Elődje sikertelensége miatt hoznák létre az új titkosszolgálatot

Vágólapra másolva!
Érdeklődve várja a Belügyminisztérium az adatvédelmi biztos vizsgálatának eredményét az újonnan létrehozandó titkosszolgálatról, a NIBEK-ről. A BM főtanácsadója szerint az adatkoordinációs szervezetre azért van szükség, mert az elődje nem tudta megfelelően ellátni a feladatát.
Vágólapra másolva!

A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (Szebek) jogutódjaként, annak hiányosságai miatt hoznák létre az új nemzetbiztonsági szolgálatot, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot (NIBEK) a Belügyminisztérium miniszteri főtanácsadója szerint. Samu Attila az MTI-nek azt mondta, hogy a 2012. január 1-jével létrehozandó új adatkoordinációs szervezetre azért van szükség, mert a 2001 óta működő Szebek nem tudta a ma elvárt hatékonysággal betölteni a feladatát.

A tervezett átalakításról a Belügyminisztérium törvényjavaslatot készített, amelynek sürgős országgyűlési tárgyalását Samu "fontos nemzetbiztonsági érdekkel" indokolta. A főtanácsadó a legfontosabb érdemi változásnak mondta, hogy a NIBEK-nek elektronikus adatkérési kapcsolatot biztosítanak a társszervezetekhez. és ez azt jelenti, hogy az eddigi, gyakran esetleges adatszolgáltatás helyett lényegében közvetlen elektronikus adatlekérési jogosítványa lesz a szervezetnek.

A főtanácsadó szerint egyes szervek nem minden esetben adták át a kért adatokat a Szebeknek, szerinte esetenként presztízsokok miatt. Úgy fogalmazott, hogy a Szebek nem tudta elérni célját, mert valójában nem mindig tudott hozzáférni a szükséges adatokhoz. Szerinte például több esetben előfordult, hogy az együttműködő szervek nem tudtak arról, hogy ugyanazon személlyel szemben, ugyanabban az időben, egy másik szerv is titkos adatgyűjtést folytat.

A főtanácsadó arról is beszélt, hogy a NIBEK-nek a kormányzat felé tájékoztatási feladata is lesz, ám ennek keretei még nincsenek meghatározva. Samu Attila közölte azt is, hogy a tárca "érdeklődéssel várja" Jóri András adatvédelmi biztos soron kívüli vizsgálatának eredményét. Szerinte a jogszabályjavaslat beterjesztése óta nem találkozott még olyan "megfontolásra érdemes kritikával", amelyet a dokumentum egészének ismerete alapján fogalmaztak volna meg, a sajtóban megjelentek azt valószínűsítik, hogy a tervezet kritikusai figyelmen kívül hagyták a javaslatban szereplő garanciális elemek sokaságát.

Az új szervezet megalakítását korábban több civil szevezet, az adatvédelmi ombudsman és az LMP is kifogásolta, mert szerintük a központ működése a magánszférát sértheti (erről itt olvashat). Kövér László házelnök több módosító javaslattal írná át azt a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett előterjesztést, amely az új titkosszolgálatot hozná létre.

Samu közölte, a NIBEK nem folytathat titkos információgyűjtést, de ha az említett esethez hasonló párhuzamosságokat lát, javaslatot tehet például az ügyek összekapcsolására, az érintett szervezetek együttműködésére. Hozzátette, hogy a NIBEK csak "célhoz kötötten" kérhet le személyes és különleges adatokat, és valamennyi adatigénylést szigorúan "naplózni" kell mind a NIBEK-nél, mind az együttműködő szervnél. Jelezte azt is, hogy a NIBEK vezetőjét az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is beszámoltathatja, ami törvényes működésének, ellenőrzésének egyik fontos garanciális eleme.