B-terv nélkül várja a nyugdíjpénztári Ab-döntést a kormány

Alkotmánybíróság, alkotmánybírák, Orbán Viktor, Paczolay Péter újraválasztott elnök
Vágólapra másolva!
Az [origo] információi szerint a kormány már hetekkel ezelőtt értesült arról az alkotmánybírósági határozattervezetről, amely megsemmisítené a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény több pontját, de egyelőre nem kezdtek hozzá a válaszlépés kidolgozásához. Egy kormányzati tisztviselő szerint a törvény előkészítésekor próbáltak odafigyelni az alkotmányossági szempontokra, így nem készült vészforgatókönyv egy alkotmánybírósági elutasítás esetére.
Vágólapra másolva!

A feltehető alkotmányos aggályok miatt eleve többlépcsős pontosítások után született meg tavaly novemberben a magán-nyugdíjpénztári törvénynek az a verziója, amelyet decemberben elfogadott a parlament, és amelynek két pontját az [origo] információi szerint megsemmisítené az Alkotmánybíróság határozattervezete.

Ahogy korábbi cikkünkben megírtuk, az Ab határozattervezete a törvénynek azt a pontját mondaná alkotmányellenesnek, amely megvonta az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, illetve azt, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá.

A módosítás logikája az volt, hogy a járulékfizetésért cserébe a jogszabályok szerint később valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult a befizető, a hozzájárulás azonban formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás. Vagyis a kormány akkori kalkulációi szerint hiába fizette volna be a munkáltató az alkalmazottja után a közterhet, az nem jogosította volna a dolgozót állami nyugdíjra.

Az Ab határozattervezete szerint az állami teher elnevezése nem írja felül annak tartalmát, vagyis a nyugdíjkasszába folyó közteher megfizetése után a dolgozó továbbra is jogosult az állami nyugdíjra, függetlenül attól, hogy a kormány mire keresztelte a közterhet. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a határozattervezetről és az [origo] cikkéről az MTI-nek azt mondta: sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó alkotmánybírósági döntés tervezetéről szóló sajtóhíreket.

"Rendben lévőnek tűnt"

Egy, a törvény előkészítésének folyamatát jól ismerő magas beosztású kormányzati vezető az [origo]-nak az Ab határozattervezetéről azt mondta: meglepőnek tartja, mert a jogszabályt annak idején többször is átfuttatták a Közigazgatási Minisztérium (KIM) alkotmányjogászain, illetve több alkalommal javítottak is a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által előterjesztett szövegen annak érdekében, hogy az biztosan átmenjen az Ab szűrőjén.

A járulék átnevezése hozzájárulássá például egyáltalán nem is szerepelt a gazdasági minisztérium eredeti javaslatában - mondta a névtelenséget kérő tisztviselő, aki szerint a KIM jogászai biztosak voltak benne, hogy abban a formában (vagyis ha a szövegben nyugdíjjárulék maradt volna, de a munkáltatói befizetések ellenére a pénztárban maradóknak nem járt volna utána jogosultság) elbukna a törvény az Alkotmánybíróságnál. Ezért javasolták az előterjesztő nemzetgazdasági tárcának, hogy nevezze át a közterhet. A tisztségviselő szerint a szöveg alkotmányossági szempontból "úgy már rendben lévőnek tűnt".

Forrás: MTI/Soós Lajos
A nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György, a nyugdíjügyi megbízott, Selmeczi Gabriella és a miniszterelnök

A kormányzati vezető állításait az [origo]-nak nagyjából ugyanebben a formában erősítette meg a törvény előkészítésének egy másik résztvevője is, aki azt is hozzátetette, hogy miután úgy tűnt, hogy megtalálták a megfelelő megoldást, a kivitelezésre a kormánynak nem is volt B-terve.

A törvény novemberi előkészítésekor a Fidesz vezetőségén belül is voltak viták a döntéssel járó politikai kockázatokról, végül azonban mindenki elfogadta a lépés szükségességét. A döntés-előkészítésben a résztvevők egyike szerint az uralkodó álláspont az volt, hogy "2012-ig stabilizálja a költségvetés helyzetét, ez az egy számít, semmi más". (A döntés hátteréről szóló novemberi cikkünket elolvashatja itt.)

Már tudtak róla a kormányban

Az Alkotmánybíróság határozattervezetéről most mindkét forrás azt mondta, hogy nagyjából két hete hallottak róla először. A kormány előtt, illetve a miniszterelnök környezetében ennek ellenére állításuk szerint egyelőre még nem került szóba, hogy a várható megsemmisítés után a kormánynak hogyan kellene továbblépnie. Ugyanígy információink szerint még a közigazgatási, illetve a nemzetgazdasági tárca apparátusának sem adták ki, hogy az új megoldáson dolgozzanak vagy ötleteljenek.

A várható korrekcióról a megkérdezettek egybehangzóan azt mondták, hogy az várhatóan "csak kozmetikázás lesz", eredeti szándékától ugyanis nem akar eltérni a kormány. Az [origo]-nak ezzel kapcsolatban nyilatkozó alkotmánybírósági források csütörtökön arra figyelmeztettek, hogy ha az Ab ki is mondaná, hogy semmis a szóban forgó törvény két pontja, az sem garantálná, hogy gyakorlati szempontból azonnal jelentősen változik a jelenlegi helyzet.

A kormánytöbbség ugyanis megtehetné, hogy csak lényegtelen módosításokkal fogadja el az új törvényt, esetleg egy újat alkot, de az továbbra is alkotmányellenes lesz; ami újra megtámadható az Alkotmánybíróságon. Utóbbi forgatókönyvnek a források egyike szerint akkor van értelme, ha annyira elhúzza a parlamenti többség az időt, hogy közben néhány alkotmánybíró mandátuma lejár, helyükre pedig újabb, a kormánypártok által jelölt tagok ülnek be, akik a testületen belül többségbe kerülve már nem tartják majd alkotmányellenesnek az új jogszabályt.

Ha az Ab valóban meg is semmisíti a két passzust, az a jövő évi költségvetésre nem lenne hatással (az érintettek közül az elsők jó pár év múlva mennek csak nyugdíjba, de a többség inkább úgy húsz-harminc év múlva), ezért sürgős sem lenne a kormánynak egy új törvény elfogadása. Főleg, miután vannak most ennél fontosabb ügyek is, mint a csúszásban levő adótörvények kidolgozása vagy a jövő évi költségvetés összeállítása.