Átnyúlt az Opera-ütközetbe belefáradt minisztere felett Orbán

Sokáig halogatta az Operaház vezetőjének kinevezése körüli konfliktus rendezését Orbán Viktor, és végül egy olyan megoldást választott, amellyel megkerülte a formálisan az intézmény felügyeletét ellátó miniszterét. Az Ókovács Szilvesztert az intézmény élére emelő Orbán egy kormányzati forrás szerint azért nyúlt bele közvetlenül a személyi döntésbe, mert fontosnak tartja az Operaházat, amelynek közönségében "a politikára is hatást gyakorló, befolyásos rétegek vannak".

"A Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belüli személyi döntések továbbra is a miniszter hatáskörébe tartoznak" - ezzel a mondattal zárta a miniszterelnök és a nemzeti erőforrás miniszter pénteki megbeszéléséről kiadott közleményét Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. Orbán Viktor és Réthelyi Miklós találkozóján ugyanakkor világossá vált az is, hogy hiába tartozik a kultúra irányítása a csúcsminisztériumhoz, az Operaház vezetőjéről mégsem a tárcavezető dönthetett.

Bár Szijjártó Péter közleménye az Operaházról csak annyit írt, hogy az intézmény vezetésének ügye témája volt a megbeszélésnek, az [origo] információi szerint ezen a találkozón közölte Orbán Viktor a miniszterrel, hogy az eddigi miniszteri biztosok és megbízott főigazgatók helyett az Operát kormánybiztos, Ókovács Szilveszter vezeti a jövőben.

A Duna Tv operaénekes végzettségű - évekig az Operaház társulatának tagjaként, illetve kommunikációs igazgatójaként is dolgozó - vezérigazgatójának neve egy, a megbeszélés részleteit és az intézmény körüli helyzetet ismerő minisztériumi forrás szerint már az után szóba került, hogy Réthelyi Miklós a nyár elején kinevezte az intézmény élére a főigazgatói pályázat befutóját, Horváth Ádámot, aki addig miniszteri biztosként felügyelte az Operaházat.

Egy rövid kinevezés

Ez a kinevezés nem sokáig maradt érvényben, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) ugyanis még aznap közölte, hogy a miniszterelnök felkérésére érvénytelennek nyilvánította a miniszter lépését. A KIM szerint ugyanis Réthelyi annak ellenére nevezte ki Horváthot, hogy Orbán Viktor megkérte, hogy a következő kormányüléséig ne hozzon döntést a főigazgatói pályázatról. A bejelentés után két nappal Horváth Ádám felajánlotta a lemondását a miniszternek, Réthelyi Miklós pedig elfogadta azt, amivel viszont Horváthnak nemcsak a főigazgatói, de a miniszteri biztosi megbízása is megszűnt. A konfliktusról szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt.

Bár a kormányszóvivő akkoriban többször is azt mondta, hogy a következő kormányülésen megnevezik az intézmény vezetőjét, végül több mint két hónap is eltelt Ókovács kiválasztásáig.

Orbán Viktor a kiszivárgott információk szerint nyár elejéig a vele jó kapcsolatot ápoló Szőcs Géza kulturális államtitkár által favorizált Harangozó Gyula balettművészt támogatta a főigazgatói posztra (aki maga is indult, de 8-1 arányban alulmaradt a Horváth győzelmével zárult pályázaton). A végső döntés részleteit ismerő forrás szerint ugyanakkor Orbán később elbizonytalanodott, részben az Ókovács mellett lobbizók hatására, részben azért, mert "nagyon rosszul nézett volna ki, ha a pályázaton alulmaradt, köztudottan az államtitkár által favorizált jelöltből csinálnak főigazgatót".

A végső lökés

"Ebből a szempontból a miniszterelnök a legjobb megoldást találta meg: így ugyanis sem Horváth nem lett főigazgató, akit nem akart, sem Harangozó, aki ciki lett volna" - mondta az [origo]-nak a döntésről egy másik, vezető beosztású kormányzati tisztségviselő. A végső döntést tudomása szerint Orbán Viktor csak a múlt hét elején hozta meg, és azért halogatta mostanáig, mert "nem volt jó neve". A múlt hét elején viszont a döntés hátterét ismerő vezető szerint azt kérte, hogy az eredeti tervekkel szemben mégse szerepeljen a szerdai kormányülésen az Operaház ügye, és arra hivatkozott, hogy "megvan a megoldás", amiről pénteken tárgyalna a miniszterrel.

A végső lökést a döntéshez a két forrás egybehangzó állítása szerint az adta meg, hogy Ókovács augusztus elejére elkészített az Operaházról egy szakmai koncepciót, amelyet Szijjártó Péteren keresztül eljuttatott a miniszterelnökhöz, Orbán Viktornak pedig tetszett az anyag, és szakmai körökben tesztelve is pozitív visszajelzéseket kapott az elképzelésről.

