Erős fideszes városoktól venne el jogokat a kormány

A kormányon belül az [origo] információi szerint ugyan különösebb viták nélkül fogadták el az önkormányzati rendszer átalakításának tervét, a fideszes képviselők között azonban még kiválthat ellenkezést. A tervben szerepel például az, hogy megszüntetnék a megyei jogi városi státuszt, ami egy kormányzati forrás szerint konfliktust szülhet a Fidesz befolyásos nagyvárosi polgármestereivel.

Első olvasatban tárgyalta és viták nélkül el is fogadta a kormány szerdai ülésén az önkormányzati törvény koncepcióját - tudta meg az [origo] kormányzati forrásból. A jogszabály első tervezetét májusban tette közzé a Belügyminisztérium, a koncepció azonban számos ponton a Fidesz polgármestereinek ellenállásába ütközött. A két frakció polgármesterei és önkormányzati vezetői Lázár János frakcióvezető irányításával még a minisztériumi tervezet bemutatása előtt elkészítették saját koncepciójukat a reform szerintük kívánatos irányáról, a két elképzelés azonban - képviselők akkori megfogalmazása szerint - "fényévnyi távolságra állt egymástól". Erről szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt.

A vitás kérdésekről májustól hétfő esténként településtípusokra bontott munkacsoportokban tárgyaltak a polgármesterek a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárával, az egyeztetések azonban a nyári ülésszak végén megállapodás nélkül szakadtak meg.

Elosztanák a feladatokat

A szerdán a kormány elé került tervezet szerint ugyanakkor a polgármesterek több felvetését is - legalább részben - elfogadta a kormány: a korábbi tervezet szerint például elveszítették volna a helyi önkormányzás jogát a 2000 fősnél alacsonyabb lélekszámú települések, és az ilyenek a hozzájuk közeli, hasonlóan kicsi falvakkal együtt csak összevont polgármesteri hivatalokat működtethettek volna.

A kistelepülési polgármesterek körében nagy felzúdulást kiváltott tervekkel szemben a mostani javaslatból kormányzati forrásból származó információink szerint hiányzik a lélekszámkorlát, és megengedné a tervezet, hogy egy járáson belül több önkormányzat is létrehozhasson önálló hivatalt. (A 2013-tól rendszerbe lépő járások pontos határairól még nem született döntés.)

Községközpont - maradhat a hivatal

Éles vita volt korábban - nemcsak a munkacsoporti egyeztetéseken, de a kormányon, Fidesz-elnökségen és frakción belül is - az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztásról, pontosabban arról, hogy milyen, jelenlegi önkormányzati feladatokat (és vele a forrásokat) vegyen át az állam a helyhatóságoktól. A kormány által tárgyalt legfrissebb verzió szerint a településüzemeltetéssel és településfejlesztéssel kapcsolatos feladatok (közvilágítás, parkolás, közutak és közparkok fenntartása) valamint a sport- és kulturális ügyek, az alapfokú egészségügyi ellátás (körzeti orvosok, szakrendelők) és az óvodák fenntartása maradna az önkormányzatoknál, az alapfokú oktatási intézmények fenntartása viszont az államhoz (a megyei, illetve járási kormányhivatalokhoz) kerülne, csakúgy mint a gyámügyek, a szociális ellátás és az építési hatóság.

Konfliktusokat szülhet

A kormányülésen információink szerint nem volt érdemi vita a javaslatról, az [origo]-nak a részletekről beszámoló kormányzati forrás szerint ugyanakkor a kormánypárti frakciókban ősszel további vitákat generálhat egy-egy most elfogadott megoldás. A forrás egyik ilyen témaként említette, hogy a korábbi, megyei jogú városok térségi központi szerepét erősítő elképzelésekkel szemben teljes egészében megszűnne a megyei jogú városok státusza - ez pedig várhatóan a Fidesz több erős polgármesterének - köztük a Debrecent irányító Kósa Lajos Fidesz-alelnöknek és a frakcióvezető Lázár János hódmezővásárhelyi polgármesternek a tiltakozásába ütközik majd. A Megyei Jogú Városok Szövetségének júniusi közgyűlésén a szervezetet vezető Kósa Lajos például arról beszélt, hogy még több hatáskört - törvényhatósági jogot - vagyonjogi, gazdálkodási önállóságot - szeretne a megyei jogú városoknak.

A megyei jogú város státusza abban különbözik más városokétól, hogy területén gyakorolhatja a megyei önkormányzat feladat- és hatásköreit is (középfokú oktatás, diákotthoni ellátás, könyvtári és levéltári szolgáltatás, kórház-rendelőintézet fenntartása, szakosított szociális otthonok, gyermekvédelmi intézmények működtetése stb.). Az önkormányzati törvény szerint a megyeszékhelyek lakosságszámuktól függetlenül megyei jogú városok, illetve ezen túl - a képviselő-testület kérelmére - az országgyűlés az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú városokat is megyei jogú várossá nyilváníthatja. A 24 megyei jogú városból jelenleg öt nem megyeszékhely, a települések jelentős része kormánypárti irányítás alatt áll. Az [origo] szerdán keresett több nagyvárosi fideszes polgármestert is - köztük Kósa Lajost -, de egyiküket sem tudta elérni. Többségük hivatalában közölték, hogy a polgármester szabadságon van.

Tarlóssal még tárgyalni kell

Újdonság a korábbi tervezetekhez képest, hogy a megyei közgyűléseknek automatikusan tagjai lennének a jövőben a járási székhelyek polgármesterei, és csak az ezek után fennmaradó mandátumok sorsa dőlne el választással. Ugyanígy a fővárosban is automatikusan a közgyűlés tagja lenne valamennyi kerületi polgármester, és csak a fennmaradó 10 helyet töltenék be a pártlistákról bekerülő képviselők. Ez ugyanakkor még nem eldöntött, a fővárosi átalakításokról még tárgyalások folynak majd Tarlós István főpolgármesterrel és a fővárosi fideszes kerületi vezetőkkel.

A főváros jövőbeli státuszáról, a főváros és a kerületek viszonyáról a kormányülésen ezen túl nem is esett szó - mondta az [origo]-nak a tanácskozás részleteit ismerő forrás, aki szerint a kormánytagok csak a kétszintű városvezetés fenntartásában állapodtak meg. A főpolgármester, a kerületi polgármesterek és a kormánypárti frakciók közötti egyeztetés ősszel lesz esedékes, a Budapestre vonatkozó elemeket ez után emelik be az önkormányzati koncepcióba. (A Belügyminisztérium korábbi tervezete három irányt javasolt a főváros irányítására: az egyik szerint egy egypólusú, egységes fővárosi önkormányzati rendszer jött volna létre, amely megszüntette és a fővárosnak alárendelt elöljáróságokká alakította volna a kerületeket. A második verzió megtartotta volna a jelenlegi kétszintű rendszert, de jelentősen csorbította volna a kerületek hatásköreit, a harmadik pedig egy központi városmagot és három-négy nagyobb kerületet hozott volna létre. Tarlós István főpolgármester a koncepció megjelenése után többször, több formában jelezte, hogy lényegében csak a második megoldással ért egyet, és nem vállalná tovább a munkát, ha a másik kettő valósulna meg.)