"Kicsit szégyellem, hogy itt vagyok" - riport a gyöngyösoroszi közmunkásokról

Göngyösoroszi, közmunka
Vágólapra másolva!
A munkának örülnek, de már féltik a beígért bérüket azok a közmunkások, akik kedd óta december végéig erdőtelepítést készítenek elő Gyöngyösoroszi határában. Ez a kormány második mintaprogramja, és ugyan helyben általános lelkesedés övezi, de kíséri némi feszültség is a fizetések közötti állítólagos aránytalanságok miatt.
Vágólapra másolva!

"Már első nap, az eligazításon közölték velünk, hogy nem muszáj jönni, ha valaki nem tud dolgozni, el is mehet. Még lehetőségünk sem volt megmutatni, hogy tudunk dolgozni, de már azt feltételezték, hogy nem is akarunk" - mondta indulatosan egy férfi az [origo]-nak Gyöngyösoroszi határában csütörtökön.

A magas, izmos, fiatal férfi társaival egy csenevész akác árnyékában keresett menedéket a déli rekkenő hőségben, és egy jeges vizesüveget adogattak egymásnak. Egyikükhöz, egy szintén fiatal, erős testfelépítésű férfihez orvost kellett hívniuk, mert fel sem tudott állni a fa alól. A doktornő szerint napszúrást kapott, ezért hazaküldte pihenni, de azt mondta neki, pénteken már újra munkába állhat.

"Még csak három napja dolgozunk, de kiraktak ide minket, mint az állatokat. Azt mondták, lesz védőital, de még semmit nem hoztak, csak kannákat, mi járunk vízért a temetőbe, ami legalább fél órára van" - panaszolták az emberek. Az akácos melletti földúton negyedóránként fordul egy nagy teherautó, a száraz útról átláthatatlan porfelhőt ver a munkásokra. "Azt is megígérték, hogy naponta fellocsolják ezt az utat, de még egyszer se jöttek" - mondják.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A képre kattintva galéria nyílik!

A hőségtől kidőlt férfi miatt 14 fősre fogyatkozó csoport egyike annak a négy brigádnak, amelyek kedden álltak munkába Gyöngyösorosziban a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási mintaprogramjában. Mind a hatvan közmunkás a településen lakik, reggelente - harmincan hajnali ötkor, harmincan reggel hétkor - gyalog járnak ki a község határába, ahol erdőtelepítést kell előkészíteniük. "Nézzen körbe, itt valamikor erdő volt, ameddig a szem ellát, de az elmúlt években ellopták a fákat" - mutatott körbe egy domb tetején állva Székely András, a közmunkások felügyelője. A dombokon most csak hatalmas csipkebokrok, a völgyben pedig elvadult, friss akácos nő: ezeket kell kiirtaniuk a közmunkásoknak december 31-ig.

A foci összehozta őket

Bár a programban elvileg minden munkanélküli részt vehetne, Székely Andráson és egy-két nőn kívül a csapat többi tagja romának vallja magát. A megkérdezett helyiek szerint ugyanakkor Gyöngyösorosziban nincsenek olyan konfliktusok, mint a közeli Gyöngyöspatán, ahol a Belügyminisztérium először indította el a közmunkás mintaprogramot. "Nekünk a nagyszüleinkig visszamenőleg összejárnak a szomszédok, együtt is mulatnak. A romák között megy persze a viszálykodás, de a magyarokkal semmi gondunk nincs. Amíg volt focicsapat, az is összehozta a cigányokat meg a magyarokat" - mondta az egyik közmunkás férfi, aki szerint bár a nagypályás csapat már megszűnt, néha, falunapon vagy más alkalmakon, még mindig összeállnak játszani.

"Akkor még ment a bánya, meg a téesz, minden más volt, mindenkinek volt munkája"" - panaszolták. Most szinte senkinek sincs az 1500 fős községben, Gyöngyösoroszit pont ezért, az átlagnál jóval magasabb munkanélküliség miatt szemelték ki a közmunkaprogramra - mondta az [origo]-nak Vernyihel Lívia polgármester. A Heves megyei községben 1986-ban zárták be a szinte mindenkit foglalkoztató ércbányát, és 1994-ben a termelőszövetkezetet is felszámolták. A földeket ugyan felosztották, de ma már alig művelnek valamit, a polgármester szerint kihalt az a generáció, amelyik csak a földművelés szeretetéért is megcsinálta a munkákat. A környéken régen a szőlőtermesztés volt a jellemző tevékenység, és bár még most is vannak a határban nagyobb ültetvények, a polgármester szerint folyamatos a támogatott tőkekivágás, úgyhogy a szőlő is egyre kevesebb embernek ad megélhetést.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A képre kattintva galéria nyílik!

A községben a polgármester szerint 50-60 vállalkozás működik, de ezek többsége egyéni vállalkozás vagy kis betéti társaság, legfeljebb maguknak vagy a családtagjaiknak tudnak munkát adni. Gyöngyösorosziban az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, a hivatalban, az óvodában és az iskolában 42 ember dolgozik folyamatosan. Közmunkásokat is rendszeresen foglalkoztatnak - igaz, nem annyit és nem olyan hosszú távon, mint most a kormány programjában. A polgármester szerint a községben az az egyik legnagyobb gond, hogy az emberek többsége alulképzett, legfeljebb nyolc általános iskolát végzett, ezért szaktudást igénylő munkákat nem is lehet rájuk bízni: az önkormányzatnak a patakmeder tisztításában és a szemétszedésben szoktak általában segíteni.

