Hipersebességre kapcsolnak a kormánypártok

Végleg megássák a magánnyugdíj sírját, százmilliárdokkal variálják át az ország költségvetését, eldöntik, hogy létrejöjjön-e egy, a magyar állampolgárok minden rezdülését figyelni képes szervezet - kemény munkát hagytak a karácsony előtti hétre a kormánypártok, amelyek a hétfőn kezdődő rendkívüli parlamenti ülésszakon próbálnak lezárni rengeteg nagy horderejű kérdést. Lesznek trükkel átverekedett javaslatok, és döntenek néhány olyan, látszólag apró dologról is, aminek komoly következménye lehet.

Az Országgyűlés őszi ülésszaka pénteken véget ért, de a képviselők még nem mennek szabadságra, mert hétfőn megkezdődik a téli rendkívüli ülésszak, amelynek keretében kedden és pénteken is lesz ülés. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes csütörtökön kelt levelében a 2012-es költségvetés elfogadására és az új alaptörvény január 1-i hatályba lépésére hivatkozva kérte a rendkívüli ülésszak megtartását.

Elfogadják és egyből át is írják a költségvetést

A kormány kemény csatákat hagyott az év legvégére. Hétfőn késő este lesz a jövő évi költségvetés zárószavazása, de ezzel nem ér véget a költségvetési vita. Időközben ugyanis a kormány elismerte, hogy a lassuló gazdasági növekedés és a gyenge forint miatt nem lesz tartható a költségvetés, Matolcsy György gazdasági miniszter pedig csütörtökön ismertette, hogy pontosan milyen zárolásokat és adóemeléseket kívánnak végrehajtani a hiány tartása érdekében (a részletekről itt olvashat).

A lényegében kész büdzsé átírására több jogi lehetőség is van. Egyrészt a költségvetési törvényhez be lehet nyújtani úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványt, amellyel például felszabadítanak 200 milliárdot az úgynevezett országvédelmi tartalékból, illetve a költségvetési fejezetekben zárolnak összesen 52 milliárd forintot. Ez a megoldás nem szabályos, hiszen a költségvetés fő számait már korábban elfogadták, és zárószavazás előtti módosítókkal ezeket nem lehetne már módosítani, de a kormánypártok korábban is átlépték már a házszabálynak ezt a korlátozását.

A költségvetés átírásához módosítani kell a már elfogadott adótörvényeket, hogy megemeljék a dohánytermékek jövedéki adóját (ebből 20 milliárd forint pluszbevételt remél a kormány). Ezt megtehetik úgy is, hogy egy zárószavazás előtt álló törvényhez tapasztják az adótörvény-módosítást. Ezzel a módszerrel már korábban is éltek a kormánypártok, a képviselői javadalmazásról szóló törvénnyel módosították például idén nyáron a villamosenergia- és a földgáztörvényt.

Vége lehet a magánnyugdíjpénztáraknak

A költségvetési kiigazítás egyik legfontosabb tétele, a Matolcsy által 48 milliárd forintra becsült magán-nyugdíjpénztári befizetés, amelyet nem engednek vissza a kasszákhoz, inkább gyakorlatilag megszüntetik azokat (részletekről itt olvashat). Az úgynevezett stabilitási törvényhez a költségvetési bizottság már be is nyújtotta az erről szóló módosító indítványt. Ezt hétfőn fogadhatja el a parlament, majd pénteken lesz a törvény zárószavazása.

A döntés érdekessége, hogy az még nem világos, milyen utat nyit a kormány azok előtt, akik idén év elején úgy döntöttek, nem térnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, hanem magánpénztári tagok maradnak. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken jelezte, hogy a kormány lehetőséget biztosít ennek a több mint 100 ezer embernek az állami rendszerbe való visszatérésre, de arról nem mondott részleteket, hogyan.

Nem tudta tartani saját tempóját a kormány

A majdnem karácsonyig húzódó parlamenti ülésszak másik oka, hogy a képviselők nem végeztek az úgynevezett sarkalatos (vagyis kétharmados többséget igénylő) törvények elfogadásával, pedig a január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény azokkal együtt válna szerves egésszé. Bár kötelező határidő nincs a sarkalatos törvények elfogadására, a kormánypártok azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy év végére végezzenek a jogszabályok tárgyalásával.

Az alaptörvény - az Országgyűlés honlapján megtalálható összesítés szerint - összesen 32 témakörben írja elő a sarkalatos törvények elfogadását. Ezek közül négyet már korábban elfogadtak, illetve módosítottak: a médiatörvényt, az állampolgársági törvényt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt és az önkormányzati választási törvényt később még lehet, hogy módosítani kell, de ez már nem sürgős feladat.

Még be sem nyújtották viszont a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a választási eljárásról (ez nem azonos az országgyűlési képviselők választásáról szóló jogszabállyal) és az Országgyűlésről szóló törvényt. Utóbbinak az alaptörvény szerint két dolgot biztosan szabályoznia kell: a parlament rendszeres ülésezését, illetve az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét.

