"Kevés kézben koncentrálódik a hatalom" - interjú a magyar kormányt bíráló amerikai államtitkárral

2011.12.16. 18:48

Deutsch Tamás trágárkodásán nevetett, a magyar kormány döntései miatt azonban egyre inkább aggódik Thomas Melia, az amerikai külügyminisztérium emberi jogokért felelős helyettes államtitkára. Melia az [origo]-nak adott interjújában azt mondta, hogy leginkább most az igazságügyi átalakítás aggasztja az Egyesült Államokat, azzal pedig nem ért egyet, hogy a nyugati világ problémáira a hatalom koncentrálása lenne a megoldás.

- Épp most (az interjút péntek délután rögzítettük - a szerk.) jelentették be, hogy hatályon kívül helyezik az egyházügyi törvényt. Ez volt az egyik olyan aggály, amelyet ön korábban felvetett Magyarországgal kapcsolatban. Elégedett a mostani lépéssel?

- Nem hallottam még a hírt. A parlament döntése volt, vagy a bíróságon történt valami?

- A Fidesz frakcióvezetője jelentette be, hogy jogtechnikai okok miatt hatályon kívül helyezik.

- Érdeklődve fogjuk megnézni, hogy mi lesz az új törvényjavaslat. Valóban vetettem fel aggályokat, az Egyesült Államok kormánya aggódott a törvény szerkezete és a vallási közösségekre gyakorolt lehetséges hatása miatt. Csak akkor mondhatom azonban, hogy a vita kielégítő módon zárult, ha látom, mi az alternatív javaslat.

- A hírarchívumokat végignézve azt találtam, hogy utoljára szeptemberben idéztek öntől Magyarországgal kapcsolatos véleményt, és azóta sok dolog történt. Mik azok a főbb problémák, amelyek jelenleg foglalkoztatják?

- Hadd mutassak rá először néhány dologra. Tudom, hogy a magyar sajtóban volt spekuláció arról, hogy vajon az amerikai kormányban mindenki ugyanazt a véleményt képviseli-e, és szeretném aláhúzni, hogy ez így van. Az általános aggodalmunk az, hogy kevés kézben koncentrálódik a hatalom. Aggasztó az is, ahogy ezeket a döntéseket meghozzák. Javaslatok bukkannak elő néha az utolsó pillanatban, és a parlament gyorsan törvénnyé emeli őket. Nincs megfelelő mérlegelés, nem vesznek figyelembe más véleményeket, jöjjenek azok elemző intézetektől, civil szervezetektől, más pártoktól vagy akár a nemzetközi közösségtől. Magyarország nem elszigeteltségben létezik, teljes jogú tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak, és így egyik vezető tagja a világ demokráciáinak. Sok embert foglalkoztat az, hogy mi történik Magyarországon. Legutóbb Viviane Reding európai biztos írt az igazságszolgáltatási törvénnyel kapcsolatos aggodalmairól Navracsics Tibornak. Több dolog is felhalmozódott, amelyek megerősítik az aggodalmainkat. Az egyik az volt, ahogy az alkotmányt előterjesztették és elfogadták, amihez a többi pártnak csak kevés köze volt. Volt számos más aggasztó jogszabály, például a médiatörvény egy évvel ezelőtt. Most az igazságszolgáltatási törvény az, ami miatt a leginkább aggódunk. A hatalom az OBH (Országos Bírói Hivatal - a szerk.) vezetőjének kezében fog koncentrálódni, aki ha jól tudom, Handó Tünde lesz. Hatalmas felelősséget kap a bírók kinevezésével, és persze csak idővel tudjuk megmondani, hogyan gyakorolja ezt a felelősséget. Nagyon aggódunk ugyanakkor a miatt, hogy nem azokat a mechanizmusokat alkalmazzák, amelyek más nyugati országokban működnek.

- Önök régóta hangoztatják ezeket az aggályokat. Milyen reakciókat, esetleges magyarázatokat kaptak eddig a kormánytól?

- Párbeszédet folytatunk a kormánnyal különböző szinteken. Találkoztam több miniszterrel, államtitkárral, a külügyminiszterünk és a nagykövetünk találkozott a miniszterelnökkel. Baráti, szövetségesi párbeszédet folytatunk. Azt hiszem, hogy hallanak bennünket, és talán, de tényleg csak talán, a ma bejelentett változás az egyházügyi törvényt illetően azoknak a beszélgetéseknek az eredménye, amelyeket velünk és másokkal folytattak.

- Nemcsak az egyházügyi törvényt vonták vissza, de ma történt az is, hogy az IMF és az EU delegációja távozott Magyarországról, nyilvánvalóan valamilyen, a kormánnyal kialakult konfliktus miatt. A nemzetközi nyomás tehát láthatóan fokozódik. Mit gondol, ami történik, az egy fordulópont, és a magyar kormány esetleg enged ennek a nyomásnak?

