Lazít a kormány az egyetemisták szorításán

2011.10.26. 11:47

Több engedményt is elértek a felsőoktatási törvény tervezetében a közigazgatási miniszterrel folytatott tárgyalásokon a hallgatói érdekképviseletek - tudta meg az [origo]. A jelenlegi állás szerint jelentősen felpuhul az egyetemet végzettek röghöz kötése, húsz év alatt öt évet kell majd Magyarországon dolgozniuk. Néhány más sarkalatos ponton is érik a változás.

Húsz éven belül öt év magyarországi munkaviszonyt kell majd igazolnia annak a hallgatónak, akit állami támogatott képzésre vettek fel - az [origo] információi szerint ilyen, az oktatási államtitkárság korábbi terveit jelentősen felpuhító megoldás körvonalazódott azon a szerdai tárgyaláson, amelyeket a felsőoktatási törvény tervezetéről folytatott a közigazgatási miniszter a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökével.

Navracsics Tibort - ahogy korábban megírtuk - a miniszterelnök kérte fel múlt héten, hogy lendítse át a holtponton a HÖOK és az oktatási államtitkár tárgyalásait a felsőoktatási törvényről, amelyek sokadjára akadtak el.

A hallgatók korábban - legutóbb a Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterrel és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral tartott múlt heti egyeztetésük után - az államilag finanszírozott képzésben részt vevőkkel kötendő, a hallgatók szerint a felsőoktatásban tanulókat röghöz kötő ösztöndíjszerződést, illetve a szerintük bujtatott tandíjat jelentő költségtérítést nevezték a törvény két legelfogadhatatlanabb pontjának.

Enyhül a röghöz kötés

A hallgatói szerződésnél sokat finomodott az államtitkárság tervezete: a felsősoktatási koncepció szeptember elején a kormány elé és egyidejűleg az [origo] birtokába került verziójában ugyanis még az állt példaként, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóknak a képzés megkezdése előtt szerződésben kell vállalniuk, hogy diplomájuk kézhez vétele után 10 év alatt 7 évet vagy 20 év alatt 15 évet Magyarországon dolgoznak, ellenkező esetben a képzés ellenértékét kötelesek visszatéríteni a felsőoktatási intézménynek.

A törvény október közepén nyilvánosságra hozott normaszövege - amely a koncepció alapján készült - már példákat sem említett arra, hogy hány évig kellene az országban maradnia a hallgatóknak az államilag támogatott képzésért cserébe. A szöveg mindössze annyit ír, hogy "az államilag támogatott képzésre felvételt nyert jelentkezővel beiratkozását megelőzően a képzés költségeinek állami átvállalását biztosító állami ösztöndíj-szerződést kell kötni", illetve, hogy "az ösztöndíjszerződést az oktatási hivatal köti meg a jelentkezővel, és annak alapján a képzést nyújtó felsőoktatási intézmény az államilag támogatott hallgató után költségvetési támogatásra jogosult". A részletek kidolgozását a kormány hatáskörébe utalta a tervezet.

Forrás: MTI/Földi Imre
Navracsics Tibor és Nagy Dávid, a HÖOK elnöke szerdai sajtótájékoztatójukon

Az [origo] információi szerint az erről szóló tárgyalásokon végül is az a kompromisszum alakult ki, hogy az egyetemi hallgatóknak a diploma megszerzése utáni húsz évből ötöt kellene Magyarországon dolgozniuk, ha nem akarják visszafizetni képzésük teljes költségét. A magyarországi munkavállalás szimbolikusra csökkentett kötelezettsége információink szerint azért marad benne valamilyen formában a tervezetben, mert így engedményként lehet felmutatni a tárgyalásokon, és a kormánynak nem kell visszavonulnia az Orbán Viktor által felvetett ötlettől.

Mennyibe kerül egy diák?

A HÖOK másik kifogása a képzési költségekkel függ össze, a hallgatói szervezet azt sérelmezi, viszonyítási alap sincs a törvénytervezetben arra, hogy az államilag támogatott mellett indítandó önköltséges képzéseken milyen nagyságrendű képzési díjat vagy költségtérítést kellene fizetni. A tervezet erről mindössze annyit ír, hogy az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli, illetve, hogy annak mértékét a kormány rendeletben határozza meg.

Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Hallgatók tüntetése a felsőoktatás átalakítási tervei ellen Szegeden

Az nem egyértelmű, hogy a kormánynak ehhez milyen számításokat kellene alapul vennie, ugyanis eddig semmilyen mutató nem állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ténylegesen mennyibe kerül az államnak egy diák képzése. Az államtitkárság szeptember elején egyetemi rektoroknak kiküldött tervezete csak a költségtérítések jelenlegi átlagos és javasolt mértékét foglalta táblázatba, azt azonban senki nem viszgálta, hogy az egyezik-e a képzés valós - az intézmény rezsijétől az oktatók béréig minden elemet tartalmazó - költéségével.

A problémára információink szerint már a nemzetgazdasági (NGM) és a közigazgatási minisztérium is rávilágított. Az NGM őszi, a "Diákhitel II" konstrukciójáról szóló, az [origo] birtokába jutott tanulmánya például a költségtérítés összegének kétszeresét tekinti az önköltség becsült értékének, azzal az indoklással, hogy "jelenleg nincs megfelelő, összevethető statisztika a képzések önköltségére".

