Mit tanulhat Orbán a spekulánsok és Gyurcsány ütközetéből?

pénz, bankjegy, forint, tízezer forint
Vágólapra másolva!
A kormány szerint van hasonlóság a 2008 októberi forintgyengülés és a mostani piaci történések között, amelyek mögött szerintük spekulációs támadások állnak. Orbánék a titkosszolgálatokat küldik az állítólagos támadók után, míg a Gyurcsány-kormány a pénzügyi felügyeletre bízta a kutakodást, amely végül egy német bank londoni egységében találta meg a felelősöket.
Vágólapra másolva!

A kormánynak az elmúlt hetek eseményeiből világossá vált, hogy spekulatív támadások történtek, történhettek a forinttal szemben a közelmúltban - közölte Giró-Szász András kormányszóvivő a múlt héten, miután a Magyar Nemzet azt írta csütörtök reggeli számában, hogy a kormány nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti a magyar fizetőeszköz elleni "folyamatos támadást". Giró-Szász az ATV-nek nyilatkozva szintén párhuzamot vont a kormány szerint most zajló támadások és a 2008 októberi események között, amikor zuhanni kezdett a forint és több meghatározó magyar részvény árfolyama.

Gyurcsány Ferenc kormánya akkor többek között erre hivatkozva fordult a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és az EU-hoz pénzügyi segítségért. "Szükség van arra, hogy azok, akik az országot támadják, lássák, hogy Magyarországnak erős szövetségesei vannak, s nincs egyedül" - mondta akkor Gyurcsány.

Giró-Szász András megerősítette a Magyar Nemzet korábbi értesülését is, amely szerint a kormány és a nemzetbiztonsági kabinet az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat segítségét kéri az esetleges támadás felderítésére. Az eljárásról ugyanakkor egyelőre nem sokat tudni. Az [origo] megkereste a területért felelős Belügyminisztériumot (BM), és megkérdeztük, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok valóban vizsgálódnak-e az esetleges spekulatív támadásokkal kapcsolatban. A BM azt a választ adta, hogy "a titkosszolgálatok működéséről, éppen tevékenységük sikere érdekében, érdemben nem áll módunkban felvilágosítást adni".

"Megvannak az eszközök"

Ugyanakkor felhívták a figyelmet Pintér Sándor belügyminiszter egy nyilatkozatára, amely szerint "az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat műveletet indított a forint elleni esetleges spekulatív támadások elkövetőinek felderítésére". A belügyminiszter azt is hozzátette, hogy "megvannak azok az eszközök és módszerek, amivel nyomon lehet követni egy-egy banki tranzakciót, olyan kötvények elleni és gazdasági támadást, amelynek eredménye az lehet, hogy megemelkedik Magyarországon a kötvénykibocsátás ára, vagy indokolatlanul növekednek a kamatok, illetve a forint árfolyama".

Forrás: AFP/Geoff Caddick
A 2008-as IMF-tárgyalások idején is felmerültek spekulatív támadások

Az ilyen folyamatok követésére elvileg a leginkább hivatott szerv a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amelynek szóvivője ugyanakkor kérdésünkre azt mondta, nem tud arról, hogy a PSZÁF vizsgálatot indított volna forint elleni spekulatív támadásokkal kapcsolatban. A felügyelet egy névtelenséget kérő korábbi tisztviselője szerint pedig az ilyen ügyek nem is a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz tartoznak, hanem a PSZÁF-hez. A forrás szerint a titkosszolgálatoknak nincs meg a kellő háttértudásuk ahhoz, hogy lássák az árfolyammozgásokat és pénzátutalásokat, a piacot ugyanis a PSZÁF látja át. Hozzátette azt is, hogy a titkosszolgálatoknak akkor lehet szerepük a spekulatív támadások kivizsgálásában, ha a PSZÁF már megállapította, hogy egy pénzügyi manőver során olyan bűncselekmény történt, amely mögött a nemzetbiztonságot érintő indíték áll.

"Ilyen lehet, ha az árfolyam-befolyásolás mögött nem pénzügyi szervezet áll" - mondta a forrás, hozzátéve, hogy annak nem látja értelmét, ha a titkosszolgálatok a PSZÁF nélkül vizsgálódnak, ugyanis az első lépésnek annak kell lennie, hogy a pénzügyi felügyelet megállapítja, hogy történt-e bűncselekmény.

A piac kiszáradt, a vevők eltűntek

A Giró-Szász által is emlegetett 2008 októberi történések idején Veres János szocialista politikus volt a pénzügyminiszter, aki most az [origo]-nak azt mondta, akkor egyértelmű volt, hogy összehangolt, spekulatív támadás indult az ország ellen. Egyik nap (október 9-én) megszűnt például a magyar állampapírok jegyzése, a nap folyamán gyengült a forint, majd a tőzsdezárás előtt pár perccel "összehangolt ajánlattétel eredményeként" csökkent az OTP-részvények ára.

Magyarország rendkívül nehéz helyzetbe került 2008. októberben, a nemzetközi pénzügyi válság legelején. A hónap második hetének utolsó három munkanapján, október 8-án, 9-én és 10-én a forint jelentősen meggyengült, az OTP részvényeinek árfolyama pedig 60 százalékot zuhant a hónap során. A hónap közben a magyar állampapírpiac gyakorlatilag kiszáradt, eltűntek a vevők, a piaci szereplők nem akartak (vagy ha akartak, akkor csak nagyon drágán) magyar államkötvényt vagy diszkont kincstárjegyet vásárolni. A magyar kormány október 9-én a forint gyengülése után az EU-hoz, a Magyar Nemzeti Bank pedig az IMF-hez fordult segítségért.

