ÁSZ: Megsokszorozták adósságukat a frankhiteleket nyögő nagyvárosok

Milliárdos hiteleket vettek fel az elmúlt években a megyei jogú városok, ezért sok önkormányzatnál azonnali intézkedésre van szükség a pénzügyi egyensúly helyreállítására - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. Sok nagyváros négy év alatt megháromszorozta adósságát, és tízmilliárdos nagyságrendben adósította el magát, hiteleinek jelentős részét pedig svájci frankban és euróban vette fel.

Hatalmas adósságokat halmoztak fel négy év alatt a megyei jogú városok - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken közzétett jelentése. Sok nagyváros adósságállománya 2007 és 2010 között megduplázódott vagy megháromszorozódott, és noha az Orbán-kormány Magyarország egyik legnagyobb problémájának nevezte az eladósodottságot, a jelentésből kiderül, hogy a fideszes vezetésű önkormányzatok is hatalmas frankhiteleket vettek fel az előző ciklusban.

Az ÁSZ jelentése sorra veszi a megyei jogú városokat, és bemutatja azok adósságállományát, annak szerkezetét és az adósságnövekedés okait is. Az adatsorokból kiderül, hogy rengeteg önkormányzat vett fel fejlesztési hiteleket svájci frankban és euróban, a hatalmas törlesztőrészletek fizetése pedig 2011 után több helyen nem tűnik biztosítottnak. Az ÁSZ szinte minden polgármesternek azt javasolja, hogy készítsen intézkedési tervet a pénzügyi egyensúly fenntartására, a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére, és sok helyen azt is felveti, hogy újra kellene gondolni a nagy költségű beruházások terveit, mert azokra nem mindenhol lesz pénz.

Az ÁSZ több város polgármesterének is azt javasolta, hogy pénzügyi helyzetükről a jövőben félévente számoljanak be a városi közgyűlésnek. A javaslatok között szerepel az is, hogy amennyiben a jövőben hitel felvételével járó előterjesztéseket nyújtanak be, ahhoz tegyék hozzá azt is, hogy mekkora törlesztőrészleteket fog az eredményezni a későbbiekben és hogy miből fogják fedezni a felvett hitelt.

Külön figyelmeztette az ÁSZ az önkormányzatokat a tulajdonokban lévő gazdasági társaságok adóssága miatt is, amely több városban szintén nagy kockázatokat rejt. Többek között Pécs, Hódmezővásárhely és Kaposvár polgármesterét figyelmeztette arra a számvevőszék, hogy kísérje figyelemmel az önkormányzat gazdasági társaságainak kötelezettségeit és azoknak az önkormányzat pénzügyi helyzetére gyakorolt hatását, mert az növeli a város működési kockázatát.

Elszállt Szeged és Debrecen

A fideszes vezetésű Debrecenben az ÁSZ-jelentés szerint négy év alatt megháromszorozódott, 8,3 milliárd forintról 27,5 milliárd forintra emelkedett az önkormányzat adóssága - derül ki az ÁSZ-jelentésből. A hitel jelentős része svájcifrank- és euróalapú hitel, Debrecennek 2010 végére 84,3 millió svájci frank és 20,6 millió euró hosszú lejáratú hitele volt. Az eladósodáshoz többek között a nagy fejlesztési beruházások vezettek, mint a  23,4 milliárdba kerülő szennyvízredszer és a 2010-ig 17,6 milliárdot felemésztő villamosfejlesztés.

A szocialista vezetésű Szegeden 10 milliárddal nőtt az adósság ugyanebben az időszakban, most 24,1 milliárdon áll. A város eközben 57,2 milliárd forint értékű fejlesztést fejezett be - állapította meg az ÁSZ, de hozzáteszi, hogy itt is jelentős adóssága van az önkormányzat tulajdonában álló cégeknek.

Sopron és Pécs is mínuszba ment

Sopronban az önkormányzat gazdálkodását már komolyan veszélyeztetik a pénzügyi kockázatok, a pénzügyi egyensúly rövid és hosszú távú fenntarthatósága folyamatos intézkedéseket igényel - állapította meg a jelentés. A város adóssága 2007 és 2010 között szintén csaknem 2,5-szeresére nőtt, most 16,7 milliárd forint. A városnak 2010-ben már a  működési kiadásokra is félmilliárd forintnyi hitelt kellett felvennie, mert a korábbi adósságok növekvő kamatai miatt a város költségvetése mínuszba ment.

Hasonló veszélyekről számolt be az ÁSZ Nyíregyháza, Dunaújváros és Pécs esetében is, ahol szintén gyors intézkedéseket sürgettek, mert Sopronhoz hasonlóan itt is működési hiány alakult ki a bevételi források csökkenése miatt.Tatabányának 13 milliárdos adósságot kell kezelnie, a város adóssága több mint háromszorosára nőtt 2007 óta, többek között egy egy strand- és élményfürdő létrehozására kötött, 2029-ig tartó lízingszerződés miatt.

Győr és Zalaegerszeg stabil

Az ÁSZ talált pozitív példákat is, a jelentés szerint például a győri önkormányzat pénzügyi helyzete az elmúlt években stabil volt, az önként vállalt faladatok nem befolyásolták a működés biztonságát, a gazdasági társaságok által ellátott feladatstruktúra pedig átlátható, az a működési kockázatot nem növelte. Az adósság ennek ellenére itt is nőtt, 3,4 milliárdról 6,4 milliárdra.

Szintén jól áll a jelentés szerint Zalaegerszeg, ahol a pénzügyi egyensúly az Állami Számvevőszék szerint rövid és középtávon biztosított. Az ÁSZ ugyanakkor hozzátette, hogy a városvezetésnek fel kell készülnie az egyensúly hosszú távú megőrzésére is. Az ÁSZ megnyugtatónak találta Veszprém pénzügyi egyensúlyát is, bár az adósságállomány itt is több mint háromszorosára, 2 milliárdról 6,6 milliárdra nőtt.

(Az Állami Számvevőszék az összes megyei jogú város eladósodottságáról részletes jelentést közölt. További városokról és részletekről az ÁSZ honlapján, itt olvashat.)