Egy újabb kemény ütközés - Hogyan alakult az Ab és a kormány viszonya?

Nem a hétfőn egyszerre bejelentett három határozat az első alkalom, amelyekkel az Alkotmánybíróság szembemegy az Orbán-kormánnyal. Az első nagy ütközés a 98 százalékos különadó körül alakult ki, de azóta is több kisebb jelentőségű jogszabály alkotmányellenességét mondta ki a testület.

Az Alkotmánybíróság (Ab) és a kormány között először komolyabb feszültséget a kormánytöbbség által tavaly július 22-én elfogadott, a nagy összegű végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó váltotta ki, amelyet tavaly október 26-án semmisített meg az Ab. A testület azért találta egyhangúan alkotmányellenesnek, mert a törvény visszaható hatályú, és nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.

A kormánypártok erre úgy reagáltak, hogy bejelentették: alkotmánymódosítással korlátozzák az Ab jogkörét, hogy a testület ne semmisíthessen meg költségvetést, adókat vagy járulékokat érintő törvényeket, majd újra kivetették a különadót. Ez a bejelentés kemény vitákat váltott ki, és emiatt tüntettek először jelentősebb tömegek a kormány ellen. Bár az Alkotmánybíróság jogköreit szűkítő javaslatról a kormánypártokon belül is vita volt, november 16-án a parlament - név szerinti szavazással - elfogadta az alkotmánymódosítást.

Bár a korlátozás hivatalos indoka a különadó volt, kormányzati politikusok a vita során nyilvánosan is elismerték, valójában arról volt szó, hogy így előzzék meg az alkotmánybírósági kifogásokat más fontos gazdasági törvények esetében.

A 98 százalékos különadó másodszor is elbukott

Az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése ellenére idén májusban másodszor is alkotmányellenesnek találta a nagy összegű végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt. Az Ab megsemmisítette a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Az Ab döntése értelmében a 2005-től 2009-ig terjedő időszakra nem lehet visszamenőlegesen adót kivetni, hiszen azokat az adóéveket már lezárták.

A 98 százalékos különadóhoz képest alig keltett feltűnést, amikor tavaly az Ab megsemmisítette a versenytörvény egyik, szintén nyáron módosított rendelkezését, amely alapján idő előtt megszűnt volna a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyetteseinek megbízatása. A törvényt még Sólyom László korábbi köztársasági elnök küldte el a testületnek. A döntés után vélhetően azért sem alakult ki komolyabb politikai feszültség, mert a GVH két elnökhelyettese önként lemondott.

A köztisztviselőknek kedvezett az Ab

A kormány szándékaival szemben döntött az Alkotmánybíróság idén tavasszal is, amikor az alkotmánnyal ellentétesnek találta és azonnali hatállyal megsemmisítette a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény egyik módosítását, amely lehetővé teszi a tisztviselők indoklás nélküli felmentését.

Az Ab nem vitatta, hogy az állam hatékonyabb működése indokolhatja a köztisztviselők felmentési szabályainak könnyítését, de a testület szerint a munkáltató joga a munkavállalók felmentésére nem lehet korlátlan. Az indoklás nélküli felmentés lehetősége a testület szerint sérti a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot is.

A kormányt ugyanakkor nem érhette meglepetésként a döntés, mert az Alkotmánybíróság korábban a kormánytisztviselők indoklás néküli felmentéséről szóló jogszabályt is megsemmisítette.

Nem döntöttek a nyugdíjpénztárakról és az ágazati különadókról

Az Alkotmánybíróság előtt vannak még más érzékeny ügyek is. Nem döntött például egyelőre az Alkotmánybíróság a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt érkezett panaszokról, pedig az [origo] információi szerint augusztusban majdnem határozat született az ügyben. Jövőre már csak az érintettek kezdeményezhetik a törvény vizsgálatát, amit azonban a nulláról kell majd kezdeni (erről bővebben itt olvashat).

Érdemi vizsgálat nélkül utasította ugyanakkor vissza az Ab az ágazati különadókat érintő indítványokat, mert a hatályos alkotmány szerint nincs hatásköre az adónemekről rendelkező szabályok elbírálására.