Orbán máris leszidta az új kormányzati kommunikációs stábot

Alig két hete állt munkába, máris kemény dorgálást kapott a miniszterelnöktől a Giró-Szász András vezetésével felállt új kormányzati kommunikációs stáb. Orbán Viktor az [origo] információi szerint a gazdasági tárca kedden bejelentett, második adókulcs bevezetésére utaló kompenzációs csomagjának közvetítésével volt elégedetlen. A kormányszóvivői iroda szerint ilyen nem történt.

Éles bírálatot kapott a miniszterelnöktől a Giró-Szász András vezetésével felállt új kormányzati kommunikációs csapat a szerdai kormányülésen - értesült az [origo]. Orbán Viktor miniszterelnök állítólag azt vetette az új kormányszóvivő és stábja szemére, hogy "rögtön az első igazi próbatételnél rosszul vizsgáztak", amikor a gazdasági tárca keddi bejelentésében foglaltakkal kapcsolatban nem kommunikálták megfelelően, hogy nem új adókulcsot jelent, ha a bruttó 202 ezer forint alatt keresők adóváltozások miatti veszteségeit a 202 ezer forint felett keresőkkel fizettetik meg.

A nemzetgazdasági tárca keddi közleménye szó szerint úgy fogalmazott erről, hogy "mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202.000 forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak".

Ezt röviddel a bejelentés után valamennyi hírportál és pénzügyi elemző úgy magyarázta, hogy a kormány visszavonult az eddig következesen hirdetett és minden eszközzel megtartani kívánt egykulcsos adó elképzeléséből, de az [origo] információi szerint nemcsak az elemzők, hanem jó pár kormánytag is így fordította az előttük egyébként addig nem ismert bejelentést.

A kormányszóvivő szerint nem volt leszúrás
A kormányszóvivői iroda az [origo] csütörtöki kérdésére azt mondta, Giró-Szász András kormányszóvivő részt vett ugyan a kormányülésen, de ott nem került szóba az adócsomag és az adókompenzáció kommunikációja. A kormányszóvivői iroda az MTI-nek azt mondta, "komolytalan és hiteltelen forrásból származó információkkal" nem foglalkozik.

A kormányszóvivői iroda az MTI-vel azt közölte: Giró-Szász András "töretlenül bízik abban, hogy a jövőben egyetlen orgánum sem alapoz névtelen, hiteltelen információkra cikkeket, tudósításokat, és az adott témában érintett személyeket minden esetben még a cikk, tudósítás megjelenése előtt megkérdezik".

"Totális meglepetés volt. Egész nap tárgyaltam, este hazamentem, és a hírekben hallottam, hogy mi a helyzet. Nem is akartam elhinni" - mondta például egyikük, megerősítve az [origo] korábbi információját, hogy a költségvetésről tárgyaló múlt szerdai és csütörtöki kormányülésen csak az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése, illetve a béremelés munkáltatókon keresztüli kikényszerítése vetődött fel a kompenzáció lehetséges módjaként. Azt is hozzátette, hogy nem hangzott el a korábbi üléseken, illetve nem vitatták meg a miniszterelnök keddi bejelentése előtt a minimálbér 92 ezer forintra emelését sem. Annak mértékéről következtetése szerint a kormányfő, a gazdasági miniszter, illetve a munkavállalói érdekképviseletek keddi egyeztetésén születhetett végleges megállapodás.

Egy, a kormányülés részleteit ismerő forrás állítása szerint a szerdai ülésen a kompenzációs tervekről korábban nem hallók közül többen is felvetették a gazdasági miniszternek, hogy a lépéssel lényegében tényleg egy második kulcsot vezetne be a kormány, vagyis feladná az adópolitikában eddig képviselt álláspontját, azonban a gazdasági miniszter több alkalommal is körmönfont számításokkal vezette le, hogy nem tekinthető adónak a 202 ezer felett keresőket érintő pluszteher.

A magyarázat a forrás szerint körülbelül úgy hangzott, hogy "az adó az elvonást jelenti, a 202 ezernél magasabb bérűektől pedig nem elvonnak, csak nem kapják meg (vissza), amit a többiek."

Az [origo] számításai szerint ugyanakkor, ha névleg nem is tekinthető külön kulcsnak a szuperbruttó részleges megtartása, a gyakorlatban mégis azt jelenti, hogy keresetszinttől függően eltérő adóterhet viselnek a munkavállalók. Azzal ugyanis, hogy a szuperbruttót a 202 ezer forint alatt keresőknél kivezetik, ez a réteg tényleg, tisztán 16 százalékkal adózik majd, a 202 felettiek viszont - adóalapjukat a 27 százalékos munkáltatói járulékkal továbbra is felszorozva 20,3 (16 + 4,3) vagy ha félig kivezetik a szuperbruttót, akkor 18,1 (16+2,16) százaléknyi adóterhet viselnek. Erről szóló cikkünket és számításainkat elolvashatja itt.

Nem ez az egyetlen zavaros, illetve következetlenül kommunikált eleme egyébként a gazdasági miniszter bejelentéseinek. Matolcsy György a pénteken ismertetett adócsomag elemei között sorolta fel például - de még a keddi közlemény is kitért rá - hogy "a kormány az egészségügy finanszírozási oldalának rendbetételéért javasolja a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék 1% ponttal történő megemelését". Az ugyanakkor csak szerdán, a Népszabadságnak nyilatkozó Giró-Szász András kormányszóvivő pontosításából derült ki, hogy csak a saját vállalkozásukban főállásban bejelentett vállalkozókra vonatkozik majd a megemelt egészségügyi járulékalap, az "egyszeri", alkalmazásban álló dolgozókra nem.