszüntetéséről szóló döntés szerint a bűncselekmény alátámasztására nem elegendő a közösségi oldalon megjelent nyilatkozat, "mivel abban csupán a konkrétan meg nem nevezett sértett származását jelöli meg, arra utal, anélkül, hogy a cselekmény motivációja kiderült volna". Vagyis az ügyészség úgy látta, hogy a bántalmazás és a cigányozás között nincs bizonyíthatóan ok-okozati összefüggés.

Kettős mércét lát a jogvédő iroda

Az [origo]-nak kedden nem sikerült elérnie a feljelentett törzsőrmestert, és az illetékes Szegedi Nyomozó Ügyészség telefonját sem vette fel senki. A roma fiú jogi képviseletét ellátó Szirtesi Zsuzsa szerint a JATE Klubnál történt konfliktus ügyében garázdaság miatt hivatalból eljárás indult, de az ügyvéd nem tud arról, hogy ebben történt volna fejlemény.

A NEKI az ügyben kiadott közleménye szerint panaszt tett a roma fiú feljelentése nyomán indult nyomozás megszüntetése ellen. A szervezet közölte, "kettős mércét" érez, hiszen a közösség tagja elleni erőszak bűntettét szerinte "egyértelműen a kisebbségi csoportok védelmére" rendelték, alkalmazása mégis "szinte lehetetlen, amikor az áldozat a roma kisebbséghez tartozik". Pedig "jelen esetben romát bántalmaztak, romaellenes szavakat használva, majd ezzel nyilvánosan eldicsekedtek, a cselekmény mégis következmények nélkül maradhat" - áll a közleményben. A NEKI igazgatója kérdésünkre azt mondta, nem ismer olyan ügyet, amelyben a jelenlegi, 2009-ben bevezetett szabályok alapján romákat ért támadásért elmarasztaló ítélet született volna. Korábban az [origo]-nak több jogvédő szervezet is ugyanezt állította.

Ítéletek cigányok ellen

Ezt a jogszabályhelyet ellenben többször alkalmazták már olyan esetekben, amikor az áldozatok nem cigány magyarok voltak. Ilyen volt például egy budapesti eset: tavasszal az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság összesen közel harminc év letöltendő börtönbüntetésre ítélt hét embert - közülük hatan romák -, mert az ítélet szerint magyarsága miatt bántalmaztak egy fiút. A vádlottak egyike azzal kötött bele egy fiúba, hogy "Te buzi magyar! Mit képzelsz magadról, hogy mersz bejönni az én utcámba?", majd többen ütlegelték és szidalmazták.

A másik hasonló - azóta megsemmisített - ítélet egy miskolci eset miatt született tavaly októberben. Kilenc vádlottat ítéltek összesen 41 év börtönbüntetésre, mert "háztartási eszközökkel felfegyverkezve" rátámadtak két autóra Miskolcon 2009 márciusában, a támadáshoz egy "halál a magyarokra" feliratú botot is használtak, és azt feltételezték, hogy radikális jobboldaliak ülnek az autóban. A gépkocsi három utasa közül ketten könnyebben megsérültek, és a támadás után egy közeli pékség elé menekültek.

A két eset mellett azokat a romákat is közösség elleni erőszakkal vádolják, akik az ügyészség szerint 2009 novemberében baltával, karddal és bottal ütöttek egy kocsit Sajóbábonyban, miután a Jobbik lakossági fórumot tartott a településen, ahol a Magyar Gárda egyenruháját viselő szimpatizánsok is megjelentek. Ebben az esetben még nem született ítélet.

Közösség tagja elleni erőszak
A közösség tagja elleni erőszak büntetése 2009. február 1-jén került be a Büntető törvénykönyvbe (Btk.). A Legfelsőbb Bíróság az [origo]-val még tavasszal azt közölte, a közösség tagja elleni erőszak vádjával még nem született jogerős ítélet a módosítás óta. A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint a közösség tagja elleni erőszakra hivatkozva 2008-ban és 2009-ben 12-12-szer, 2009-ben pedig 19-szer emeltek vádat. A 2009 februárjában hatályba lépett törvénymódosítás óta van lehetőség arra, hogy a magyarságuk miatt bántalmazottak miatt is eljárás induljon. A Btk. 174/B. paragrafusa a módosítás előtt a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási kisebbségek elleni erőszakra vonatkozott, a Draskovics Tibor akkori igazságügyi miniszter által benyújtott módosítás értelmében azonban a törvényt kitágították bármely közösség elleni erőszakra.