WikiLeaks: Politikai játékszernek használta Orbán az orosz gázvezetéket

2011.09.02. 13:19

Bár éveken át keményen támadta a Fidesz és Orbán Viktor a Déli Áramlat gázvezeték támogatása miatt az MSZP-s kormányokat, egy, a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai távirat szerint Orbán amerikai diplomatáknak elismerte, hogy ő is szükségesnek tartja a vezeték megépítését. Orbán a távirat szerint azt mondta, a Fidesz harcossága ellenére hasonló politikát folytatna ebben az ügyben, mint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány.

A korábbi kijelentésekkel ellentétben úgy tűnik, az ellenzékben lévő Fidesz is egyetért a Déli Áramlat megépítésével, vagy már nem találja kifizetődőnek ezzel támadni a szocialista kormányt - olvasható egy, Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet által küldött diplomáciai táviratban. A WikiLeaks által kiszivárogtatott "classified" (azaz bizalmas) besorolású táviratot 2010. január 21-én írták.

A távirat szerint Orbán Viktor jelenlegi kormányfő "bevallotta a nagykövetségnek, hogy hasonló politikát folytatna a Déli Áramlattal [mint az akkori kormány] és a Fidesz megfontolt hallgatása a legutóbbi [Déli Áramlatról szóló] bejelentéskor éles ellentétben áll a korábbi harcias kijelentéseivel".

A Déli Áramlat egy olyan gázvezeték, amely Oroszország és több európai ország együttműködésével épülne meg, és délről juttatna orosz gázt Európába. Megépítésének értelme, hogy ezzel elkerülhető lenne az Ukrajnán át Európába érkező gázvezeték. Oroszországnak és Ukrajnának több éles vitája volt a gázárakról az elmúlt években, amelyek miatt az oroszok többször elzárták az Ukrajnán át haladó vezetéket, ami bizonytalanná tette Kelet- és Közép-Európa gázellátását.

Egy másik, 2009. novemberi táviratban szó esik Richard Morningstar, az amerikai külügyminiszter energiaügyi különmegbízottja és az akkor még ellenzéki Orbán Viktor tárgyalásáról is. Eszerint Orbán jelezte, egyetért azzal, hogy az EU által támogatott Nabucco gázvezetékterv vitathatatlan prioritás, de kijelentette, Magyarország nem kockáztathatja meg, hogy kimaradjon az orosz projektből, a Déli Áramlatból, még akkor sem, ha e vezeték megépülésének végül áldozatul esik a Nabucco.

2008-ban puccsról beszélt a Fidesz

A táviratok érdekessége, hogy a Fidesz politikusai 2008-ban felszólították Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy ne írja alá a Déli Áramlatról szóló szerződést. Orbán Viktor az aláírás után puccshoz hasonlította a lépést. "A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen" - mondta Orbán Viktor egy szlovákiai konferencián az év februárjában. Az MTI hírarchívuma alapján a Fidesz 2009 nyarán többször is felszólította az MSZP-t arra, hogy állítsa le a Déli Áramlat magyarországi cégének alapítási folyamatát.

Az MTI hírarchívuma szerint a Fidesz politikusainak többsége 2009 ősze és a 2010. áprilisi választások között nem mondtak véleményt nyilvánosan a Déli Áramlatról, az egyetlen kivétel az MTI szerint Németh Zsolt jelenlegi külügyi államtitkár volt. Ő egy 2010. februári nyilatkozatában érintette a témát.

Németh a budapesti energiapolitikai csúcstalálkozó idején - amelyen nyilatkozatban rögzítették, hogy Magyarország is részt vesz a Déli Áramlatban - azt közölte, hogy a Fidesz "egyetért a konferencián elfogadandó nyilatkozat összes céljával". Németh azt is közölte, hogy "a kormány, mandátumának legvégére, megtalálta azt a megfelelő politikai vonalvezetést, amelyet az ellenzéki párt elvárt volna az elmúlt nyolc évben".

Ennek ellenére márciusban a Gyurcsány-kormány által aláírt szerződés valódiságát is vitatta az akkor ellenzékben lévő Fidesz. A kormányváltás után 2010 augusztusában a Nemzetgazdasági Minisztérium már azt közölte, hogy "egyoldalú gázellátási helyzete miatt Magyarország érdekelt úgy a különböző gázszállító útvonalak kiépítésében, mint a több forrásban, így támogatja mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat tranzitvezeték megépítését és összekapcsolását a hazai elosztó rendszerekkel".

Látszólagos csend után sietség

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója és a Gazprom Zrt. igazgatóságának helyettes vezetője 2010. január 21-én írta alá a Déli Áramlat Magyarország Zrt. alapító okiratát. Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter azt mondta, hogy a vezeték megépítése a magyar energiafüggőség csökkentése miatt nagyon fontos.