Az önkormányzat körülbelül 160 munkanélkülivel áll kapcsolatban, de ennél sokkal több olyan ember van a településen, akiknek nincs munkájuk - mondta a polgármester. Közülük a kisebbségi önkormányzattal együtt választották ki azt a hatvan embert, akik most decemberig a 28500 forintos bérpótló támogatás helyett a minimálbérért, bruttó 78 ezer forintért dolgozhatnak az erdőtelepítés előkészítésén. A kiválasztásnál az volt az egyik szempont, hogy olyan embereket válasszanak, akik idén még nem dolgoztak a közmunkaprogramban.

Elvették a kedvüket

"Én asztalosnak tanultam, de aztán ott kellett hagynom, mert jött a gyerek. Miből etessem, ha még két évig tanulok?" - mondta az egyik húsz év körüli közmunkás férfi arra, miért nem járta ki az iskolát. A közmunkások szerint hiába nincs hivatalosan munka, aki akar, feketén mindig talál valamit: a fiatal apuka azt meséli, ő fát hasítani járt, amivel naponta háromezer forintot keresett. A csapat gyorsan össze is vitatkozott azon, hogy ez sok vagy kevés. Volt, aki azt mondta, tud olyan munkát, ahol akár napi tízezret is megkeres, de a többiek gyorsan lehurrogták, hogy ne lódítson.

"Én tizenhárom éves korom óta napszámozom, most dolgozok először rendesen" - mondta egy huszonöt éves nő, aki szerint az idénymunkával napi négyezer forintot lehet keresni. "Ez a közmunka jobb, mert ez négy hónapig biztos, a napszám meg csak esetleges, ha szüret van, lehet menni, de mindenki oda se jut be" - mondta.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A képre kattintva galéria nyílik!

"Nagyon örülünk ennek a lehetőségnek, csak ne vették volna el előre a kedvünket" - mondták a közmunkások, akik attól tartanak, nem fogják megkapni a beígért minimálbért. Arról is beszéltek, hogy szerdán meglátogatta őket a Belügyminisztérium egyik államtitkára, aki azt mondta, hogy a munkáért teljesítményt is várnak: napi 0,7 hektárt kell megtisztítaniuk, ha ezzel nem végeznek, akkor arányosan csökkenteni fogják a fizetésüket.

"Mi lesz, ha hónap végén kitalálják, hogy nem dolgoztunk eleget, aztán csak annyit kapunk, mint a segély?" - kérdezték a közmunkások, akik azt panaszolták, ilyen melegben nem lehet ennyit dolgozni a tűző napon. "Meglesz az, az egyik nap hozza a másikat, ha ma nem megy annyi, majd ha hűvösebb lesz, elvégezzük. Nem nézik azt folyamatosan, mennyit haladtatok" - próbálta nyugtatni őket Székely András, aki azt mondja, ő egyetért azzal, hogy az állam megkövetel egy bizonyos teljesítményt a pénzért cserébe.

"Rosszul vannak elosztva a dolgok"

"Az én feleségem ennyiért jár dolgozni, felelősségteljes munkába, harminc éve pénztáros, reggel négykor indul, és bár hét órára vannak bejelentve, sokszor kilencet van oda. Kicsit fel is vannak háborodva a faluban, hogy a közmunkások is ennyit keresnek" - mondta Székely. "Nem azt mondom, hogy ez sok pénz ezért a munkáért, amit csinálnak ebben a hőségben, de hallottam a tévében, hogy egy kezdő orvos 90 ezer forintot keres, ha ezt nézem, akkor kicsit rosszul vannak elosztva a dolgok" - mondta erre a falu központjában egy középkorú nő. Az asszony szerint nemcsak a közmunkások, a falu lakói is örülnek a lehetőségnek, mert "legalább valami elindult".

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A képre kattintva galéria nyílik!

Székely Andrást hiába kérlelték a közmunkások, hogy álljon be közéjük a csoportképhez. "Megmondom őszintén, én egy kicsit szégyellem, hogy itt vagyok, olyan lecsúszottnak érzem magam, még lelkileg is, ezért is nem álltam oda közéjük" - mondta, amikor a közmunkások nem hallották. Székelyt, bár ő a felügyelő, ugyanúgy a közmunkaprogramban foglalkoztatják, mint a többieket, azt mondja, úgy kérték fel, hogy vállalja el ezt a feladatot. Eredetileg ács, mesélte, de a vállalkozása tönkrement, 54 évesen már sehova nem veszik fel állandóra, és mivel az építőipar is haldoklik, már évek óta alig dolgozott.

"Van félretett pénzem, de úgy voltam vele, legalább ebben a négy hónapban keresek valamit, kevesebbet kell felélnem abból. Meg aztán bizonyítani is akarok, hátha felfigyelnek rám, talán még állandó munkát is kaphatok" - mondta. A fiatalokat is ezzel próbálja motiválni, szerinte aki jól dolgozik, azt akár ki is tanítatja az erdőgazdaság. "Nagyon sok munka van kilátásban az erdészetnél a következő évekre. Ők itt vannak helyben, szállítani sem kellene őket, ha megmutatnák, hogy tudnak hatékony munkát végezni. Ez lenne a cél, hogy visszakerüljenek, nem az, hogy szociális segélyként dolgoztassuk őket" - mondta.