Joghézag miatt a bányahatóság nem is ellenőrizhette a kolontári iszaptározót

Nem volt hatásköre a vörösiszap-tárolók felügyeleténél a bányahatóságnak. Az iszapkatasztrófát vizsgáló parlamenti bizottsági ülésen elhangzott, a tavalyi szerencsétlenséget az okozta, hogy a lúg néhány évtized alatt kimosta a talajt a kolontári tározók alól.

Egy joghézag miatt a vörösiszap-tárolók létesítésénél és felügyeleténél semmilyen hatásköre nem volt a bányahatóságnak, így a Kolontár melletti 10-es számú zagytározónál sem voltak szakhatósági feladatai - mondta Jászai Sándor, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnöke a Kolontár melletti vörösiszap-tároló átszakadását vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. A bányászat közben keletkező hulladék feldolgozása nem szerepelt a magyar jogban, az a kolontári katasztrófa után került be a bányászati törvénybe, külön nevesítve a vörösiszapot.

A katasztrófát végső soron az okozta, hogy néhány évtized alatt a tároló alól a lúg kimosta a talajt - mondta az ülésen Fancsik Tamás, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet igazgatója. A tározó alatt közvetlenül kavicsos, hordalékos a talaj, az alatt pedig vízzáró agyag található. A lúg évtizedek során előbb a felső rétegből mosta ki a szerves anyagot, majd az agyagot tette szappan-szerűvé, és Fancsik Tamás szerint ez okozhatta a 10. számú tározó északi falának megsüllyedését.

Amikor az elmúlt évtized közepén Ajkán megszűnt a szénbányászat, leállt a bányák víztelenítése is. Ekkortól a talajvíz néhány év alatt megemelkedett, ami Ékes József fideszes képviselő szerint szerepet játszhatott a gátszakadásban.

Káldi Zsolt, a veszprémi bányakapitányság vezetője elmondta, hogy a tározók megerősítési terve elkészült, és a timföldgyár átállt a száraz technológiára, így a jövőben lúg nem szabadulhat ki a tározókból.