Kiengedi a féket a kormány

Benyújtották ugyan, de péntekig biztosan nem fogadja el az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) és a népszavazásról szóló törvényt, ezek tehát biztosan februárra, a tavaszi ülésszakra maradnak. Az MNB-törvényt a csúszás és a nemzetközi kritikák ellenére erőltetik a kormánypártok: már múlt hét pénteken lefolytatták az általános vitát, a napirend szerint pedig kedden lesz a részletes vita. A törvény elfogadása így is a jövő évre marad, hacsak nem iktatnak be karácsony és szilveszter közé egy rendkívüli ülésnapot.

Ugyancsak pénteken kezdődött meg a házszabály módosításáról szóló javaslat vitája, mellyel a Fidesz lehetőséget teremtene arra, hogy az ellenzék hozzájárulása nélkül is egy nap alatt fogadjon el törvényeket. Korábban ehhez négyötödös többség kellett, amellyel a Fidesz és a KDNP nem rendelkezik. A javaslat értelmében viszont létrehoznák az úgynevezett kivételes sürgős eljárást, amelyhez elég lenne a kétharmados többség, majd minimális vita után szavazni lehetne az indítványról.

Hétfőre halasztották a szavazást az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott módosító indítványokról is. Ezek közt szerepel az az előterjesztés is, amely lehetővé teszi az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonását, amely kiváltotta a magyar kormánnyal tárgyaló Nemzetközi Valutaalap és az EU rosszallását. Az LMP név szerinti szavazást kért az indítványról, a Jobbik pedig arról a javaslatról, amely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladatává tenné, hogy nyilvánosságra hozza az egykori állambiztonság tisztjeinek és ügynökeinek nevét.

Eldőlnek a nagy csaták

A hétfői szavazások során egyebek mellett kiderül, hogy a kormánypártok kitartanak-e az MNB és a PSZÁF összevonása mellett, vagy visszakoznak a nemzetközi bírálatok hatására (ennek lehetőségére a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János utalt). Kiderül az is, Lázár János Fidesz-frakcióvezető keresztül tudja-e vinni az akaratát saját képviselőtársain: a képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslatához ugyanis több módosító indítvány érkezett, amelyek részben elhalasztanák a képviselői fizetések reformját, részben megemelnék a bizottsági munkáért járó pótlékot.

Hétfőn pont kerülhet annak a vitának a végére is, amely a titkosszolgálatok átalakítása miatt a kormánypártokon belül kialakult. Kövér László házelnök szokatlan módon módosító indítványokat nyújtott be a Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvényhez, amelyekkel nem engedné a belügyminiszter felügyelete alá kerülni az Információs Hivatalt, illetve korlátozná az újonnan létrejövő Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) jogköreit.

Hétfőn elfogadhatja az Országgyűlés az új önkormányzati törvényt és a köznevelési törvényt, amelyek miatt szintén sok vita volt a kormánypártokon belül. Hétfőn fogadhatják el a működésképtelenné vált esztergomi önkormányzat intézményeinek államosításáról szóló javaslatot is. Péntekre, az utolsó ülésnapra marad a felsőoktatási törvény, illetve az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény és a parlamenti képviselők választásáról szóló törvény is.

Tervek a munka átszervezésére

"Szűken vagyunk, már éjszakai is ülésezik a parlament, ezért eljött az ideje, hogy a következő év során majd mélyebben átgondoljuk, hogy a parlament működési rendjét szabályozó előírások segítik-e a munkánkat" - harangozta be pénteken, a Magyar Rádiónak adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök a parlament ülésezési rendjének átalakítását. Ezt már régebben tervbe vették a kormánypártok, de a rendkívül feszített törvényalkotás miatt eddig nem került rá sor.

Kövér László már egy éve, tavaly decemberben arról beszélt, hogy szerinte ritkítani kellene a határozatképességet követelő ülések számát, vagyis csak kéthetente kellene szavazásokat tartani. Idén februárban Kövér még azt jósolta, leghamarabb az őszi ülésszakon lehetne átállni a kéthetes ülésezésre, ha a pártok ehhez hozzájárulnak. A Fidesz képviselői számára azért különösen megterhelő a szinte folyamatos ülésezés, mert közülük sokan kormányzati vagy önkormányzati posztot is betöltenek.

Az éjszakába nyúló üléseket az ellenzék eddig egyszer tudta kihasználni, amikor folyamatos felszólalásokkal éjszakáról a következő nappalra húzták át az új Munka törvénykönyve vitáját. Mivel éjszaka az ellenzékiek többen voltak, mint a kormánypártiak, utóbbiak le sem tudták záratni a vitát. A sikeres ellenzéki akció után a kormánypártok szinte minden előterjesztéshez időkeretet állapítottak meg. Időnként az egy napra jutó időkeret hosszabb, mint 24 óra, de a kormánypárti képviselők általában nem használják ki a saját idejüket.