A hiányosságot nemcsak a tárcák állapították meg, de a miniszterelnök is kért háttérszámításokat az oktatási államtitkártól ezekről a költségekről, de információink szerint Hoffmann Rózsa nem tudott előállni ilyenekkel. A nemzetgazdasági minisztérium szakértői információink szerint viszont éppen a keddi kormányülésre dolgoztak ki ehhez számításokat. Az egyelőre csak a Pécsi Tudományegyetem példáján végzett kalkulációk alapján, úgy tudjuk, az NGM úgyszámol, hogy mégsem a jelenelegi költségtérítések kétszerese, hanem nagyjából azzal megegyező összeg lehet a diákok képzésének önköltsége. A bölcsészképzéseken ez tanévenként 250-400 ezer forint, az orvosképzésben pedig 1 és 1,7 millió forint között van. A tárca ígérete szerint a jövőben a többi nagy egyetemre is kiterjeszti majd a számításait.

Navracics Tibor és Nagy dávid HÖOK elnök szerdai megbeszélésén információink szerint egyébként egy olyan megoldás vetődött fel a költségtérítések megállapítására, amely a hallgatók teljesítményét is figyelembe venné.

Megőrzik hatalmukat a hallgatói szövetségek

A HÖOK-nak a fentiek mellett információink szerint egy harmadik követelése is van: vissza szeretnék kapni a hallgatói önkormányzatok egyetértési jogát a szociális, valamint az oktatók munkáját, illetve a tanulmányi és vizsgaszabályzatot érintő kérdésekben, amelyet az államtitkárság javaslata a törvénytervezetben véleményezési jogra változtatott, ez jelentősen csorbítaná a hallgatói érdekképviseletek befolyását. Kormányzati forrásból úgy tudjuk, hogy várhatóan ezt is sikerül elérniük az érdekképviseleteknek.

Bár a felsőoktatási koncepciót számos szakmai szervezet támadja szinte a kezdetektől fogva, láthatóan közülük a HÖOK véleményére kiemelt figyelmet fordít a kormány. Ennek okáról eltérő magyarázatot adtak a megkérdezett kormánytagok és szakpolitikusok. Volt, aki szerint a HÖOK kiemelt szerepe annak eredménye, hogy egységes álláspontot képvisel az egymással is szemben álló rektori szervezetekkel (a Rektori Konferenciával és a kutatóegyetemek rektoraival) ellentétben. Akadt olyan kormányzati tisztségviselő ugyanakkor, aki szerint "generációs ok", a fiatalok megszólítása állhat a háttérben, de olyan vélemény is felmerült, amely szerint a hallgatók által szervezett nagy létszámú tüntetések gyakoroltak nyomást a vita elsimítására Navracsics Tibort felkérő miniszterelnökre.

A HÖOK elnöke október 12-én jelentette be, hogy október 27-én demonstrációt tart az államtitkárság Szalay utcai épülete előtt, de addig is számos vidéki nagyvárosban szerveztek tüntetéseket.

Sikeresen fúrták Hoffmann ötletét az egyetemek

A felsőoktatási törvény tervezete információink szerint más pontokon is módosulhat: az egyetemek lobbizásának eredményeként várhatóan nem lesz benne például a szövegben az a korábbi elképzelés, amely szerint csupán két formában, tudományegyetemként, illetve főiskolaként működhettek volna az intézmények.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
A Corvinus Egyetem bezárásának hírére akcióba kezdek a hallgatók

Az előbbi kategória kritériumait olyan szigorúan szabta meg a korábbi tervezet, hogy annak a jelenlegi nagy egyetemek jó része (köztük például a budapesti Corvinus) sem felelt volna meg, az előírásokat nem teljesítőknek pedig 2015-ig vagy integrálódniuk kellett volna egy tudományegyetembe, vagy főiskolává alakulniuk, további lehetőségként pedig csak a magánintézménnyé válást illetve a megszűnést említette a tervezet.

Az októberben nyilvánosságra hozott törvényjavaslatban ugyan már ismét szerepelt az egyetem kategória is, a normaszövegről döntő jövő heti kormányülésen azonban információink szerint még mindkét lehetőségről tárgyalnak. Igaz, a keddi kormányülésen, úgy tudjuk, ismét az egyetemi kategória megszüntetése felé billent a mérleg.

Ugyanígy a kormány dönt majd információink szerint az államtitkárság által eredetileg megszüntetni tervezett gazdasági tanácsok kérdéséről is. A gazdasági, a nemzeti fejlesztési és a közigazgatási minisztérium is ellenzi információink szerint az egyetemek működését irányító tanácsok megszüntetését. A nyilvánosságra hozott törvénytervezet ismét számol e testületekkel, de ezt már nem az államtitkárságon véglegesítették. Erre egyébként Hoffmann Rózsa is utalt a múlt héten az [origo] információi szerint a hallgatói szervezeteknek, mondván, "ne bántsák őt, és ne az ő nevére hegyezzék ki a tüntetést, mert régen nem ő írja a törvényt".

KAPCSOLÓDÓ CIKK