Forrás: MTI/füzesi Ferenc
Simor András jegybankelnök és Veres János korábbi pénzügyminiszter

Veres szerint az akkori kormány többféleképpen reagált az eseményekre. Például még aznap összehívtak egy tanácskozást, amelyen a kormányzati tisztviselők és az MNB elnöke mellett több, Magyarországon működő kereskedelmi bank vezetője is részt vett.

Megérkezett Gyurcsány és Csányi

Az Álomcsőd című interjúkötetben Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter úgy emlékezett vissza a találkozóra, hogy Veres az esti órákban hívta össze a tanácskozást, ő például már hazafelé tartott autóval, amikor telefonon hírt kapott róla. Bajnai azt mondta, Veres mellett ott volt a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára, Kovács Álmos, az Államadósság Kezelő Központ vezetője és Simor András, az MNB elnöke. "A megbeszélés egy szakaszában megjelent Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és Gyurcsány Ferenc" - idézte fel Bajnai, hozzátéve, hogy "még akkor ott, este megkezdődtek az informális tárgyalások" az IMF-fel és az Európai Bizottsággal.

Veres János szerint pár nap múlva arra a következtetésre jutottak, hogy egy általa megnevezni nem kívánt német bank ténykedése áll a forintárfolyam gyengülésének a hátterében. Szerinte beletelt egy kis időbe, míg összerakták a történéseket, de végül kiderült, hogy a német bank hónapokkal azelőtt létrehozott egy terméket, amelynek Veres szerint "a kifejezett üzleti érdeke" volt a forint árfolyamának változása.

"Ez egy barátságtalan lépés volt Magyarországgal szemben" - mondta Veres. Szerinte erre akkor a kormány úgy felelt, hogy megkeresték az említett bankot, és világossá tették számára, hogy ha nem fejezi be a tevékenységét, akkor kormányzati oldalról nem fogják partnernek tekinteni. Közölték továbbá azt is, hogy a PSZÁF vizsgálatot indít ellene. Veres szerint az ügy súlyát jelzi az is, hogy még a német kancellárt is megkeresték, aki közölte, hogy szintén nem tartja a "normális működés részének" a bank tevékenységét. Veres szerint a bank "abszolút együttműködő" volt, és pár hónap múlva már nem dolgoztak a banknál azok, akik érintve voltak a tranzakcióban.

"Egy bróker jól akart keresni Londonban" - mondta Veres az akkori spekulatív támadás üzleti érdekeiről. Hozzátette azt is, hogy a spekulatív ügylet nem volt része a bank stratégiájának, hanem a bank egy részlegénél egyszerűen úgy gondolták, hogy belevágnak az üzletbe.

Több pénzintézetet is megbírságoltak

Bár az egykori pénzügyminiszter nem szerette volna megnevezni az érintett bankot, a PSZÁF másfél évvel az események után az általa elmondottakhoz hasonló okokból 90 millió forintos bírságot szabott ki a Deutsche Bank AG London nevű pénzintézetre. A felügyelet azt állapította meg, hogy a Deutsche Bank 2007-től kezdve nagy számban értékesített magyar banki partnereknek az euró/forint, frank/forint és dollár/forint árfolyamváltozáshoz kötött devizatermékeket, amelyek révén keletkezett pozíciói a forint leértékelődésével erőteljesen nyereségessé váltak. A pozíciók a Deutsche Bank számára a forint gyengülésével párhuzamosan korlátlan potenciális nyereséget biztosítottak, míg a veszteség maximális mértéke limitált volt. A PSZÁF azt is megállapította, hogy a Deutsche Bank egy 2008. október 15-i ügyletében az ügyféltájékoztatóból adódónál jelentősebb forinteladást hajtott végre, és ezzel lejtőre küldte a magyar pénzt.

Forrás: AFP/Tim Solan
A Soros György tulajdonában álló Soros Fund Management LLC-t félmilliárdra büntették

Veres szerint az októberi válságtanácskozások során azt állapították meg, hogy a forintárfolyam csökkenése, illetve az OTP részvényeinek árcsökkenése összefügg, a PSZÁF azonban végül az OTP-részvényekre kötött üzletek miatt mégis egy másik üzleti csoportot, a Soros György üzletember tulajdonában álló Soros Fund Management LLC-t büntette meg 500 millió forintra. A PSZÁF szerint ugyanis a cég megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. A magyar származású Soros később elnézést kért a történtekért, amelyekről állítása szerint nem volt tudomása.

"Mindig van spekuláció, ebből él a piac" - mondta az [origo]-nak a korábbi felügyeleti tisztviselő. Ez ugyanakkor szerinte csak akkor számít bűncselekménynek, ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal függ össze. Ennek szerinte több fajtája is létezik.
Ilyen például, ha valaki bennfentes információk alapján spekulál, vagy ha az utolsó pillanatban, azaz a tőzsdezárás előtt pár perccel nagy tétes ügyletet hajt végre azért, hogy befolyásolja az árfolyamot. Utóbbi esetén ugyanis a piacnak már nincsen módja korrigálni. Szerinte ez történt az OTP esetében is 2008-ban. Szintén bűncselekmény, ha valaki nem ad megfelelő tájékoztatást egy ügyletről az ügyfeleknek, ahogy azt a Deutsche Bank tette. "Azt a kérdést kell feltenni, hogy befolyásoltak-e a piacot" - mondta a forrás.