Felborítja-e Orbán menetrendjét a gyengülő gazdaság?

Orbán Viktor, miniszterelnök, sajtótájékoztató, Parlament
Vágólapra másolva!
Pár hónapja még a magyar gazdaság megerősödésének jeleiről beszélt Orbán Viktor, a gyengülésre utaló legújabb adatok után azonban most kijelentette, hogy "súlyos kihívások" előtt áll Magyarország. A magyar gazdasági problémák nyilvánvalóan összefüggnek a külföldi folyamatokkal, a kormányfő számára pedig politikai szempontból az egyik nagy kérdés az, hogyan fogja így megvalósítani azt a menetrendet, amellyel két-három év múlva már emelkedést és gyarapodást ígért az embereknek.
Vágólapra másolva!

"A gazdaságpolitikai fordulat hatására a gazdaság mély rétegeiben megindult a gazdasági fordulat" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök május 31-én, amikor kormánya első évét értékelte. A megállapítás illett a kormányfőnek azokba a korábbi megszólalásaiba, amelyekben a kormányzás menetrendjét vázolta fel: eszerint a kezdeti nehézségek és drasztikus döntések után a ciklus második felében gazdaság - és ezzel együtt az ország - megerősödik.

Orbán a májusi értékelésen arról is beszélt, "látható, hogy a nemzeti össztermék növekedésnek indult", és hozzátette, hogy "még nem látható, de 2011-ben felszínre bukkanó gazdasági esemény lesz, hogy az év második felében nőni fog a fogyasztás". A miniszterelnök ezzel nemcsak gazdasági előrejelzést adott, hanem egy reménykeltő politikai víziót is felrajzolt a kormányzati ciklus hátralévő részére. Ezt a víziót áshatják alá azonban azok a gazdasági adatok, amelyek kedden jelentek meg.

Felülvizsgálják az előrejelzéseket

A Központi Statisztikai Hivatal által kedden közzétett előzetes adatok szerint az év második negyedévében negyedéves alapon stagnált, éves alapon 2,5 százalékról másfél százalékra lassult a magyar gazdaság növekedési üteme. Így Matolcsy György gazdasági miniszter korábbi terve, amely szerint az idén és jövőre 3 százalék körüli ütemben bővülhet a gazdaság, elérhetetlennek tűnik. A miniszterelnök által említett másik tényezőt, a fogyasztás növekedését pedig az veszélyezteti, hogy lakossági jövedelmeket elszívják a svájci frank magas árfolyama miatt megnövekedett lakáshitel-törlesztések.

A gyenge adatokra reagálva Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Reutersnek kedden azt mondta: a kormány felülvizsgálja a gazdasági előrejelzését, az új prognózist pedig a 2012-es költségvetési törvénytervezetben fogja bemutatni. Gazdasági jellegű lépéseket tehát tesz a kormány, az ugyanakkor egyelőre nem látható, hogy Orbán hozzáigazítja-e az új gazdasági környezethez az általa korábban felrajzolt politikai víziót, és ha igen, akkor hogyan.

"Rendkívül kedvezőtlen környezet"

A miniszterelnök szerda délután tartott sajtótájékoztatóján annyit közölt, arra kell felkészülni, "hogy rendkívül kedvezőtlen pénzügyi és gazdasági környezetben kell elvégezni a kormányzati munkát". Egyúttal megerősítette azonban azt is, hogy tartani fogják magukat két korábban meghirdetett célhoz: a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkentéséhez, valamint az államadósság további lefaragásához. Azt is mondta, hogy a gyengébb gazdasági növekedés miatt még idén új intézkedésekre van szükség a költségvetés kiadási és bevételi oldalán, azt azonban nem részletezte, hogy ez mit jelent. Orbán szerint ezek a "kemény döntések" a parlament őszi ülésszakán fognak megszületni.

Orbán tehát azt világossá tette, hogy romlott a helyzet, arra azonban nem tett utalást, hogy le kellene mondani a következő évekre ígért gazdasági erősödésről. Egyelőre nem érzékelhető változás a kormánypárti politikusok hozzáállásában sem. A kormánypárti frakciószövetség egyik befolyásos, de nem gazdasági területtel foglalkozó tagja az [origo]-nak szerdán - még Orbán sajtótájékoztatója előtt - azt mondta, hogy szerinte túlzott következetések jelentek meg a kedden nyilvánosságra adatokkal összefüggésben, és hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy emiatt megváltozna a kormány kommunikációja.

A korábban épp lendületesnek bizonyuló kormányzati kommunikáció az elmúlt másfél hétben visszafogottan reagált a nemzetközi gazdasági helyzet Magyarországra is hatást gyakorló negatív fejleményeire. Sokáig az egyedüli kormányzati tisztviselő, aki megszólalt, Rétvári Bence, a közigazgatási minisztérium államtitkára volt, aki múlt héten arról beszélt, hogy több területen és több hónapja pozitív számokat produkál a magyar gazdaság. Kedden, a KSH által közzétett adatok után az [origo]-nak már azt mondta a politikus: a vártnál gyengébb GDP-bővülés szerinte nem a magyar gazdaságnak, hanem az eurózónán belüli nehézségeknek tudható be.

Megújulástól a gyarapodásig

Valóban nemcsak magyar sajátosságról van szó, kedden a régió több más országa is gyengülő növekedésről számolt be, és az európai gazdaság szempontjából kulcsfontosságú Németországban is lelassult a növekedés. Orbán is utalt arra szerdai beszédében, hogy a külső környezet változása okolható a borúsabbá váló magyarországi helyzetért. Azt mondta, hogy az euróövezeti válság "súlyos kihívást jelent Magyarország számára", némi optimizmust is csempészett azonban a beszédébe azzal, hogy a nyolcvanas évek végére utalva megjegyezte, "nem új az ország számára egy ilyen helyzet, hogy nagy adóssághalmazzal néz szembe külső kihívással". Jelezte azt is, hogy kormányfőként képesnek érzi magát arra, hogy úrrá legyen a problémákon, hozzátette ugyanis, hogy "nem először látok ilyen helyzetet", és ígéretet tett arra is, hogy Magyarország nem tér át a "görög útra", vagyis a válsághelyzet ellenére szigorúan kézben tartják az ország pénzügyeit.

Orbán tehát egyelőre nem adta jelét annak, hogy változtatni kell azon a több évre szóló menetrenden, amelyet legrészletesebben februári évértékelő beszédében fogalmazott meg. Akkor azt mondta, hogy 2011 az ország számára a megújulás éve lesz, 2012 az elrugaszkodásé, 2013 az emelkedésé, 2014 pedig a gyarapodásé. Bár ezeken az állomásokon nemcsak a gazdasági változásokat értette - hanem például az új alaptörvény megalkotását és az államszervezet átalakítását is -, a beszédben utalt rá, hogy a pénzügyeknek kiemelt szerepük van. Az idei évről beszélve azt mondta, "ha nem sikerül a megújulás, visszatér a múlt. Ránk szakad az ég, elsöpör az államadósság lavinája, és hosszú időre elveszítjük az esélyt a fölemelkedésre".