- Arról én nyilván nem tudok beszélni, hogy a kormánynak mik a szándékai. Az ugyanakkor világos, hogy Magyarország barátai Európában és az Egyesült Államokban egyre gyakrabban szólalnak meg. Nem tudom, hogy ez fordulópontnak minősül-e, de az Európai Bizottság mellett az Európai Központi Bank is aggályokat fogalmazott meg a jegybank esetleges átalakításával kapcsolatban, ami egy újabb fék kiiktatását jelentené. Ezek a változtatások - az igazságügyben, a pénzügyekben, a médiában és az egyházak esetében - mind ugyanabba az irányba mutatnak, ami a fékek és ellensúlyok felszámolása. Így érthető, hogy európai tisztviselők egyre többször szólalnak meg, az pedig a magyar kormánytól függ, hogy tagja-e akar lenni az európai közösségnek, és komolyan veszi-e a barátai tanácsait. Hogy ez egy fordulópont vagy sem, azt nem tudom.

- Októberben ön találkozott Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkárral, aki utána egy interjúban azt mondta, hogy ígéretet tett arra, Magyarország kész átláthatóvá tenni a törvényalkotási folyamatát. Mik a tapasztalatai, be lett tartva ez az ígéret?

- Nos, csak rá kell nézni arra, hogy az utóbbi pár napban mi történt a pénzügyi törvénnyel. Azt hiszem, hogy Budapesten sokan meg voltak lepődve, hogy egy ilyen nagyszabású átalakításról szóló javaslat viszonylag kevés előzetes figyelmeztetés mellett került elő. Nem kísérik konzultációk a javaslatokat az előkészítéskor és az elfogadáskor. Ez az a folyamat, amely aggaszt bennünket. Minden kormány kap észrevételeket a javaslataihoz, és aztán azok alapján talán módosítja azokat. Ez a normális. De ha csak egy törvény elfogadása után érkeznek a reakciók, akkor sokkal nehezebb megváltoztatni őket. Talán éppen ez történt az egyházügyi törvénynél is.

- Szóval, nem látott igazi változást október óta?

- Nem tapasztaltam több átláthatóságot vagy több konzultációt, ez így van.

- A magyar kormányfő gyakran beszél arról, hogy az egész nyugati világ válságban van, ezért rugalmasabb rendszerekre van szükség, hogy sikeresek legyünk ebben a környezetben, és ezért lehet szükség a központosításra is. Mit gondol erről?

- A nyugati világ gazdasági válságban van, és ennek a krízisnek a megoldásán úgy dolgozik, hogy demokratikus intézmények segítségével figyelembe veszi a lehetséges alternatívákat. Ez az, ami zajlik most az Egyesült Államokban és Európa nagy részében. Ha kevesebb kézben koncentrálják a politikai hatalmat, az nem fog nagyobb rugalmassághoz vagy jobb döntéshozatalhoz vezetni. Épp emiatt aggódunk, miközben mi azt szeretnénk, hogy Magyarország egy sikeres demokrácia, és vezető demokratikus erő legyen. Attól tartunk, hogy ez most fordított irányba megy. Sok dologban függünk Magyarországtól, amely segítséget nyújt Afganisztánban és más nemzetközi ügyekben. Például abban, hogy képviselte az érdekeinket Líbiában, amikor a nagykövetségünket be kellett zárni. Értékeljük, amit Magyarország tett jó szövetségesként.

- De visszamenve a rugalmasság kérdéséhez, egyszer még Thomas Friedman, a New York Times publicistája is azt mondta, hogy bárcsak az Egyesült Államok egy napra Kínává változhatna, és meghozhatná azt a sok nehéz döntést, amelyet a mostani berendezkedésében nem tud.

- Ő egy publicista, neki nincs felelőssége (nevet). Ha egy ország Kínává változna egy napra, akkor az első döntés, amit meghozna, az lenne, hogy még több napra Kína maradjon. Nem hiszem, hogy ez egy opció. Tévedés hinni abban, hogy egy jó szándékú erős despota megoldja minden problémánkat egyeztetések és demokratikus folyamat nélkül.

- Végül egy gyors kérdés: tudja, kicsoda Deutsch Tamás?

- (Nevet) Tudom, kicsoda Deutsch Tamás.

- Szóval hallott arról, hogyan kommentálta a Magyarországról szóló nyilatkozatát a Twitteren. Mit gondolt róla?

- Azt gondolom, hogy vicces volt.

- Még abból az időből ismerte őt, amikor a '90-es évek elején itt Magyarországon segítette az új pártokat, köztük a Fideszt is?

- Igen, egyike volt azoknak [a fideszeseknek], akiket megválasztottak a parlamentbe. Találkoztam mindegyikükkel azokban az időkben. Deutsch Tamással találkoztam az akkori választás előtt is több alkalommal.

- Mi volt a benyomása akkor a Fideszről? Akár magáról Orbán Viktorról is, gondolom, vele is találkozott.

- Nem szeretném személyes szintre vinni ezt a témát, fontos, hogy a strukturális kérdésekre fókuszáljunk. Kormányzati szakemberekről van szó, akik fontos döntéseket hoznak. Magyarország jól indult az elmúlt húsz évben, szeretnénk, hogy ebbe az irányba menjen tovább. Most aggódunk, hogy egyes döntések másfelé viszik az országot.