Háromszáz ponton módosítanák a felsőoktatási törvényjavaslatot fideszes képviselők

2011.12.01. 21:40

Nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alapképzésre, ne legyen szóbeli felvételi vizsga, a tervezetthez képest rövidüljön a tanárképzés ideje - ezeket is javasolják fideszes képviselők a felsőoktatási törvényjavaslathoz benyújtott indítványaikban.

Csütörtök estig több mint háromszáz módosító javaslat érkezett  a felsőoktatási törvényjavaslathoz. Pichler Imre, a Fidesz képviselője azt javasolja, hogy nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alap-, illetve osztatlan képzésre, míg az oktatási államtitkárság eredetileg azt kezdeményezte, hogy a 2016 szeptemberében induló első évfolyamoknál a nyelvvizsgát már felvételi követelményként írják elő.

Eltörölné a fideszes képviselő a kötelező szóbeli felvételi vizsgát is, mondván, "rombolólag hat a középiskolai képzésre". A kormány javaslata ezzel szemben azt mondaná ki, hogy az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozzanak meg.
 
A nyelvvizsgával nem rendelkező diákokat érintő könnyítést javasol párttársa, Pósán László is. Szerinte az alapképzés végén sokan a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják megszerezni a diplomát, és ezért nem tudnak elhelyezkedni. Ebből kiindulva javasolja: alapképzésben a diploma feltételeként ne írják elő a középfokú nyelvvizsgát, mivel a végzettséghez kötött munkakörök jelentős része nem igényel ilyen szintű nyelvtudást. Ezeket a rendelkezéseket azonban csak addig tartaná hatályban, amíg a felsőoktatásba bekerülés feltételeként elő nem írják a nyelvvizsgát, amit említett módosító javaslatában Pichler Imre egyébként 2016-ig sem tart reális követelménynek.

A fideszes Hoppál Péter azt a megkötést törölné a törvényjavaslatból, hogy a felvételizők csak öt helyre jelentkezhetnek. Mivel a diákok fizetnek a jelentkezésért, indokolatlan a korlátozás - érvelt.

Sági István (Fidesz) javaslata arra irányul, hogy az általános iskolai tanárképzés nyolc, valamint a középiskolai tanárképzés tíz féléves időtartama magában foglalja az iskolai gyakorlat teljesítését is. Az eredeti terv szerint a képzés után következne két félév iskolai gyakorlat, ami a politikus szerint aránytalanul hosszúra nyújtaná a képzést, és a pedagógus-életpálya gyakornoki időkeretével együtt "taszítóvá" tenné a tanári pályát.

Pósán László azt is javasolja, hogy az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges mellett a költségtérítéses képzés lehetőségét is nevesítse a törvény. Révész Máriusz pedig úgy pontosítana: a részösztöndíjjal támogatott hallgatók képzési költségének nem a felét, hanem legalább 50 százalékát téríti meg az állam.

KAPCSOLÓDÓ CIKK