Lesújtott három, sokat támadott törvényre az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság hétfőn közölte, hogy alkotmányellenesnek tartja a médiatörvény és a büntetőeljárási törvény több rendelkezését, valamint megsemmisíti az egyházügyi törvényt. Mindhárom jogszabályt számos kritika érte többek között magyar és külföldi jogvédő szervezetek részéről.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn közzétett három határozatát, amelyekkel részben vagy egészben megsemmisített három olyan törvényt, amelyekről az elmúlt egy évben nagy viták folytak Magyarországon és külföldön is. A testület részben alkotmányellenesnek nyilvánította a médiára vonatkozó új jogszabályokat, amelyek miatt külföldről - többek között az Európai Bizottság, az Egyesült Államok kormánya és nemzetközi civil szervezetek részéről - is rengeteg támadás érte a kormányt. A bírálók szerint a médiatörvény sérti a sajtószabadságot.

Az Ab alkotmányellenesnek minősítette a büntetőeljárásról szóló törvény egyes részeit. A jogszabály ellen több jogvédő szervezet is tiltakozott, mert szerintük a törvény túl nagy hatalmat ad a nyomozó hatóságok kezébe bizonyos esetekben. Az Ab megsemmisítette emellett az egyházügyi törvényt, amelyet azért értek kritikák, mert a kormány ezzel a jogszabállyal korlátozta a hivatalosan egyháznak minősíthető vallási közösségek körét. Az Ab ezt a törvényt nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva semmisítette meg.

A kormány a bírálatok ellenére kitartott mindegyik törvény mellett, bár a médiára vonatkozó jogszabályokat már az év első felében módosította az Európai Bizottság észrevételeinek hatására. Az egyházügyi törvény megsemmisítésével ugyanakkor az Ab megelőzte a kormánypártokat. Lázár János Fidesz-frakcióvezető ugyanis már a múlt pénteken bejelentette, hogy a törvényt "jogtechnikai" okok miatt hatályon kívül helyezik, hétfőn pedig arról beszélt, hogy még az idén elfogadják az új jogszabályt.

Az írott sajtót nem felügyelhetik

Alkotmányellenesnek találta az új médiaszabályozás több rendelkezését az Alkotmánybíróság. A testület honlapján hétfőn közzétett közlemény szerint a tartalomszabályozással, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a Média- és Hírközlési Biztos intézményével összefüggő rendelkezések ütköznek az alkotmányba.

Az Ab megállapította, hogy a médiatörvények közül elsőként elfogadott, sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény (az úgynevezett médiaalkotmány) írott sajtó esetében az alkotmányellenesen szabta meg a hatóság által számon kérhető előírások körét. A határozat szerint ugyan önmagában nem lenne alkotmányellenes a tartalmi felügyelet, de különbséget kell tenni a különböző médiatípusok közt.

Az Ab szerint a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozását jelenti, ha a hatóság olyan szempontok szerint vizsgálhatja az írott sajtó tartalmait, mint az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai, hiszen ezek érvényestésére a jogrendszerben vannak más lehetőségek is (vagyis akit sérelem ér, peres úton kérhet elégtételt).

Annak érdekében, hogy az Ab döntése ne érintse az audiovizuális média (vagyis a tévék és rádiók) felügyeletét, a testület a médiaalkotmány írott sajtóra kiterjedő részét semmisítette meg. Mivel a döntéssel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek kikerülnek a sajtó-helyreigazítási eljárás hatálya alól is, a megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg, így a törvényhozónak lesz ideje a szükséges jogszabályok elfogadására.

Titkolhatók a források

Az Ab alkotmányellenesnek ítélte azt a rendelkezést is, amely szerint az újságírókat csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az információ közzétételéhez közérdek fűződött. Ez a szabály a testület szerint "alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét".

A testület emellett megállapította, hogy mulasztásos alkotmánysértést követett el a parlament, amikor nem szabályozta pontosan, mikor lehet az információforrás felfedésére kötelezni az újságírókat. Az Ab szerint erre csak kivételesen, bírói kontroll mellett kerülhet sor, és csak akkor, ha a hatóság a szükséges információkhoz más módon nem juthat hozzá.

Fölösleges a médiabiztos

Elbírálta az Ab a média- és hírközlési biztos intézménye ellen beérkezett indítványokat is, és úgy találta, nincs alkotmányos indoka annak, hogy a biztos a pontosan meg nem határozott "méltányolandó érdekek" sérelme miatt fellépjen. A biztos intézményének létrehozása a határozat szerint a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza, viszont hírközlési ügyekben a biztos eljárhat. Ezért az Ab a biztosra vonatkozó szabályozást 2012. május 31-ével semmisítette meg, a jogalkotónak addig van ideje az új szabályok megalkotására.

