A pulykapénz is elvész a BKV kollektív szerződésével

A megemelt műszakpótlékot, az egészségpénztári hozzájárulást és a pulykapénzt is elveszthetik a BKV dolgozói, miután a cég felmondta az általa fenntarthatatlannak nevezett kollektív szerződést. Szakszervezeti vezetők szerint a következmény drasztikus jövedelemcsökkenés lesz, és már most a februári sztrájkról beszélnek. A cég új szerződést akar, de már az új Munka törvénykönyve alapján.

A kép egy korábbi BKV-sztrájk idején készült

"Most van kilencven napunk tárgyalni" - mondta az [origo]-nak Gulyás Attila, a Metró Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke, arra reagálva, hogy a BKV szerdán felmondta a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződést. A felmondás három hónap múlva, 2012. március 1-jén lép életbe.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán döntött arról, hogy a kollektív szerződés felmondását javasolja a cég vezetésének. Várszegi Gyula vezérigazgató pedig még aznap aláírta a felmondást. A BKV csütörtöki közleménye szerint a felmondás indoklásában az szerepel, hogy a kollektív szerződés olyan jogokat és juttatásokat tartalmaz, amelyek a BKV rossz anyagi helyzete miatt nem tarthatók fenn, illetve amelyek "teljesítménnyel alá nem támasztott költséget jelentenek" a cégnek.

A BKV lépése az érdekképviseletek szerint jelentős keresetcsökkenést okoz a dolgozóknak. Nemes Gábor, a cinkotai buszgarázs dolgozóit tömörítő CINASZ szakszervezet elnöke szerint havonta átlagosan nettó 37 ezer forint jövedelemcsökkenést jelent majd a szerződés felmondása. Gulyás Attila úgy számol, az alacsonyabb - bruttó 200 ezer forint alatti - jövedelműeknél 25-30 százalékos lehet a bércsökkenés.

Pótlékok és étkezési jegyek

Az [origo] megkeresésére a BKV nem kívánta részletezni, milyen jogokat tart fenntarthatatlannak, de a szakszervezeti vezetők számos, a kollektív szerződésben szereplő, a Munka törvénykönyve (Mt.) előírásainál kedvezőbb juttatást említettek. A törvény szerint például 40 százalékos pótlék jár az éjszaka dolgozóknak, míg a kollektív szerződés alapján 50 százalék. A buszvezetők a megspórolt üzemanyag után járó pótlékot, a csuklós buszt vezetők a felmondással a törvényben nem szereplő vontatási pótlékot veszítik el.

A kollektív szerződésben szerepelnek a BKV-dolgozók cafeteria juttatásai, mindenekelőtt az étkezési jegyek. Jelenleg a munkavállalók év végén külön 45 ezer forintos juttatást, úgynevezett pulykapénzt is kapnak év végén, szintén utalványok formájában. A kollektív szerződés felmondásával megszűnhet az egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás is, ami a fizetés 3-3 százaléka (ezt az a munkavállaló kaphatja, aki maga is befizet 1 százalékot a pénztárba).

Gulyás Attila azt mondta: a BKV a felmondással több ezer családot hozott lehetetlen helyzetbe. Az okozott veszteség szerinte nem áll arányban az így megspórolható, évente legfeljebb néhány milliárd forinttal (Tarlós István főpolgármester korábban 7 milliárdra becsülte a kollektív szerződés felülvizsgálatával megspórolható összeget). "Hatmilliárd forint csak a BKV hiteleinek éves kamata" - mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint a nagy szolgáltatói szerződéseket - takarítás, őrzés-védelem vagy informatika - sem vizsgálták, egyből a munkavállalók juttatásait vágták meg.

Tarlós összeomlástól tart
"Nagyon kevés időnk maradt arra, hogy a BKV teljes összeomlását megakadályozzuk" - írta november 21-én Orbán Viktor miniszterelnöknek Tarlós István főpolgármester, aki sürgős kormányzati segítséget kért a közlekedési cég problémáinak megoldásához. Tarlós szerint, ha nem teljesül a kérése, akkor a tömegközlekedési társaság "egészen rövid időn belül működés- és fizetésképtelenné válik, és nem lesz képes alapvető feladatát megoldani". A főpolgármester levelében 12 pontba szedte össze a BKV legsúlyosabb problémáit. Ezek közé sorolta a járművek magas átlagéletkorát, az adósságállományt, a lejáró hiteleket, az agglomerációs közlekedés finanszírozatlanságát.

Februárban sztrájk lehet

A BKV és a szakszervezetek közt már csütörtökön kora délután megkezdődik a tárgyalás. A közlekedési cég - a csütörtökön kiadott közlemény szerint - célul tűzte ki, hogy új kollektív szerződést kössön, de annak "korszerűbbnek" és "a bekövetkező munkajogi változásokhoz is igazodónak" kell lennie. Utóbbi megjegyzés minden bizonnyal arra utal, hogy az új szerződést már az új Mt. szerint akarják megkötni (ennek vitája már megkezdődött, és szinte végtelenre nyúlt a parlamentben).

Az [origo] érdeklődésére Nemes és Gulyás is azt mondta: egyelőre tárgyalni akarnak a BKV vezetésével, de nem mennek bele olyan megállapodásba, ami miatt csökkenne a munkavállalók jövedelme. A tárgyalásoknak szerintük világos időkeretet szab a három hónapos felmondási idő, így ha februárig nem születik megegyezés, "kreatív eszközökhöz" nyúlnak, és munkabeszüntetésre is sor kerülhet (a BKV szakszervezetei legutóbb 2010 januárjában sztrájkoltak).

A tavaly decemberben elfogadott új sztrájktörvény szűkítette a szakszervezetek mozgásterét. Idén nyáron például a bíróság ez alpján elutasította az egyik BKV-szakszervezet kérelmét, amelyben a sztrájk idején nyújtandó, még elégséges szolgáltatás megállapítását kérte. Gulyás szerint azonban ez a döntés azért született, mert nem a cégen belüli munkaügyi vita, hanem a nyugdíjszabályok változása miatt akartak sztrájkolni. A kollektív szerződés viszont cégen belüli ügy, tehát jogos lehet a munkabeszüntetés.