A kormányzati források azt is egybehangzóan állították, hogy a Duna Tv vezérigazgatója "áthidaló megoldásként" kerül kormánybiztosként az intézmény élére. Egyrészt, mert a főigazgatói poszthoz egy újabb pályázatot kellett volna kiírni, ami időigényes és konfliktusos is lett volna. Másrészt, noha lehetett volna Ókovács megbízott főigazgató vagy miniszteri biztos is, a személyi döntést ez esetben nem - vagy ahogy az egyik kormányzati forrás fogalmazott: neccesebben - vonhatta volna magához Réthelyitől a miniszterelnök. A kormánybiztos megbízása azonban egyértelműen az ő hatásköre: az Ókovács kinevezésről szóló miniszterelnökségi közleményben egyértelműen benne is állt, hogy a kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja, és feladata ellátásáért a biztos a miniszterelnöknek felelős.

Befolyásos rétegek

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktornak miért annyira fontos az Operaház, hogy több alkalommal személyesen is beavatkozzon a személyi döntésekbe, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában dolgozó forrás azt mondta, hogy az egy éve húzódó, lassan tarthatatlan helyzet megoldása mellett szerepe volt a folyamatokban annak is, hogy "az oda járó közönség soraiban a politikára is hatást gyakorló, befolyásos rétegek vannak".

A Réthelyivel pénteken ismertetett - nélküle meghozott - döntést minisztériumi és más kormányzati források szerint is fegyelmezetten fogadta a miniszter. Egyrészt, mert szívén viselte és fontosnak tartotta, hogy megoldás szülessen végre az Operaház ügyében (ezért is ment szembe - ahogy a csúcsminisztériumról írt háttér-összeállításban is írtuk - júniusban Orbán Viktorral), másrészt örült, hogy "le van tudva a gond", és nem kell többet konfrontálódnia az ügyben. A miniszter környezetében az [origo]-nak már júniusban azt mondták, hogy a tárcavezető Horváth megvétózása után beletörődött, hogy nem az ő, hanem a miniszterelnök szava lesz a döntő az ügyben. Ókovács kinevezéséről szerettük volna megkérdezni Réthelyi Miklóst is, ő azonban nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Bár Szőcs Géza kulturális államtitkár korábban Harangozó kinevezését támogatta, most az [origo]-nak azt mondta, hogy "teljes bizalma van" Ókovács Szilveszter felé" és várja az alkalmat, hogy egyeztessék az intézménnyel kapcsolatos elképzeléseiket. Szőcs hozzátette, hogy azért sem lepte meg Ókovács kiválasztása, mert "annyi támadás érte az elmúlt hónapokban a két legkomolyabb jelöltet [Horváthot és Harangozót - a szerk.]", hogy számított rá, hogy egy harmadik aspiráns lesz a befutó, Ókovács neve pedig szerinte már jó ideje forgott szakmai berkekben.

Zavarok az Operában

A döntés hátterét ismerő kormányzati források szerint a kormánybiztos "erős legitimitással" érkezik, vagyis már egyeztette a miniszterelnökkel, hogy a főbb posztokra kiket vinne magával az intézménybe, Orbán Viktor pedig áldását adta rá, mondván, nem szól bele a szakmai döntésekbe.

Ókovács Szilveszter az [origo] megkeresésére megerősítette, hogy küldött egy koncepciót a miniszterelnöknek, a felkérést pedig egy Orbán Viktorral folytatott személyes megbeszélés után, másfél hete kapta meg. Arra a kérdésre, hogy ha volt elképzelése az intézmény irányításáról, miért nem jelentkezett a korábbi főigazgatói pályázatra, azt mondta, az Operaházból történt 2005-ös távozása óta mindig is "érzékeny volt az Opera sorsára", de a vezetői posztot nem ambicionálta, a miniszterelnök figyelmét felkeltő koncepciót sem magától, hanem szakmabeliek ösztönzésére írta meg.

Ókovács Szilveszter azt is mondta, hogy az elképzeléseit az anyag elkészülte után megosztotta a nemzeti erőforrás miniszterrel is, így szerinte Réthelyi Miklóst nem érte meglepetésként, amikor a miniszterelnök előállt a nevével. A Duna Tv távozó vezetője megjegyezte, hogy 2001 őszén - 30 évesen - egyszer indult az Operaház főigazgatói pályázatán, de jelentkezését csak "oroszlánkörmei próbálgatásának" szánta, nem gondolta komolyan, hogy nyerhet.

Az Operaház helyzete tavaly nyár óta rendezetlen. A kulturális államtitkár tavaly augusztusban Harangozó Gyulát kérte fel, hogy legyen az Operaház miniszteri biztosa. A koreográfus rögtön az első munkanapján menesztette Keveházi Gábor balettigazgatót, ám napokon belül kiderült, hogy a posztra nincs hivatalos - miniszteri - felhatalmazása. Réthelyi Miklós pár héttel később Horváth Ádám operaénekest nevezte ki miniszteri biztosnak, az énekes által feltárt állítólagos visszásságok miatt 2010 októberében pedig visszavonta az addigi főigazgató, Vass Lajos megbízatását. Idén júniusig Horváth irányította az intézményt, kétnapos júniusi főigazgatósága, majd lemondása után Réthelyi Miklós a ház ügyvezető igazgatóját, Mozsár Istvánt bízta meg az intézmény átmeneti vezetésével. Augusztus 8-án azonban ő is lemondott tisztségéről, helyette Kovács Jánost, az Operaház első karmesterét nevezte ki ideiglenes hatállyal a miniszter.