MN: Nem fordulhatnak az oktatási ombudsmanhoz a szülők, a diákok és a tanárok

"Létének lényegét" veszítené el az oktatási ombudsman jogköre, ha valóban kikerül a diákok, a pedagógusok és a szülők jogai közül az ombudsmanhoz fordulás lehetősége. A köznevelési törvény parlament elé kerülő verziójában, a Magyar Nemzet szerint már nem szerepel ez a lehetőség. A csütörtöki Népszabadság szerint a pedagógusok levélben fordultak Pokorni Zoltánhoz, hogy ne támogassa a köznevelési törvényt.

A korábbi verziókkal ellentétben a köznevelési törvényjavaslat parlament elé került változatában már nem szerepel a szülői, pedagógusi és tanulói jogok között, hogy az oktatási ombudsmanhoz fordulhatnak, ezért Aáry-Tamás Lajos tájékoztatást kért az ügyben Réthelyi Miklóstól és Hoffmann Rózsától - írja a csütörtöki Magyar Nemzet.

A végleges javaslatból törölték azt a passzust, amely feljogosította volna a szülőket, tanulókat, vagy pedagógusokat, hogy az ombudsmanhoz forduljanak ha vélt vagy valós jogsérelmet tapasztalnak. Az ombudsmanhoz fordulás lehetősége a korábbi verziókban rendre szerepelt, korábban pedig nem merült föl, hogy az oktatási ombudsman jogköre túl nagy lenne - írja a Magyar Nemzet.

Aáry-Tamás Lajos a lapnak azt mondta: teljesen váratlanul érte a hír, előzetesen őt senki nem értesítette erről. Mint mondta, a kormány által elfogadott változatban még szerepelt az ombudsmanhoz fordulás lehetősége.

Aáry-Tamás szerint, ha a törvényjavaslatban szereplő szabályozás lépne életbe, akkor bár a hivatal megmaradna, de "létének lényegét veszítené el". A Magyar Nemzetnek az oktatásért felelős államtitkárság az üggyel kapcsolatban azt mondta, nincs szó a hivatal megszűntetéséről, a gyerekek és a szülők továbbra is fordulhatnak az oktatási jogok biztosához.

Népszabadság: Levélben fordultak a pedagógusok Pokornihoz

A Pedagógusok Szakszervezete levélben fordult Pokorni Zoltánhoz, az országgyűlés oktatási bizottságának elnökéhez, ebben azt kérik, hogy a bizottság hétfői ülésén ne támogassa a köznevelési törvény javaslatát - írja a csütörtöki Népszabadság. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bár továbbra sem értenek egyet a tankötelezettség leszállításával, a szakképzés átalakításával, a közismereti tárgyak törlésével a szakiskolákból és számos más elemmel, a levelet nem tartalmi kérdések miatt írták, hanem azért, mert szerintük a javaslat jelen formájában nem biztosítja a közoktatás zavartalan átalakítását.

A levélben felhívják a figyelmet arra, hogy sem elég idő, sem a szükséges jogszabályok nem állnak rendelkezésre a közoktatás átalakításához. Megemlítik, hogy a fenntartói jogok rendezésénél a többcélú intézményeket újra kell majd alapítani. Miután az államtól nem vehető vissza a szakiskolai oktatás és a szakmai szolgáltatások, néhány iskolát szét kell szedni feladatonként. Előfordulhat, hogy a gyógytestnevelést ki kell szervezni az iskolákból, vagy nem maradhat meg az iskolák mellé szervezett logopédiai ellátás. Nem rögzítik az átmeneti szabályok a jogutódlás kérdéseit sem.

A levélben szó esik arról is, hogy a 2 + 2 éves szakképzést felváltó hároméves rendszer bevezetése kérdésessé teszi, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik még a korábbi szerkezetben kezdték tanulmányaikat, olyan tárgyakat tanulva, melyeket a tervezet már nem ír elő ebben az iskolatípusban. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a tervezetből nem állapítható meg, a pedagógusoknak mennyi lesz a kötelező óraszámuk - írja a lap.

Galló Istvánné a lapnak azt is elmondta: a kisiskolák és az ott tanító pedagógusok a köznevelési törvény legutolsó, benyújtott változata szerint sem menekültek meg, ezeket az iskolákat ugyanis állami tulajdonba veszik, és az állam később gond nélkül végrehajthatja a felső tagozatok összevonását. "Ezért mi úgy számolunk, hogy az érintett háromezer pedagógus továbbra is veszélyben van" - mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.