Ki kerül ki győztesként Pintér és Kövér ütközetéből?

Vágólapra másolva!
Hétfőn szavaz a parlament Kövér László házelnök azon javaslatairól, amelyek jelentősen szűkítenék a Pintér Sándor belügyminiszter által tervezett új titkosszolgálati szerv hatásköreit. Kövér szerint egyrészt túl befolyásos lenne a szervezet, másrészt az új rendszer támadhatósága is aggasztja. Hétfőn eldől, hogy a vitában a kormánypárti frakció a Fidesz egyik legbefolyásosabb politikusa vagy az egyik legbiztosabb pozíciójú kormánytag mellé áll-e.
Vágólapra másolva!

Kiderül hétfőn, hogy a kormánypárti frakciók Kövér László házelnök vagy pedig Pintér Sándor belügyminiszter mellé állnak-e a titkosszolgálatok átalakításáról kialakult vitában. Többek között azért is érdekes, hogy a frakciók ki mellé állnak majd, mert Kövér a Fidesz egyik legbefolyásosabb politikusa, tagja a párt szűk körű vezetőségének, Pintért viszont fideszes források azon miniszterek között emlegetik, akikhez Orbán mindenképpen ragaszkodik, és akinek stabil pozíciója van a kormányban.

A parlament hétfőn szavaz a rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, és a Pintér által beterjesztett javaslat többek között létrehozna egy új titkosszolgálatot - a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot (NEBIK). Kövér, aki az előző Orbán-kormány idején titkosszolgálati miniszter volt, azonban a tervezethez több módosító javaslatot is benyújtott, amelyek jelentősen kurtítanák az új szervezet jogköreit.

A NIBEK a Belügyminisztérium terve szerint egy rendkívül széles hatáskörrel rendelkező szervezet lenne, amely lényegében az összes rendvédelmi és nemzetbiztonsági szerv adatbázisából adatokat kérhet le, akár személyes adatokat, bűnügyi személyes adatokat vagy különleges adatokat is. Az "egységes információfúziós központra" azért van szükség a Belügyminisztérium szerint, mert a ma létező hasonló szervezet, a Szebek (Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ) nem tud "minden biztonsági kihívásra reagálni", amit a kor megkövetel.

A NIBEK a jövőben belenézhetne a rendőrség, a terrorelhárítók, a titkosszolgálatok, az adóhivatal adatbázisaiba. Ugyanezt megteheti a menekültügyi hatóság, az idegenrendészet, a katasztrófavédelem, valamint az állampolgárok személyi adatait és lakcímeit nyilvántartó szerv adataival is. Megnézheti az állampolgárok kgfb-kötvényeit, és a légiutas-adatbázisból megtudhatja, ki, mikor, milyen irányba hagyta el az országot, milyen fotó szerepel az útlevelében, vagy hogy éppen kóser menüt kért-e a repülőn. A nemzetbiztonsági szervekhez hasonlóan "kivételesen indokolt esetben" a NIBEK is kötelezheti a sajtót, hogy fedje fel forrásait.

A javaslatban felsorolt adatbázisokhoz alapvetően eddig is hozzáfértek a nemzetbiztonsági szervek, viszont a NIBEK az összes nemzetbiztonsági szerv összes adatában kutathat, ráadásul új módszerrel. Eddig ugyanis ha a titkosszolgálat például egy megfigyelt személy adóügyeire volt kíváncsi, akkor kérnie kellett az adatokat az adóhivataltól. A BM javaslata szerint viszont a NIBEK kiépít majd egy olyan rendszert, amellyel közvetlenül, elektronikus úton hozzáfér majd az "együttműködő szervek" adatbázisaihoz.

Ezt a lehetőséget több jogvédő civil szervezet mellett Kövér László, az országgyűlés elnöke is kifogásolta. A politikus egyik módosító indítványa szerint a jövőben is elegendő, ha az eddig megszokott módszerrel a NIBEK adatokat kérhet le más szervektől. Kövér ezt azzal indokolta, hogy a felépítendő informatikai rendszer kívülről támadható lenne. Kövér összesen öt módosító indítványt nyújtott be a NIBEK-ről, amelyek mindegyike szűkítené az új szervezet hatáskörét. A politikus szerint például szükségtelen a nemzetbiztonsági szervek közé sorolni a NIBEK-et, amikor annak feladata csupán koordináló. Kövér egy másik indítványa nem engedné, hogy a magyar határokon túlterjeszkedjen az adatbázisokhoz való hozzáférése.

Samu Attila, Pintér Sándor belügyminiszter főtanácsadója korábban az [origo]-nak azt mondta: a BM nem kommentálja Kövér László módosító indítványait, mert minden országgyűlési képviselőnek joga van ilyeneket beterjeszteni. Arra a kérdésre, hogy a kidolgozás során kikérték-e Kövér, mint egykori titokminiszter véleményét, annyit válaszolt: "a jogalkotásról szóló törvény ilyen előírást nem tartalmaz." A BM így nem kommentálta Kövér azon indítványát sem, amellyel a korábbi titkosszolgálati miniszter nem engedné a belügyminiszter felügyelete alá kerülni az Információs Hivatalt. A hírszerző szolgálatként működő Információs Hivatal jelenleg a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozik.