WikiLeaks: A tanúval akartak rendszert dönteni a magyarok Kubában

2011.09.21. 17:55

Kubában, Fehéroroszországban és Bolíviában is terjesztette a demokráciát a Magyarországon szinte ismeretlen, a magyar kormány által alapított és bőkezűen támogatott budapesti székhelyű Demokratikus Átalakulásért Intézet, amely George Bushtól is "erős támogatást" kapott - derül ki a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai táviratokból. Az amerikaiak főleg Kubában számítottak a magyarok segítségére, de a szervezet vezetőjét, Gyarmati Istvánt belpolitikai kérdésekben is "kiváló információforrásnak" tartották.

Diktatúrák és háború dúlta országok demokratikus átalakulásán is munkálkodtak magyarok az elmúlt években, bár sok nagyra törő elképzelés csak ígéret maradt - derül ki a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai nagykövetségi jelentésekből. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének 2006 és 2010 közötti táviratai rendszeresen foglalkoznak azzal, hogy mit tettek a magyarok a demokrácia terjesztéséért, és kiderül belőlük, hogy ők főleg a kubai kommunizmus megdöntésében számítottak magyar segítségre. Az amerikai jelentések szerint magyarok nemcsak Kubában, de Irakban, Afganisztánban, Fehéroroszországban és Dél-Amerikában is építették a demokráciát.

A táviratok szerint amikor a budapesti amerikai nagykövetség erről a témáról kérdezte a magyar kormánytisztviselőket, azok rendre egy 2005-ben alapított civil szervezetet, a Demokratikus Átalakulásért Intézetet (ICTD) emlegették, amelyet a demokrácia-terjesztés magyar zászlóshajójának tartottak. A szervezetet a magyar kormány azért hozta létre, hogy összegyűjtse a kelet-közép-európai országok tapasztalatait a demokratikus átalakulásról, és ezeket a tapasztalatokat átadja a világ különböző országaiban. A magyar szervezet a magyar közbeszédben csak elvétve bukkant fel, angol nyelvű honlapja is csak egy rövid magyar összefoglalót tartalmaz, azonban a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott amerikai jelentésekben négy év alatt húsz táviratban is megemlítik.

Egy 2007-es jelentés szerint az ICTD az egész világon aktív, bár az amerikaiakat kubai tevékenysége érdekelte a legjobban. Egy másik táviratban azt írják, hogy a szervezetet azért hozták létre, hogy "pártatlan szakértelmet biztosítson az átmenet állapotában lévő országoknak", és Európában, Ázsiában és Afrikában is tervez projekteket. Az amerikai nagykövetség szerint a szervezet "erős támogatást kapott" George Bush amerikai elnöktől és Condoleezza Rice akkori amerikai külügyminisztertől is, és 2007-re "Magyarország második legnagyobb civil szervezetévé vált". Ennek  ellentmond, hogy az ICDT 2010-es beszámolója szerint akkor csupán kilenc ember dolgozott a szervezetnek.

Kalapját váltogató nagyfőnök

Az Egyesült Államok a diplomáciai táviratok szerint kifejezetten szoros kapcsolatot ápolt a demokráciát terjesztő magyar ICTD-vel, amelynek vezetői és tanácsadó testületeiben számtalan korábbi amerikai nagykövet és amerikai szakértő kapott helyet. Az amerikai nagykövetségnek bizalmas kapcsolata volt a budapesti székhelyű, de magát nemzetközinek tartó szervezet igazgatójával, Gyarmati Istvánnal is, akinek a véleményét rendszeresen kikérték magyar bel- és külpolitikai kérdésekben is.

A Gyarmatival folytatott beszélgetésekből számtalanszor idéztek a nagykövetség távirataiban. Az ICDT vezetője beszélt az amerikai nagyköveteknek a szélsőjobb magyarországi térnyeréséről, Orbán Viktor nemzetpolitikájáról és Gyurcsány Ferenc személyi döntéseinek hátteréről is, utóbbit pedig egy alkalommal, "a mi hülye miniszterelnökünk"-nek is nevezte.

Egy 2007. februári távirat szerint Gyarmati a Külügyminisztériumnak és a Honvédelmi Minisztériumnak is befolyásos, bár nem hivatalos tanácsadója, aki "elkötelezett a transzatlanti kapcsolatok mellett". A távirat szerint az igazgató "kiváló információforrás a magyar kormánnyal kapcsolatban, és a szélesebb európai terepen is", ráadásul "tisztában van vele, hogy fontos fenntartani az ICDT és az amerikai politika kezdeményezéseinek különállását". Többször idézik Gyarmati állítólagos szavajárását, miszerint "olyan sokféle kalapot hord, hogy sosem tudja, melyik van épp a fején", illetve hogy "ő egy személyben az egyetlen semleges politikai párt Magyarországon".

Forrás: MTI/Nádorfi Máté
Az ICDT alakuló ülése

Gyarmati egy 2006. decemberi megbeszélésen arról beszélt az amerikai diplomatáknak, hogy az ő vezetésével készül Magyarország új nemzetbiztonsági stratégiája és nemzeti katonai stratégiája is (Gyarmati korábban Magyarország NATO-nagykövete is volt). Azt állította, hogy különböző javaslatokkal próbálja "felébreszteni" a magyar bürokráciát, egy munkáját rosszul végző államtitkárt egy afganisztáni kiküldetéssel fog "semlegesíteni", és Gyurcsány Ferenc személyes kérésére egy nemzetbiztonsági tanács felállításán is dolgozik. A diplomata közben különböző konferenciákra és utakra is elkísérte a minisztériumi vezetőket: az amerikai követségi táviratok megemlékeznek egy 2006-os afganisztáni és washingtoni, illetve egy 2009-es marakeshi útjáról is.

