Gyurcsány előírta a sukorói telekcserét az ügyészség szerint

Kizárólag a cserét határozta meg a Velencei-tó partján található ingatlanegyüttes lehetséges értékesítési módjaként, ezzel túllépte hatáskörét Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő - olvasható a parlament honlapjára felkerült mentelmi bizottság határozati javaslatában. Az ügyészségre hivatkozó dokumentum szerint az értékesítés módjának meghatározása a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozott volna.

Gyurcsány Ferenc a Sukoró-ügyben azzal lépte túl hatáskörét, hogy meghatározta a telek értékesítésének módját - derül ki a mentelmi bizottságnak a parlament honlapjára felkerült, a volt kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését javasoló határozati javaslatából, amely idézi a legfőbb ügyészi indítványt.

A volt kormányfő idén áprilisban jelentette be, hogy a legfőbb ügyész mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza; az ügyészség hivatali visszaélés miatt hallgatná ki gyanúsítottként a volt kormányfőt a Sukoró-ügyben. A szakbizottság határozati javaslata idézi a legfőbb ügyész indítványát, amely szerint a King's City beruházás ügyében a befektetők kezdeményezésére, kormányzati szervezésben 2008. május 21-én történt egyeztetés a Parlament Nándorfehérvári Termében. A találkozón a beruházók egyik konkrét kérése az volt, hogy a beruházásra kiszemelt, a Velencei-tó partján lévő állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát megszerezhessék ingatlancserével.

A legfőbb ügyész azt írta, a volt kormányfő csak annyiban ellenőrizte a befektetők telekcserével történő ingatlanszerzési kérelmének teljesíthetőségét, hogy megkérdezte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) jelen levő akkori vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst: lehetséges-e ez törvényesen. Amikor Tátrai erre igennel válaszolt, Gyurcsány Ferenc jelezte: támogatja a cserével történő ingatlanszerzést. A volt miniszterelnök Tátrai Miklósnak azt a feladatot szabta, hogy elő kell készíteni a földterületek befektetők általi hasznosítását, a csereingatlanok értékbecslését, a tulajdonjog rendezését. Erre két hónapot határozott meg - olvasható a dokumentumban.

"Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával eldöntötte, hogy a kért Velence tóparti, állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát a befektetők megszerezhetik, és kizárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként" - idézi a legfőbb ügyész indítványát a határozati javaslat. A legfőbb ügyész szerint a miniszterelnök az értékesítés módjának meghatározásával hatáskörét túllépte, mivel az értékesítés módjának meghatározása - az értékesítésre előkészítést követően - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozott. Ugyanakkor ezzel a döntésével az albertirsai és pilisi magántulajdonú földterület állam részére történő értékesítésének az eladó számára kedvező módját is meghatározta - tette hozzá a legfőbb ügyész a határozati javaslatban szereplő sorok szerint. "Ezzel a magatartásával a miniszterelnök előnyt biztosított a befektetőknek azokkal szemben, akik a vonatkozó törvényi előírások szerint főszabályként alkalmazandó nyilvános pályáztatáson részt vehettek volna" - fogalmazott az iromány szerint a legfőbb ügyész, aki szerint a földcsere kérdésében hozott miniszterelnöki feladatszabás döntően behatárolta az MNV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács eljárását. A dokumentum alapján a legfőbb ügyész azt is leszögezi: a csere eleve kedvezőtlen megoldás volt az állam szempontjából, s ez vezetett a megalapozatlan, manipulált értékbecslésekhez és a nagymértékű értékaránytalansággal megkötött csereszerződéshez, amely szerint a befektetők törvénysértő módon kívánták megszerezni a kiszemelt földterület tulajdonjogát.

A mentelmi bizottság határozati javaslata kitér arra is, hogy Gyurcsány Ferenc a testület szeptember 6-ai ülésén - bár meghívták - nem jelent meg. Egy nappal korábbi, a bizottság elnökének címzett levelében fejtette ki álláspontját, miután előzőleg megtekintette mentelmi ügyének iratanyagát. Levelében azt írta, nincs egyetlen tanú sem, aki azt mondaná, hogy szóbeli összefoglalóját döntésként értelmezte volna. Úgy fogalmazott, "esze ágában sincs" azt kérni, hadd bújhasson mentelmi joga mögé, sőt, kívánja, hogy az eljárás során politikai és ügyészi vádlói szemébe nézve maga vádolhassa őket.

Közvádas mentelmi ügyekben a mentelmi bizottságnak szinte töretlen gyakorlata, hogy az igazságszolgáltatási szervekre bízza annak tisztázását, hogy a gyanú megalapozott-e, vagy nem - jelzi az előterjesztés, amely emlékeztet arra, hogy a testület a két szocialista tag ellenszavazatával fogadta el a mentelmi jog felfüggesztését javasoló indítványt. A volt kormányfő mentelmi jogáról az országgyűlés a jelen levő képviselők kétharmados többségével akár már jövő hétfői ülésén dönthet.