Sorban fut bele saját régi pofonjaiba a Fidesz

Ami néhány éve még a kormány hibája volt, ma már a világgazdasági folyamatok elkerülhetetlen következménye - több kérdésben is így változott meg két-három év alatt a Fidesz vezető politikusainak véleménye. Ellenzékben a párt még élesen bírálta a szocialisták adóemelési terveit, amelyeket most maga is végrehajt, és az akkor is 300 forinton álló euróért is a kormányt tette felelőssé.

"Ma délre a forint elérte a 300-as euróátváltási árfolyamot. Senki sem tagadhatja, hogy ez lélektani határ. Egyrészt azért, mert a devizahitelesek nehézségeit tovább fokozza, másrészt azért, mert ez az egyetlen szám jól jelzi a kormányzati politika kudarcát" - bírálta élesen a végnapjait élő Gyurcsány-kormányt 2009. február 3-án Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint a magyar valuta árfolyamát Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő gyengítette ilyen szintre, mert "méltatlan volt a piac bizalmára".

Két és fél évvel később Navracsics már a második Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese, a forint árfolyama pedig kedden ismét 300 forintnál járt. A forintgyengülésben a fő szerepet ugyan a görög válság játszhatja, de gazdasági elemzők szerint Magyarország több belső ok miatt jobban ki van téve a rossz nemzetközi hangulatnak, mint például a lengyel zloty. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár egy interjúban közölte, hogy a kormány nem retten meg az erős eurótól, de a Fidesz vezető politikai részéről senki nem kommentálta a forint gyengülését.

Pedig Navracsics korábban, még ellenzéki frakcióvezetőként arról beszélt, hogy a kormány nem mond igazat, amikor a nemzetközi folyamatokkal igyekszik megmagyarázni a forint gyengülését. "A szocialista technika szerint, ha a forint/euró árfolyam 280 forint fölött van, akkor azok a sajnálatos nemzetközi pénzügyi folyamatok, ha pedig 280 forint alatt, akkor az a kormány iránt megnyilvánuló bizalom" - mondta például 2009. szeptember 14-én a parlamentben.

Áfaemelés

Nem a forintárfolyam alakulása az egyetlen olyan történés, amelyben ellentmondásba került a most kormányzó Fidesz azzal, amit ellenzéki pártként állított. A jelenlegi kormány által tervezett gazdaságpolitikai lépések közt több olyan is van, amelyet a KDNP-vel együtt ellenzékben még elutasítottak. Az egyik ilyen az általános forgalmi adó (áfa) emelése. "Ha jól látom, az új pénzügyminiszternek és az új kormányzatnak összesen annyi ötlete van az áfával kapcsolatban, hogy emeljük meg még két százalékkal" - mondta például Tállai András (ma a Belügyminisztérium államtitkára) 2009. április 27-én a parlamentben, a Bajnai-kormány adóemelési terveiről.

Ma viszont az Orbán-kormány tervez hasonló lépést: két százalékkal, 25-ről 27 százalékra kívánja emelni az áfát, pedig korábban elutasította ezt. "Ami talán a legfontosabb számunkra: Gyurcsány Ferenc korábban azt mondta, hogy az áfa a szegények adója. Így van, igaza van" - mondta például 2009. február 16-án Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője, jelenleg miniszterelnök-helyettes, aki azt javasolta, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsék 5 százalékra (az [origo] értesülése szerint ez felmerült egy szeptemberi kormányülésen, de döntés még nem született).

Tállai 2009 áprilisában még ennél is tovább ment, általános áfacsökkentést javasolt, amellyel szerinte be lehetne indítani a válsággal küzdő gazdaságot: "Miért nem lehet, mondjuk, Nagy-Britannia vagy éppen India példáját követni, ahol például csökkentik az áfakulcsot, és így teremtenek keresletbővítést, keresletnövekedést azáltal, hogy a fogyasztásnövelésen keresztül a termelést tudják fokozni és tudják növelni" - kérdezte az akkor ellenzéki képviselő.

Benzinár

"Az üzemanyagárak féken tartása azért különösen fontos, mert a benzin és a gázolaj árának emelkedése miatt más termékek is drágulnak, az infláció pedig tovább növekszik" - indokolta jövedékiadó-csökkentő törvényjavaslatát 2008 júliusában a fideszes Varga Mihály (jelenleg a Miniszterelnökséget vezető államtitkár) és László Tamás, illetve a KDNP-s Soltész Miklós (jelenleg szociális államtitkár). A képviselők azt szerették volna elérni, hogy a benzin jövedéki adóját szállítsák le az EU által előírt minimumszintre, amivel számításaik szerint literenként 15 forinttal csökkent volna az üzemanyag ára.

Az ellenzéki javaslat aktualitását akkor az adta, hogy 2008 nyarán rekordokat döntött az üzemanyagok ára, a benziné és a gázolajé is meghaladta a 300 forintot. A benzin ára azóta elérte, a gázolajé pedig megközelítette a 400 forintot is, a jelenlegi kormány azonban nem csökkenti, hanem épp hogy emeli a jövedéki adót. 2008-ban Szijjártó Péter, a párt szóvivője is többször követelte az akkori, szocialista kormánytól, hogy a jövedéki adó csökkentésével avatkozzon be a benzinárakba, idén júliusban viszont már a világgazdasági folyamatokat tette felelőssé az áremelkedésért.

A jelenlegi kormány novembertől 13 forinttal emeli a gázolaj jövedéki adóját - a fuvarozók és a mezőgazdasági termelők részben kompenzációt kapnak -, pedig a Fidesz képviselői 2009-ben, a Bajnai-kormány idején élesen bírálták az akkori emelést. "Egy szót azért mindenképpen a vállalkozások szempontjából megér a jövedéki adó emelése. (...) A jövedéki adó emelésénél első számú szempont, ami leginkább a hazai vállalkozásokat érinti, az a benzin árának várható, drasztikus emelése" - mondta 2009. június 9-én a parlamentben a fideszes Szatmáry Kristóf (ma a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára). A képviselő azt jósolta: hamarosan eljön a 400 forintos benzinár, ami "jelentős versenyhátrányt jelent, jelentősen rontja a hazai vállalkozások versenypozícióit."