A nagykövetség 2010-es távirata szerint a szerződést közel egy év "látszólagos stagnálás" után írták alá. A nagykövetség szerint erre az lehet a magyarázat, hogy "mindkét oldal" (a szövegkörnyezet alapján a megfogalmazás az orosz és magyar kormányra utal) az áprilisi parlamenti választások előtt akarta megkötni a szerződést. Kaderják Dániel, Kóka János korábbi gazdasági miniszter munkatársa azt mondta a nagykövetségi távirat szerint, hogy parlamenti pletykák szólnak arról, hogy Magyarország lobbizik a legkeményebben a Déli Áramlat megépítéséért a részt vevő országok közül. Erős János, az MFB akkori elnöke azt mondta az amerikaiaknak, hogy - az Orbánnal folytatott tárgyalások ellenére - az oroszok is szeretnék tető alá hozni a megállapodást a választások előtt. 

Átláthatóbb együttműködést akart Bajnai

Erős János azt is mondta a nagykövetség egyik munkatársának, hogy az állami tulajdonban lévő MFB fogja képviselni a magyar kormány álláspontját a vegyesvállalatban. A távirat szerint Erős "elismerte, hogy sokkal logikusabb lett volna", ha a Mol képviselte volna a magyar államot a Déli Áramlatban, mert korábban a Molt kérték fel a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A nagykövetség távirata alapján Erős szerint a kormány amiatt bízta volna meg az MFB-t a vegyesvállalatban való részvétellel, mert valószínűleg az MFB finanszírozná a beruházás magyar részét, durván 1,5 milliárd dollárral. Erős azt is mondta, hogy ha a vezeték elkészül, akkor elképzelhető, hogy egy energetikai cég venné át az MFB szerepét.

A távirat szerint Bajnai Gordon akkori miniszterelnök azt mondta a nagykövetségnek, hogy a "projektet sokkal elővigyázatosabban és átláthatóbban folytatná, mint elődje". Bár a táviratban nincs megnevezve, de a szöveg alapján Bajnai egyértelműen Gyurcsány Ferencre gondolt. A táviratból nem derül ki, hogy Bajnai miért gondolhatta azt, hogy korábban nem volt elég átlátható a folyamat, csak arról ír, hogy a szerződést eredetileg június 12-én kötötték volna meg, de Bajnai úgy döntött, hogy elhalasztja a szerződés aláírását a januári magyar-orosz kormányközi találkozóig, amelyen Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter képviselte volna Magyarországot.

Forrás: MTI/Beliczay László
Bajnai átláthatóbb szerződést szeretett volna Gyurcsánynál

A távirat szerint január 14-én Kounalakis találkozott Bajnaival. A találkozón Bajnai azzal magyarázta a szerződés elhalasztását, hogy jobban meg akarta ismerni a tanulmányt, hogy jobban megértse "az egész orosz pozíciót". A nagykövetség szerint Bajnai arról is beszélt, hogy a Gazprom láthatóan erősíteni akarja pozícióit a Nyugat-Balkánon, és emiatt előfordulhat, hogy a Déli Áramlat kikerüli Magyarországot, és tőlünk délebbre fog haladni.

Az Oroszország által támogatott Déli Áramlat gázvezeték várhatóan 2018-tól üzemel teljes kapacitással, míg egy rövidebb szakaszát már 2015 decemberében átadhatják. A vezeték Oroszországból a Fekete-tengeren át Görögországba, Bulgáriába, Olaszországba, Szerbiába, Magyarországra, Szlovéniába és Ausztriába, négy vezetéken keresztül szállít majd földgázt. A vezetéket üzemeltető vállalat részvényese az orosz Gazprom és az olasz ENI, az osztrák OMV és a francia EdF.

Az Európai Unió által támogatott, a Déli Áramlat riválisának számító vezeték, a Nabucco közel-keleti gázt hozna a Balkánon keresztül Európába, vagyis Oroszországtól független forrást használna.

Az [origo] csütörtök délután megkereste a Miniszterelnökség sajtóosztályát, hogy megkérdezze, Orbán beszélt-e az amerikai nagykövettel a témában, és mondott-e olyanokat a nagykövetség munkatársainak, amiket a távirat állít. A miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter péntek délután küldött levelében azt írta, hogy "a fideszes politikusok és a kormány tagjai mindig készségesen állnak bárki rendelkezésére, ha a magyar energiapolitika részleteire kíváncsiak".

Szijjártó azt írta, "mi mindig - így 2010-ben és most is - Magyarország energiafüggetlenségét helyeztük előtérbe, ezért fontosnak tartjuk, hogy minél több forrással rendelkezzünk, nevezzék azt Déli Áramlatnak, Nabucconak, AGRI-nak vagy bármilyen észak-déli infrastruktúrának". Szijjártó szerint mindig is elleneztük, hogy az országgyűlés háta mögött kössenek szerződéseket. "Mi, amióta kormányon vagyunk, nyíltan beszélünk például a Déli Áramlat szerződésről is, melynek néhány ponton történő módosításáról tárgyalások zajlanak" - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ CIKK