Túl sok adatot kérnek

Megsemmisítette az Ab a médiatörvénynek azt a rendelkezését, amely szerint az egyes eljárásokban kötelező adatszolgáltatás mellett a Médiahatóság külön is felhívhatja a médiaszolgáltatók vagy sajtótermékek kiadóit "minden olyan adat szolgáltatására", amely a hatóság munkájához szükséges. Ez a rendelkezés a határozat szerint a sajtószabadság szükségtelen korlátozásával jár, és kizárólagos célja, hogy a megszerzett adatok alapján megfontolják egy esetleges további eljárás megindítását.

Nem lehet bárhol vádat emelni

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését. A testület honlapján közzétett közlemény szerint "alkotmányba ütköző, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel". Az Alkotmánybíróság szerint ez a szabály sérti az "alkotmánynak, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének a pártatlan bírósághoz való (ezen belül különösen a pártatlanság látszatát megkövetelő) jogot, valamint a fair eljárás elvét (és ebben a fegyverek egyenlőségének követelményét) megfogalmazó rendelkezéseit".

Az Ab szerint alkotmányellenes emellett "a százhúsz óráig tartó őrizet, az őrizet első negyvennyolc órájában a védővel való kapcsolatfelvétel jogorvoslat nélküli megtilthatósága".

A százhúsz óráig tartó őrizettel összefüggésben az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy "az ilyen mértékű szabadságelvonás (...) nem tesz eleget a (...) "haladéktalanul", illetve "lehető legrövidebb időn belüli" szabadon bocsátás vagy bíró elé állítás garanciális követelményének.

A törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint megtiltható a védővel való kapcsolatfelvétel az őrizet első 48 órájában, az Ab arra hivatkozva semmisítette meg, hogy az sérti a "védelemhez és a jogorvoslathoz való" jogot.

"Nem alkotmányos a törvénynek az a kiegészítése, amely a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő büntetőeljárás lefolytatása" - áll a közleményben.

Érvénytelen az utolsó pillanatban átírt törvény

Az Ab úgynevezett közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette az egyházügyi törvényt is. A testület azt kifogásolta, hogy a törvényt a jogalkotási folyamat legvégén szinte teljesen átírták egy úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítvánnyal. Ezzel az egyházi jogállás megszerzését az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatától tette függővé, míg a korábban kialakult törvényszöveg bírósági nyilvántartásba vételt írt elő.

Az Ab szerint a zárószavazás előtti módosító indítványok korlátlan - nem csak koherenciazavart kiküszöbölő - használata azt eredményezheti, hogy kiüresedik a törvényhozás ezt megelőző szakasza (az általános és részletes vita), ami viszont a "megfontolt és minőségi törvényalkotást szolgáló biztosítékainak kiüresedését eredményezheti".

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az Alkotmánybíróság döntése után azt mondta, alkotmányos megoldásokra törekszik a Fidesz mind az új médiaszabályozás, mind az új büntetőeljárási rendelkezések azon részleteiben, amelyeket hétfőn alkotmányellenesnek minősített az Ab.

A Fidesz frakcióvezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a testület hétfői döntéseit és azok előkészítését a Fidesz - "minden korábbi hírrel ellentétben" - nem ismerte. "Tiszteletben tartjuk az Ab integritását, semmiféle háttéregyeztetés, megbeszélés nem folyik az Ab és a Fidesz-frakció között" - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a testület döntéseit is tiszteletben fogják tartani.

Arról, hogy az Ab megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését is, a frakcióvezető úgy fogalmazott, sajnálja az Ab álláspontját, ahhoz ugyanakkor továbbra is ragaszkodik a kormányoldal, hogy a legfőbb ügyésznek, amíg nagyok a bíróságok ügyterhei - az Országos Bírósági Hivatal elnökével egyeztetve -, legyen mérlegelési jogköre azzal kapcsolatban, hol emel vádat. Az erről szóló módosító indítvány már a parlament asztalán van, és új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályban rögzíteni is fogja a Ház, így az alkotmányos alapelv lesz. "Ez nagyon fontos annak érdekében, hogy a büntetőeljárások gyorsításának legalább ez a része megtörténjen" - mondta, hozzáfűzve: Németországban is gyakorlat, hogy a legfőbb ügyész maga határozza meg, hol emel vádat.