Uzsora miatt ítélték el egy cigány önkormányzat korábbi elnökét

Vágólapra másolva!
Mivel visszaesőnek számít, első fokon majdnem négy év börtönt kapott a piricsei cigány önkormányzat korábbi elnöke. A nem jogerős ítélet szerint a férfi és élettársa életveszélyes fenyegetéssel akarták behajtani a korábban kölcsönadott összeg többszörösét.
Vágólapra másolva!

Uzsorakölcsön nyújtása miatt három év tíz hónap börtönbüntetéssel sújtotta a Nyírbátori Városi Bíróság keddi, nem jogerős ítéletében Farkas Zsoltot, a piricsei cigány önkormányzat korábbi elnökét, míg élettársa, D. Erzsébet két év hat hónap börtönt kapott. A büntetett előéletű Farkast és élettársát súlyos fenyegetéssel, folytatólagosan elkövetett zsarolás kísérletében és egyrendbeli uzsora-bűncselekmény bűntettében találta bűnösnek a bíróság.

A 36 éves férfitól és 34 éves élettársától az ítélet szerint 2010 májusában a sértett felesége előbb 20 ezer forintot kért kölcsön - amire 10 ezer forint kamatot számoltak fel neki -, majd a hónap végén élelmiszert vásárolt a vádlottaktól nagyjából hasonló értékben. A nő a tartozást július elején 70 ezer forint átadásával rendezte, ennek ellenére nem sokkal később az uzsorakölcsönt nyújtó vádlottak már 137 ezer forintot követeltek tőlük.

A sértetteket gyilkossággal fenyegették meg, ha nem fizetnek, illetve Farkas megragadta a sértett nyakát, majd megütötte a férfit. A vádlottak tagadták a bűncselekmények elkövetését, és ártatlannak vallották magukat. Az előzetes letartóztatásban lévő Farkas Zsolt korábbi vallomásában elmondta: az eset előtt három hónapja foglalkozott "hitelnyújtással", de nem készpénzt adott kölcsön, hanem bevásárolt a helyi boltban, és az élelmiszert adta el kisebb haszonnal. A szabadlábon lévő D. Erzsébet vallomásában arról beszélt, hogy a sértett családja így állt bosszút rajtuk, mivel szerintük az egyik fiukat ő és élettársa juttatta börtönbe.

A tanúként meghallgatott sértett férfi - aki, tartva a megtorlástól, a családjával azóta elköltözött Piricséről - a bíróság előtt nyilatkozatában a korábbi tárgyaláson azt mondta, hogy folyamatosan zaklatták a kölcsönnel, terrorizálták a családját, "az egyik helyi cigány családot pedig rájuk állították". Amikor a tartozásokat rendezték, a vádlottak azonnal megjelentek, kamatokat és pénz követelve.

A vádlottak védekezését nem, a sértettek tanúvallomásait azonban elfogadta a bíróság: az általuk elmondottakat az elsőrendű vádlott notesze (amelyben a kölcsönadott összegek elszámolását vezette), az elfogás közben készített videofelvételek és egyéb bizonyítékok is alátámasztották. A tanácsvezető bíró az ítélet indoklásában kiemelte, hogy nehéz a bizonyítás az ilyen jellegű ügyekben, mivel a sértettek nem mernek tanúskodni a vádlottak ellen, a nekik nyújtott uzsorakölcsön kilátástalanná teszi az életüket.

A bíróság döntését az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és a védelem enyhítésért, felmentésért és eltérő minősítésért jelentettek be fellebbezést. A büntetőper a megyei bíróságon folytatódik.