Tudni fogja Pintér szuperagya, hogy mit ettünk a repülőn

Megismerheti az adóbevallásunkat, megtudhatja, hány közlekedési büntetőpontot gyűjtöttünk, de utánanézhet akár annak is, hogy vegetáriánus menüt fogyasztottunk-e a repülőn. Gond nélkül hívhatna le hasonló adatokat az a titkosszolgálati szerv, amelynek létrehozását a Belügyminisztérium javasolja. A minisztérium szerint az ötlet korszerű, és véget vethet a szolgálatok közti féltékenykedésnek, Kövér László viszont besokallt.

Súlyos alkotmányos aggályokat vet fel a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) megalakítása - jelentette ki Jóri András közleményben az adatvédelmi biztos. A 21. századi technológiákat kihasználva akar egy új Nagy Testvért létrehozni - mondta egy MSZP-s képviselő, Harangozó Tamás a parlamentben, és hozzá hasonló aggodalmakat emlegetett a Jobbik is. Nem kell újabb központi megfigyelő szervezet - mondta az LMP. Szerdán a parlament több mint hét órán át vitázott a Belügyminisztérium (BM) javaslatáról, amelyhez még Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egykori titkosszolgálati miniszter is több módosító indítványt nyújtott be.

A BM javaslata egy rendkívül széles hatáskörrel rendelkező szervezetet hozna létre a rendvédelmi tárgyú jogszabályok egész sorának módosításával, amely lényegében az összes rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerv adatbázisából adatokat kérhet le - akár személyes adatokat, bűnügyi személyes adatokat vagy különleges adatokat is. A NIBEK feladata az lesz, hogy kísérje figyelemmel az ország biztonsági és bűnügyi helyzetét, elemezze és értékelje az információkat, és tájékoztassa a kormányt, a "feladat- és hatáskörébe tartozó információkról". Vagyis egy olyan szerv lesz, amely "a bűnözésre, a nemzetbiztonsági kockázatokra vonatkozó adatokat összesíti, szintetizálja, és a kormány döntéseit összbiztonsági szemlélettel készült taktikai és stratégiai elemzésekkel, javaslatokkal segíti".

Az "egységes információfúziós központra" azért van szükség a minisztérium szerint, mert a ma létező hasonló szervezet, a Szebek (Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ) nem tud "minden biztonsági kihívásra reagálni", amit a kor megkövetel. A globális biztonsági kihívások között egyre nagyobb a szerepe a terrorizmusnak - olvasható a javaslat indoklásában is, amely erre a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást hozza fel példaként. Az új szabályozásban kulcsszó a hatékonyság - hangsúlyozza a BM. A javaslat parlamenti tárgyalása sürgős, mert "fontos nemzetbiztonsági érdeket" tulajdonít neki a minisztérium, és mert "a Szebek megújítása elodázhatatlan" - fogalmazott az [origo] kérdésére Samu Attila, Pintér Sándor belügyminiszter főtanácsadója.

Büntetőpontok és repülős menü

A NIBEK a jövőben - ha az Országgyűlés megszavazza a létrehozásáról szóló javaslatot - belenézhet a rendőrség, a terrorelhárítók, a titkosszolgálatok, az adóhivatal adatbázisaiba. Ugyanezt megteheti a menekültügyi hatóság, az idegenrendészet, a katasztrófavédelem, az állampolgárok személyi adatait és lakcímeit nyilvántartó szervvel. Megnézheti az állampolgárok KGFB-kötvényeit, és a légiutas-adatbázisból megtudhatja, ki, mikor, milyen irányba hagyta el az országot, milyen fotó szerepel az útlevelében, vagy éppen kóser menüt kért-e a repülőn. A nemzetbiztonsági szervekhez hasonlóan "kivételesen indokolt esetben" a NIBEK is kötelezheti a sajtót, hogy fedje fel forrásait.

A javaslatban felsorolt adatbázisokhoz alapvetően eddig is hozzáfértek a nemzetbiztonsági szervek, viszont a NIBEK az összes nemzetbiztonsági szerv összes adatában kutathat, ráadásul új módszerrel. Eddig ugyanis ha a titkosszolgálat például egy megfigyelt személy adóügyeire volt kíváncsi, akkor kérnie kellett az adatokat az adóhivataltól. A BM javaslata szerint viszont a NIBEK kiépít majd egy olyan rendszert, amellyel közvetlenül, elektronikus úton hozzáfér majd az "együttműködő szervek" adatbázisaihoz.

"A NIBEK az eddig létezőknél még nagyobb adatkörhöz, még egyszerűbb és még közvetlenebb módon fér majd hozzá" - mondta Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi programvezetője, aki szerint ez a fő probléma a NIBEK részére kitalált közvetlen adatkapcsolat rendszerének. Hüttl szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok eddig is egy rendkívül széles körben férhettek hozzá különböző államigazgatási adatbázisokhoz, hiszen elegendő "nemzetbiztonsági érdekre" hivatkozniuk, ami egy rendkívül elnagyolt célmeghatározás. Ráadásul a társadalom megfigyelésének mértékéről semmit nem tudunk, az összes erről szóló adat minősített és titkos - tette hozzá.

Féltékeny titkosszolgálatok

"Titkos adatgyűjtésnél az információcsere nem mindig jellemző" - mondta az [origo]-nak Samu Attila, a BM miniszteri főtanácsadója. Szerinte régóta jellemző, hogy egyes szervek "presztízsmegfontolásból" nem közlik a másik által kért adatokat, ha viszont a NIBEK-nek közvetlen hozzáférése lesz az adatbázisokhoz, akkor ez a probléma megszűnik. Samu szerint az adatlehívásokat naplózni kell majd, ezért a másik szerv értesül róla, hogy a NIBEK használta az adatbázisát.

