Elégedetlenkedő hangok jönnek a Külügyminisztériumból

2012.01.01. 12:58

Nyíltan kifejezte egyet nem értését a központi kormányzati irányvonallal a Külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője, de nem ez volt az egyetlen jele annak, hogy a tárca nem feltétlenül igazodik a miniszterelnökhöz és stábjához. Máshogy látják a nemzetközi kritikákat, és a brüsszeli kezdeményezésekhez is másként viszonyulnak.

 

Szokatlan nyíltsággal kritizálta a központi kormányzati politikát egy nyilatkozatban a Külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője. A pénteki Magyar Nemzetben jelent meg egy interjú Prőhle Gergellyel, a minisztérium helyettes államtitkárával, aki többek között arról beszélt, hogy a Külügynek újra és újra el kell mondania külföldön, hogy miért került az ország olyan helyzetbe, amely miatt bizonyos döntések megszülettek. "Mi pedig alapvetően nem magyarázkodásra, hanem a külpolitika alakítására szerződtünk" - fogalmazott nyilvánvaló elégedetlenséggel.

A kormányt számos bírálat érte - ezekről itt, meg itt olvashat bővebben -, a legutóbbi ilyen az USA-ból érkezett: Hillary Clinton karácsonykor levélben fogalmazta meg aggodalmait például többek között a sajtószabadsággal, az egyházügyi törvénnyel, a bíróságok függetlenségével kapcsolatban.

Egy washingtoni ígéret

Pedig a Külügy korábban is próbálkozott ezek elmagyarázásával és az aggodalmak eloszlatásával. Októberben maga Prőhle Gergely utazott Washingtonba, ahol arról igyekezett biztosítani az USA-t, hogy Magyarország kész átláthatóvá tenni a törvényalkotási folyamatot. Erről azon a tárgyaláson beszélt, amelyet többek között az amerikai külügyminisztérium emberi jogokban illetékes, a magyar kormány intézkedéseit korábban keményen bíráló államtitkárával, Thomas Meliával kezdeményezett. Egyebek mellett a Melia és Clinton által már korábban is kritizált egyházügyi és választójogi törvény hátterét igyekezett elmagyarázni.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Prőhle Gergely

A későbbi fejlemények - például az [origo] Thomas Meliával készített interjúja, illetve a karácsonyi Clinton-levél - azt mutatják, nem sikerült maradéktalanul eloszlatni az aggodalmakat.

Mi lesz az új unióval?

Nem a helyettes államtitkár nyilatkozata volt ugyanakkor az egyetlen külügyminisztériumi megnyilvánulás, amely némileg eltér a központi kormányzati iránytól. A decemberi uniós csúcstalálkozón elhatározott, az eurózóna tagjai által létrehozandó költségvetési unióról Orbán Viktor fenntartásokkal beszélt, és nem tette egyértelművé álláspontját arról, hogy szerinte csatlakozni kell-e hozzá vagy sem. A Hír Tv-nek adott, karácsony előtti interjúban azt mondta, Magyarországnak egyrészt nem szabad vállalni semmilyen kötelezettséget addig, amíg be nem lép az eurózónába, másrészt pedig szerinte az országnak nem érdeke csatlakozni a megállapodáshoz, ha az az adórendszereket harmonizálja.

Egy, szintén karácsony előtti, az MTI-nek adott interjújában Martonyi János külügyminiszter is megerősítette, hogy Magyarország számára fontos szempont, hogy az Unióra vonatkozó feltételek csak az euróövezet tagjaira vonatkozzanak, viszont ő Orbánnal ellentétben nyíltan hangoztatta azt is, hogy "Magyarországnak érdeke, hogy csatlakozzon az új uniós kormányközi szerződéshez".

Ki támad kit?

Láthatóan különbség van a központi kormányzati kommunikáció és a Külügyminisztérium között a nemzetközi bírálatok megítélésében is. Prőhle az interjúban a kritikákkal, a támadásokkal kapcsolatban hibás elképzelésnek nevezte azt, hogy a világ Magyarország ellen fordult volna. Szerinte "az ellenségkép erősítése gátol bennünket saját felelősségünk tisztázásában."

Orbán Viktor és szóvivői ugyanakkor többször is reagáltak úgy a külföldi kritikákra, mint a kormány nemzetközi, illetve hazai ellenségeinek támadásaira. A miniszterelnök rendszeresen magyarok elleni támadásként értékelte például a médiatörvény miatti kritikákat, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig politikai támadásnak nevezte, amikor a Standard & Poor's karácsony előtt leminősítette Magyarországot.

Forrás: MTI/Beliczay László
Martonyi János a miniszterelnökkel

Prőhle megjegyezte, hogy az Európai Unióban "gyakran érzékelhető egyfajta kettős beszéd", és példaként a bajor miniszterelnököt említette, aki "mást mondott a sörsátorban, mint a Bundesratban, majd Brüsszelben". Prőhle azonban figyelmeztetett arra, hogy "az együttműködő, integrálódni képes Magyarország volt a sikeres", és nem a "viccbéli ló vakmerőségére" vagy az oroszlán bátorságára van szükség, hanem a "galamb szelídsége és a kígyó ravaszsága egyidejűleg szükségeltetik".

"Az országot nem minisztériumok irányítják"

Egy névtelenséget kérő, több különböző minisztériummal is kapcsolatban álló kormányzati tisztviselő szerint a Külügyminisztériumból érkező, a hivatalos iránytól eltérő hangoknak nem kell feltétlenül nagy jelentőséget tulajdonítani. "Az országot nem minisztériumok irányítják, hanem a kormány. A minisztériumok véleményei kisebb mértékben eltérhetnek, de úgyis mindenki azt hajtja végre, amiről a kormány dönt" - mondta a tisztviselő, aki szerint minden minisztérium egyfajta ütközőzónaként szolgál, a Külügyminisztériumban is folyamatos személyes kapcsolatban vannak a diplomaták másokkal, ilyenkor előkerülnek ilyen típusú gondolatok, de az ország érdekei felülírják a személyes és intézményes preferenciákat.

Prőhle Gergely ugyanakkor az interjúban a Külügyminisztérium feladatairól azt mondta, hogy részben értelmeznie kell egy-egy adott országban azt, ami Magyarországon történik, de egyúttal jeleznie is kell a hazai politikai elit felé, ha valami "félreérthetőnek, hibás elképzelésből eredő feladott labdának, esetleg felesleges provokációnak tűnik", vagy ha valami összeegyeztethetetlen az EU jogrendszerével. Az államtitkár nem mondta ki nyíltan, de szavaiból kiderül, úgy érzi, hogy jelzéseiket nem veszik komolyan: a válság és a belpolitikai problémák miatt "a politikusok kevésbé tudnak, akarnak odafigyelni a nemzetközi összefüggésekre", pedig szerinte "balgaság azt hinni", hogy ezek elvesztették jelentőségüket. "Ennek tudatosítása sehol sem ment egyik napról a másikra."

KAPCSOLÓDÓ CIKK