"Gyanús volt, hogy nem volt tömeg" a Tatárszentgyörgyre kiérkező tűzoltó szerint

Vágólapra másolva!
A Tatárszentgyörgyre kiérkező tűzoltók vezetője szerint a támadás helyszínére érkezve nyomban sejteni lehetett, hogy felgyújtották a cigánysor utolsó házát. A parancsnoknak az volt gyanús, hogy amikor kiérkeztek, a környéken nem volt tömeg. A cigányok elleni támadások keddi tárgyalásán a másodrendű vádlott védőváltásra hivatkozva kérte a tárgyalás elhalasztását, de ezt a bíró elutasította.
Vágólapra másolva!

A két és fél évvel ezelőtti tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság bizonyítási eljárásával folytatódott kedden a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat büntetőügyének tárgyalása a Pest Megyei Bíróságon.

A Pest megyei település cigánysorának utolsó házát 2009. február 23-ra virradó éjjel Molotov-koktélokkal felgyújtották, majd a vádirat szerint a másodrendű vádlott, K. István négy célzott lövést adott le a tűz elől menekülő 27 éves férfira és két kisgyermekére. Az apa és ötéves kisfia azonnal meghalt, a hatéves kislány súlyosan megsérült.

A tárgyalás elején a másodrendű vádlott és ügyvédje védőváltást jelentett be, az új, kirendelt jogi képviselő a tárgyalás elhalasztását kérelmezte, hogy felkészülhessen, de a bíró elutasította ezt.

A bíróság a keddi tárgyalási napon először az égő házhoz riasztott tűzoltók parancsnokát hallgatta meg. Ő arról számolt be, már a kiérkezésükkor gyanús volt, hogy a környéken nincs tömeg. Szerinte sejteni lehetett, hogy a házat felgyújtották, mivel a tűz az épület előterében keletkezhetett.

Tatárszentgyörgyön a bűncselekmény első helyszínelésekor több hibát is elkövettek a hatóságok: a tűzvizsgáló szerint a tüzet elektromos zárlat okozta, a halál okaként pedig először füstmérgezést állapítottak meg. Az áldozatok testén lévő sebekről azt mondták, a lehulló gerendákból kiálló szögek okozták.

A tragédia helyszínén lévő roma vezetők tiltakozására kezdett újabb helyszínelésbe a rendőrség, és csak akkor kezdték el rögzíteni a virradatkor már megmutatott nyomokat. Az akkori országos rendőrfőkapitány csak 12 órával a bűncselekmény elkövetése után erősítette meg, hogy a két ember halálát lövésekből származó sérülések okozták.

A romagyilkosságok egyik áldozatának apja korábban azt állította a bíróságon, hogy nem a valódi elkövetők ülnek a vádlottak padján.