A főtanácsadó szerint a NIBEK felállítása számos párhuzamosságot is megszüntetne, sokszor van ugyanis példa arra, hogy egymás tudta nélkül, egymás mellett végeznek adatgyűjtést a nemzetbiztonsági szervek. Samu szerint a közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító, biztonságos informatikai rendszer kiépítése valóban "pénzbe kerül", de azt nem árulta el, hogy a BM eddigi becslései szerint mennyibe. A befektetés mégis megéri szerinte, azért is, mert időt takarítanak majd meg vele.

A közvetlen elektronikus adatkapcsolatot Kövér László nem tenné lehetővé a NIBEK-nek: a politikus egyik módosító indítványa szerint a jövőben is elegendő, ha az eddig megszokott módszerrel a NIBEK adatokat kérhet le más szervektől. Kövér ezt azzal indokolta, hogy a felépítendő informatikai rendszer kívülről támadható lenne. "Minősített adatok esetén az elektronikus adattovábbításnak megvannak a szigorú követelményei. Ha biztonsági kockázat van, akkor adathordozón továbbítják az adatot" - mondta erre Samu, de hozzátette, hogy a BM nem kommentálja Kövér László módosító indítványait, mert minden országgyűlési képviselőnek joga van ilyeneket beterjeszteni. Arra a kérdésre, hogy a kidolgozás során kikérték-e Kövér, mint egykori titokminiszter véleményét, annyit válaszolt: "a jogalkotásról szóló törvény ilyen előírást nem tartalmaz."

Tilos cél nélkül raktározni az adatokat

Kövér László összesen öt módosító indítványt nyújtott be a NIBEK-ről, amelyek mindegyike szűkítené a hatáskörét. A politikus szerint például szükségtelen a nemzetbiztonsági szervek közé sorolni a NIBEK-et, amikor annak feladata csupán koordináló-, illetve elemző-értékelő tevékenység, azaz nem klasszikus titkosszolgálati szervezetről van szó. Kövér egy másik indítványa csökkentené a NIBEK kormányzatot tájékoztató funkciójának jelentőségét, egy harmadik pedig nem engedné, hogy a magyar határokon túlterjeszkedjen az adatbázisokhoz való hozzáférése. A módosító javaslat indoklása szerint a külföldi ügyek nem egy belügyminiszter irányítása alatt álló szervre tartoznak. "A gyakorlatban bevált és jól működik az Információs Hivatal külügyminiszter általi irányítása" - olvasható az indoklásban.

Samu Attila szerint a javaslatuk számos garanciát tartalmaz, így a NIBEK nem nőhet túl nagyra. Például nem nyomozó hatóság, tehát nincs titkos adatgyűjtési jogköre, csak más szervek titkosan gyűjtött adataihoz férhet hozzá. Nem indíthat nyomozást, és nem utasíthatja ilyesmire a nemzetbiztonsági szerveket, legfeljebb javaslatot tehet nekik, ha valamilyen összefüggésre bukkan a munkája során. Samu szerint garanciális elem az adatkezelési idő is: a NIBEK-nek ugyanis minden tárolt adatát törölnie kell akkor, ha azt az eredeti adatbázisból is törlik. A felvetésre, hogy addig viszont akár tárolhatja is a lekért adatokat a NIBEK, Samu azt felelte, hogy az általános adatvédelmi szabályok mindenkire, így a NIBEK-re is irányadók, tehát a szervezetnek törölnie kell minden adatot, ha arra már nincs szüksége. A NIBEK munkájának törvényességét a parlament nemzetbiztonsági bizottsága felügyeli majd, és az adatvédelmi hatóság a NIBEK-et is ellenőrizheti ugyanúgy, mint a többi nemzetbiztonsági szervet - mondta Samu.

A TASZ adatvédelmi programvezetője szerint viszont az adatvédelmi hatóság hozzáférése korlátozott, a nemzetbiztonsági bizottságban pedig nem adatvédelmi szakemberek ülnek: még soha nem volt példa arra, hogy ez a parlamenti bizottság adatvédelmi okokból vizsgálatot indított volna, ellenben általában megszavazza az adatok tikosítását.

Hüttl szerint az is nagy baj, hogy a javaslat nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a NIBEK-nek mennyi időn belül kell törölnie a tárolt adatokat, így azokat bizonytalan célra akár meg is tarthatja. "A készletezésre történő adatgyűjtés alkotmányellenes" - jelentette ki. Hozzátette, hogy a kormány tájékoztatása és az adatgyűjtésben a párhuzamosságok megszüntetése lehet jogos igény, de "ehhez nem kell ismerni mindenki kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényét, vagy az adóbevallásait", és ettől még "eltüntethetik az összes adatot, ha megnézték". A kormány tájékoztatásának pedig adatvédelmi határokat kellene szabni, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok ne lehessenek a kormányok "politikai játékszerei".

Az ombudsman soron kívül vizsgálódik

"A NIBEK számára biztosított adatkezelési felhatalmazás alkotmányos aggályokat vet fel, így az adatvédelmi biztos az ügyet soron kívül vizsgálja, s véleményét megküldi az országgyűlési képviselőknek; illetőleg ha ez nem vezet eredményre, az Alkotmánybírósághoz fordul majd" - olvasható Jóri András adatvédelmi biztos hétfői közleményében. Az ombudsman szerint bár a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénytervezetet korábban megküldték neki, de abban a NIBEK-re vonatkozó passzusok nem szerepeltek. Samu Attila erre reagálva az [origo]-nak azt mondta, nem volt olyan kötelezettségük, hogy a biztossal előzetesen egyeztessenek, és a társadalmi egyeztetés sem volt kötelező a javaslat esetében, de "érdeklődéssel várják az ombudsman vizsgálatát".