"Bukásra ítélt tervek"

A diplomáciai táviratok szerint a budapesti amerikai nagykövetséget a kubai demokrácia elősegítése érdekelte a legjobban, de amikor 2010-ben Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozott Várkonyi Lászlóval, a külügyi államtitkár azzal is büszkélkedett, hogy a magyarok Kuba mellett Irakban és Fehéroroszországban is terjesztik a demokráciát. A találkozóról szóló távirat szerint Várkonyi is azt állította, hogy Magyarország ezeket az erőfeszítéseit főleg a kormány által támogatott ICDT-n keresztül végzi.

A magyarok demokráciaterjesztő munkája ugyanakkor nem volt konfliktusoktól mentes: egy 2006-os távirat szerint például Kuba budapesti nagykövetének kezébe került az az ICDT-tervezet, amely a kubai ellenzékiek támogatásáról szólt, és fel is háborodott rajta. A tervezet szerint az ICDT a kubai politikai foglyok családjait akarta segíteni, internetkávézót akart nyitni Havannában, a magyar rendszerváltásról szóló könyveket akart terjeszteni és egy filmfesztiválon A tanú című filmet is be akarta mutatni Kubában.

A nagy tervek azonban csak részben teljesültek: a budapesti amerikai nagykövetség már 2007 februárjában is úgy fogalmazott egy táviratban, hogy az ICDT "ambiciózus terveinek megvalósítása" kihívást jelent, a kubai tervek pedig bukásra voltak ítélve. Az EU közös Kuba-politikájától is eltérő magyar próbálkozások ellen tiltakozva 2007-ben Kuba hazahívta budapesti nagykövetét, az ICDT pedig az amerikai táviratok szerint "kevésbé vitatható" javaslatok és országok felé, többek között a bolíviai demokrácia erősítésére kezdett fókuszálni. (Az ügy érdekessége, hogy két évvel később épp a bolíviai ellenzékkel való állítólagos összeesküvése miatt gyilkoltak le a bolíviai hatóságok több magyart a dél-amerikai országban - erről itt olvashat bővebben).

Forrás: AFP/Stefano Torrione
Che Guevara kopott arcképe Havanna egyik szegénynegyedében

Egy 2008-as távirat szerint egy évvel később a magyar diplomácia már látványosan hűtötte az ICDT kedélyeit: a szervezet fehéroroszországi próbálkozásairól a Minszkbe készülő magyar nagykövet, Kontra Ferenc azt mondta, hogy összhangba kell hozni a valósággal. A nagykövet attól tartott, hogy a szervezet túl agresszív programokkal próbálkozik majd a diktatórikus szovjet utódállamban, és bár azt mondta, hogy az ICDT olyan dolgokat is megtehet, amit a magyar kormány nem, remélte, hogy az ICDT is felméri a demokratizáló lépések következményeit (Magyarország fehéroroszországi terveiről itt, kubai tevékenységéről itt olvashat részleteket).

Évi tízmilliós fizetés a vezetőknek

Az amerikai diplomáciai táviratokban az ICDT sok nagyívű tervéről beszámolnak, de a diplomaták kevés megvalósult programról írnak. Az egyetlen, a táviratokban is megemlített konkrét eredmény az ICDT 2007-ben és 2008-ban szervezett Kuba-témájú konferenciája, amelyen minden parlamenti párt kiállt Kuba demokratizálása mellett, és a kormánytisztviselők mellett Orbán Viktor akkori ellenzéki vezető is találkozott a kubai demokratákkal.

A honlapján található adatok szerint az ICDT komoly forrásokkal gazdálkodik: 2010-es közhasznúsági jelentése szerint egy év alatt több mint 260 millió forint támogatást kapott, ebből közel 100 millió forintot a központi költségvetésből, további 28 milliót a magyar Külügyminisztériumtól. A többi pénzt különböző külföldi támogatóktól, alapítványoktól, skandináv és balti országok, illetve Hollandia és Luxemburg kormányaitól kapta. A támogatók között 17 millió forinttal szerepel a NATO, és szintén hasonló nagyságrendű összeggel egy "Anonymus" is.

Bár mindössze 9 alkalmazottja van, a szervezet a 2010-es pénzek legnagyobb részét, 96,5 millió forintot bérre és egyéb személyi jellegű ráfordításokra költötte, Gyarmati István igazgató és az igazgatóhelyettesek is 10 millió forint fizetést vehettek fel egy év alatt. További 68,7 milliót szintén nem projektek megvalósítására, hanem "intézményi fejlesztésre" költöttek, amely a beszámoló szerint projekttervek írását, potenciális finanszírozók felkutatását jelentette.

A megvalósított programok 2010-ben ennél sokkal kevesebbe kerültek. A legdrágább program az afganisztáni Baglán tartományból származó politikusok és választási szakemberek képzése volt 28 millióért, illetve egy 10,8 millió forintos program, amelyben a nyugat-balkáni országoknak adták át "a visegrádi országok tapasztalatait". A többi program - balkáni fiatalok és magyarországi romák képzései - csupán néhány millió forintos költséget tettek ki. Összességében a szervezet egy év alatt több mint 34 millió forintot költött a projektjeihez kapcsolódó repülőjegyekre, és közel 20 milliót külföldi szállásköltségekre.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK