Arc nélkül harcol Pokorni Zoltán

Több mint kétszáz módosító indítvánnyal írnák át a köznevelési törvény néhány alapvető intézkedését a Fidesz oktatáspolitikai. A törvény tervezetét legaktívabban kritizáló Pokorni Zoltán egyetlen módosító indítványt sem nyújtott be önállóan, ami az [origo] információi szerint tudatos stratégiai döntés. A törvény elfogadása előtt óriási csata várható az államtitkár és a frakció között, Hoffmann Rózsa már jelezte, hogy nem akar engedni.

Egy nap alatt több mint 170, egy hét alatt pedig 220-nál is több módosító indítványt nyújtottak be a Fidesz és a KDNP képviselői a köznevelési törvény tervezetéhez. A beterjesztett indítványokból azonban feltűnő módon egyetlenegyet sem jegyez egyedül Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke, noha az előkészítés valamennyi fázisában keményen és sokat bírálta a tervezetet. Az előző Orbán-kormány oktatási minisztere a koncepcióalkotás kezdetétől hangsúlyos pontokon kritizálta az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa elképzeléseit, és már az előtt jelezte, hogy az általa szakmailag elhibázottnak tartott pontokon csak módosításokkal tartja támogathatónak a szöveget, hogy az államtitkárság benyújtotta volna a parlamentnek a szöveget.

A szerda estig benyújtott több száz módosító javaslatból több mint százat változó felállásban, de közösen: negyed-, ötöd- vagy akár hatodmagukkal jegyeznek a Fidesz oktatási munkacsoportjának tagjai, akik már a parlamenti vitát megelőzően is többször bírálták a Hoffmann-féle javaslatot, két hete pedig a miniszterelnök haragját kiváltva azt is felvetették, hogy a frakció minősítse általános vitára alkalmatlannak az államtitkárság tervezetét (erről szóló cikkünket itt olvashatja).

Alapjaiban írnák át az államtitkárság terveit

A munkacsoport tagjainak részvételével benyújtott száz módosítóból összesen kilencvenkettőben társszerző Pokorni, az indítványok között pedig egytől egyig megtalálhatók a bizottsági elnök korábban személyesen megfogalmazott javaslatai. Ilyen például, hogy hároméves kor helyett csak négyéves kortól legyen kötelező az óvodáztatás, hogy kötelező előírás helyett csak lehetőség legyen az egész napos iskola, hogy a településeknél maradó iskolák vezetőjét az oktatási miniszter helyett továbbra is az önkormányzat nevezhesse ki, hogy az iskolában kötelezően elindítandó kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályok helyett másként oldják meg a sajátos nevelésű tanulók felzárkóztatását vagy hogy a háromévesre redukált szakképzés helyett tartsák fenn a szélesebb közismereti tudást adó négyéves képzéseket.

A bizottsági elnökhöz is köthető javaslatok között olyan is van, amely a pedagógus életpályamodellel, az alternatív iskolák tantervével vagy az érettségi feltételül szabott közösségi szolgálat teljesítésével foglalkozik, de olyan is, amely a tervezet középiskolai felvételikre és két tanítási nyelvű oktatásra vonatkozó részeit korrigálná, vagy az állammal az iskolák fenntartására visszaszerződő önkormányzatoknak teremtene finanszírozási garanciákat. Vagyis ha a módosítók mindegyikét elfogadná a parlament, az alapjaiban írná át az államtitkárság tervezetét.

Mindezek fényében tévesnek tűnik a közoktatási helyettes államtitkár, Gloviczki Zoltán szerda kora esti értékelése, miszerint a fideszesek módosító indítványai "egyáltalán nem stratégiai kérdéseket érintenek". Bár Gloviczki azt is hozzátette, hogy a javaslatok "nagyon is hasznos, az államtitkárság által is többségében elfogadható, sőt örömmel vett pontosítások vagy kiegészítések", az utolsó napon benyújtott módosítókról valószínűleg már máshogyan fogalmazna.

Pokorni nem ment neki egyedül

Pokorni Zoltán információink szerint amiatt választotta egyéni indítványok helyett a "kollektív benyújtás" módszerét, hogy azt érzékeltesse, nem az ő és Hoffmann Rózsa közötti személyes ellentét miatt akarja módosítani a törvényt. Az államtitkár több alkalommal, például a Pokorni ellen kezdeményezett etikai eljárásnál is igyekezett így, nem pedig oktatási szemléletek közötti véleménykülönbségként beállítani a helyzetet.

A szerda este egy hullámban benyújtott közel 200 módosító csaknem 80 százaléka már hetekkel ezelőtt készen volt az [origo] információi szerint. A munkacsoport szakértői a testület egyik tagja szerint október vége óta "nagyüzemben gyártották" az indítványokat, benyújtásukkal azonban szándékosan várták meg a határidő legvégét. A legtöbb esetben a véletlenen múlt, hogy a közösen beadott javaslatokból a munkacsoport tagjai közül melyik indítványt ki jegyzi. "Egyszerre vettük elő aláírásra az összeset. Aki épp a teremben volt, az aláírt mindent, aki kiment pisilni, az lemaradt egyikről-másikról" - mondta a politikus.

A munkacsoport indítványaitól teljesen független az a csaknem ötvenpontos módosítójavaslat, amelyet a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be a tervezethez a múlt héten. Az oktatási munkacsoport tagjainak egybehangzó állítása szerint Lázár János semmilyen formában nem egyeztetett velük a saját javaslatáról, amely megítélésük szerint sokkal inkább fenntartói, mint oktatási szemlélettel közelít a jogszabály tervezetéhez.

A "legérdekesebb csörte"

A Magyar Nemzet értesülései szerint Hoffmann Rózsa a napokban jelezte Lázár Jánosnak, hogy tárgyalni szeretne a frakcióvezető javaslatairól, sőt, a lap információi szerint állítólag azt is közölte, hogy a csaknem 50 módosító harmadát akár változtatás nélkül, harmadát pedig kisebb korrekcióval hajlandó lenne támogatni.

A Lázárnál háromszor több korrekciót kezdeményező fideszes munkacsoportot ugyanakkor információink szerint nem kereste meg az államtitkár, sőt úgy tudjuk, hogy Hoffmann Rózsa munkatársai előtt már kijelentette, hogy csak néhány, a szöveget nyelvhelyességi szempontból pontosító javaslatot hajlandó elfogadni, a törvénytervezetet érdemben, tartalmilag módosító indítványok közül viszont egyetlenegyet sem.

Az államtitkárság és a Fidesz oktatáspolitikusai tervezete közötti harc a frakcióban dől majd el az elkövetkező két hétben. Az oktatási munkacsoport, úgy tudjuk, a hétvégén megpróbálja tematikusan rendezni és tálalható formára sűríteni a több száz módosítót, amelyekről végső soron a frakcióülésen döntik majd el a képviselők, hogy támogatják-e vagy sem.

Mivel Orbán Viktor miniszterelnök információink szerint korábban ígéretet tett a Fidesz-alelnök Pokorninak, hogy a végszavazás előtt több, általa fontosnak tartott ponton módosulhat a tervezet, illetve a kormányfő maga is több helyen korrigálandónak látja a javaslatot, a javaslatokról valószínűleg a kormány is tárgyal majd. Hogy a küzdelemből ezek után az államtitkár vagy a Fidesz oktatáspolitikusai kerülnek-e ki győztesen, azt forrásaink egyike sem merte megjósolni, egybehangzó állításuk szerint azonban ez "az ülésszak legérdekesebb csörtéje lesz".

Nem tilos gyereket verni?

A Fidesz szakpolitikusai mellett a KDNP-s Michl József is több mint tíz módosító javaslatot nyújtott be a köznevelési törvény tervezetéhez. Ezek között akad olyan, amely szakmai és szülői szervezetek követelésének megfelelően mégis lehetőséget adna a tanulóknak és a pedagógusoknak, hogy az oktatási jogok biztosához forduljanak, de olyan is, amely a fenntartó anyagi lehetőségeitől tenné függővé a diákoknak járó szociális ösztöndíjak és támogatások kifizetését.

A képviselő kezdeményezései közül a legmeglepőbb az, amely törölné a javaslatból, hogy "a gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak". Igaz, az indoklás szerint csupán azért, mert a megmaradó szöveg, miszerint "a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben" szerinte önállóan is elegendő, annak további részletezésével pedig szerinte "gumiszabállyá silányulna az eredeti gondolat".
 
A tervezethez benyújtott módosító javaslatokkal részletesen foglalkozó cikkünket elolvashatja itt.