Az állami keménykedés sem ijeszti meg az egyetemi bértollnokokat

2011.10.17. 11:02

Kemény hangú közleményben figyelmeztette az oktatási államtitkárság a szakdolgozatukat mással megíratókat, hogy bűncselekményt követnek el. Az oktatók a Google-t is bevetik a hamis szakdolgozatok elleni harcban, a bértollnokok viszont örülnek a pezsgő piacnak és szerintük a rossz rendszer kényszerít rá sokmindenkit a csalásra. Jogilag bonyolult az egyetemi bértollnokság megítélése, és lebukás esetén is nehezen bizonyítható a visszaélés.

Levelezősök, későn észbe kapó diákok, a diplomát munka és több gyerek nevelése mellett megszerezni próbálók - az [origo] által megkérdezett szakdolgozatírók szerint ők jelentkeznek leginkább arra, hogy bértollnokkal írassák meg a szakdolgozatukat, elsősorban időhiány miatt. A magukat az interneten hirdető szakdolgozatírók pénzért akár két hét alatt is megírják a hozzájuk forduló hallgatók diplomamunkáját, tudják, hogy nem etikus, amit csinálnak, de szerintük ez egy "szükséges rossz" a rendszerben.

"A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága felhívja a főiskolai és egyetemi hallgatók figyelmét, hogy bűncselekményt követ el, aki sajátjaként nyújt be más által készített diplomamunkát" - ezzel a mondattal kezdődik az oktatási államtitkárság szeptemberben kiadott közleménye, amit azóta több ezer, a felsőoktatásban tanuló hallgató olvashatott. A közlemény ugyanis hetek óta kiemelt helyen szerepel a hallgatók többsége által napi szinten használt két informatikai rendszer, az ETR és a Neptun bejelentkező oldalán. A közlemény szerint azok a hallgatók, akik sajátjukként nyújtanak be olyan diplomamunkát, amelyet más készített, akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők magánokirat-hamisítás miatt, a bértollnokokat pedig bűnsegédlet miatt vonhatják felelősségre.

"Hogy illegális-e?

"Kereslet az bizony van bőven" - írta az [origo]-nak egy szakdolgozatírással foglalkozó nő, aki neve elhallgatását kérte. Az interneten pár kattintással elérhetőek azok a honlapok, amelyeken a szakdolgozatírók hirdetik magukat, a legtöbb oldalon csak egy e-mail cím szerepel elérhetőségként. Az [origo] által megkeresett szakdolgozatírók is csak e-mailen keresztül voltak hajlandóak válaszolni kérdéseinkre. A nő szerint egyre többen foglalkoznak szakdolgozatírással, és több egymással összedolgozó emberből álló csapat is van a piacon, és "nyilvánvaló, hogy ezt már nem hagyhatták szó nélkül fent".

"Hogy illegális-e? Nyilván az" - írta nekünk egy szakdolgozatíró, azonban nem mindenki osztotta a véleményét. Azok a szakdolgozatírók, akik szerint legális a tevékenységük, mindannyian az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivőjének, Garamvölgyi Lászlónak egy korábbi a nyilatkozatát idézték. Garamvölgyi az RTL Klub szerint még 2005-ben azt mondta, hogy "valóságos iparág alakult ki, sokan vállalják, hogy mások helyett dolgozatot, szakdolgozatot, tudományos munkát írnak. Ez nem bűncselekmény, és van fizetőképes kereslet. Más kérdés, hogy etikailag milyen kérdést vet fel".

A probléma bonyolult, az [origo] által megkérdezett jogász szerint szerzői jog bitorlását, csalást és közokirat-hamisítást is felvet a szakdolgozat-vásárlás. Kocsis Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa, a Jogi Fórum felsőoktatási jog rovatának vezetője szerint azonban az államtitkárság által is emlegetett magánokirat-hamisítás a Btk. vonatkozó passzusa szerint "semmiképp nem valósul meg ez esetben".

Kocsis szerint a szerzői jog bitorlása is bizonytalan, mert általában nem készül szerződés a szakdolgozat felhasználásáról. A jogász szerint a csalás tényállása már valószínűbb, ennek azonban "feltétele a kár bekövetkezése, melyet jelen esetben nehezen kereshetnénk".  Kocsis szerint a legvalószínűbb a közokirat-hamisítás megvalósulása, de "nagyon nehéz ezt bizonyítani", mert a szakdolgozat írója és felhasználója is abban érdekelt, hogy ne derüljön ki a visszaélés.

Az ORFK sajtóosztálya megkeresésünkre közölte, a szakdolgozatok mással történő megíratása önmagában nem büntetendő, viszont abban a pillanatban, amint a dolgozatot felhasználják, már közokirat-hamisításról van szó. A felsőoktatási intézmények által kiállított végzettséget igazoló bizonyítványok közokiratnak számítanak, a közokirat-hamisítás pedig akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Google-t is bevetik a tanárok a bértollnokok ellen

"Döbbenetes, hogy a folyosóinkon is megjelennek ilyen hirdetések" - mondta az [origo]-nak Károly Krisztina, az ELTE Bölcsészettudományi Karának oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettese. Károly szerint a szakdolgozat-vásárlást szankcionálni kell, de az utóbbi egy évben nem jutott a tudomásukra ilyen ügy.

Forrás: AFP
Egyre több szakdolgozatírással foglalkozó személy, illetve csapat várja a megrendeléseket

"Kriminalizálni nem szoktunk" - mondta Károly arra a kérdésre, hogy ilyen esetekben tesznek-e rendőrségi feljelentést. Hozzátette, hogy a megelőzésre fektetik a hangsúlyt, de ha már megtörtént a dolog, akkor arra elégtelen minősítéssel és  fegyelmi eljárás indításával is válaszolhatnak. A fegyelmi eljárás következménye pedig - az eset körülményeitől és súlyosságától függően - akár a tanulmányoktól való eltiltás vagy a felsőoktatási intézményből való kizárás is lehet.

Károly szerint a megelőzésére több technikájuk is van. Fontos szerinte a konzulens és az opponens szerepe, mert így két külön személy is értékeli, illetve bírálja a szakdolgozatot. Figyelni kell a témakijelölésre is. "Ne legyen kommersz, bárki által megírható" - mondta Károly. A hallgató szakdolgozatának minőségéért a dékánhelyettes szerint elsősorban a konzulens a felelős, akinek folyamatosan monitoroznia kell a hallgató munkáját. A hallgató pedig folyamatosan írja a dolgozatát, és beszámol a konzulensnek. Ha nem a hallgató írja a dolgozatot, akkor "nem tud olyan mélységben hozzászólni a témához".

Károly szerint ismerik a hallgatókat, és ha nem az ő stílusukat vagy tudásszintjüket tükrözi a szakdolgozat, vagy bizonyos részek nagyon más stílusban íródtak, akkor az oktatók akár számítógéppel is utánanéznek a dolgozatnak, mert elképzelhető, hogy egy interneten fellelhető anyag szerepel benne. Károly szerint többféle plágiumkereső szoftver létezik, de a Google is hatásos. A dékánhelyettes azt is hozzátette, hogy minden dolgozat elején szerepel egy eredetiségnyilatkozat, amelyben a hallgató nyilatkozik arról, hogy a dolgozat a saját szellemi terméke, a külső forrásokra pedig szabályszerűen hivatkozott.

110 ezerért írják a diplomamunkát

"Őszintén szólva mosolyogtam, amikor egy olyan intézmény egyik vezetője nyilatkozott, hogy náluk biztosan nem lehetne megvédeni más által írt dolgozatot, ahova már én is írtam, és bizony meg tudták védeni gond nélkül" - írta a lebukás veszélyeiről az egyik szakdolgozatíró. Egy másik szerint a legjobb védekezés a lebukás ellen a szakdolgozatot védő alapos felkészülése. "Alaposan és többször végig kell olvasnia a dolgozatot, ha bármit nem ért, kérdezhet, és kap választ" - írta.

A szakdolgozatírással foglalkozók honlapjai alapján a szolgáltatás több mindent is magába foglal, a szakdolgozatírót például már a témaválasztásnál, a konzulenssel való egyeztetés kezdetekkor be lehet vonni a folyamatba, ilyenkor már a konzulenssel való egyeztetésekre is tanácsokat ad, illetve beépíti az oktató ötleteit a készülő szakdolgozatba. Bár többen hangsúlyozzák, hogy a szakdolgozat védése már a hallgató feladata, olyan hirdetést is találtunk, amelyben külön felárral, a védési anyag elkészítése is szerepel.

A szakdolgozat-íratás azonban nem olcsó. Több hirdetés árajánlatait is alapul véve egy szakdolgozat megíratása 110-120 ezer forintba kerül, bár több hirdetés szerint az ár mindig függ a körülményektől, például a témától, vagy attól, hogy milyen gyorsan kell megírni az anyagot. Vannak, akik oldalanként számolják az árat, ez 2500 forint körül van.

Forrás: AFP
Fegyelmi eljárást indítanak az egyetemek a szakdolgozatot mással megírató hallgató ellen

"Nem találkoztunk még az évek alatt nappalin tanuló diákkal" - írta egy Segítő Csapat néven futó szakdolgozatíró. Szerinte olyan emberek fordulnak hozzájuk, akik két gyerek és munka mellett tanulnak, vagy távoktatásos hallgatók, "akik közül sokan még könyvtárba sem jutnak el, mert mire befejezik a munkájukat, bezárt". Egy másik szakdolgozatíró szerint azért "virágzik" a bértollnokság, mert "olyan szakokon is hagyományos értelemben vett szakdolgozatot kérnek, ahol ez teljességgel felesleges", például a gyakorlatias szakokon. Szerinte a leggyakrabban időhiány miatt fordulnak hozzá, de vannak más okok is, például "elutasító konzulens, korábbi rossz tapasztalatok, íráskészség hiánya".

Minden csalót feljelent a minisztérium

Az államtitkárság közleménye szerint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minden tudomására jutott esetben feljelentést tesz az ORFK-nál, továbbá arra kéri a felsőoktatási intézmények vezetőit és a hallgatói érdekképviseleteket, hogy "tegyenek meg minden tőlük telhetőt az ilyen bűncselekmények megelőzésére". Az [origo] megkérdezte az államtitkárságot, hogy milyen intézkedéseket terveznek tenni a szakdolgozattal kapcsolatos visszaélések felderítésére, illetve milyen intézkedéseket várnak el a felsőoktatási intézményektől az ilyen bűncselekmények megelőzése érdekében. Dux László felsőoktatásért - és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár kérdésünkre annyit közölt, hogy "az ellenőrzés eszközeinek nyilvánosságra hozatalát nem tervezzük".

Az államtitkárság közleményére többféleképpen reagálták a szakdolgozatírók. A legtöbb hirdetés nem változott a közlemény megjelenése után se, de volt olyan is, amely hangsúlyosan igyekezett leszögezni, hogy bár segítséget ajánl a szakdolgozat készítéséhez, az, aki mással akarja megíratni a diplomamunkáját, "keressen máshol".

KAPCSOLÓDÓ CIKK