Lázár: Engedhetünk az IMF-nek, de a kasszakulcs a miénk

Lesz, amiben enged majd a magyar kormány az EU-nak és az IMF-nek, de a kasszakulcs a kormány kezében marad, és Orbán Viktor mondja ki a végső szót - mondta az MTI-nek adott interjújában Lázár János Fidesz-frakcióvezető, aki arra számít, hogy januárban elkezdődnek a tárgyalások. Nyárig megszületik az új törvényekkel létrehozott épület, és "új korszak kezdődik" - ígérte.

Az EU-tól és az IMF-től bizonyos feltételeket el kell fogadnia Magyarországnak, de csak olyan megállapodás köthető, amely nem ellentétes az ország érdekeivel, és a kompromisszumhoz "hozzá kell tennünk a saját magunk átalakítási lépéseit" is - mondta a lehetséges IMF-EU-tárgyalásokról Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki az MTI-nek adott interjút.

A nemzetközi szervezetek által kért jogszabályi változásokról azt mondta: "Lesz, amiben születik megállapodás, és lesz, amiben nem." Szerinte a kormány rugalmasságát mutatják a jegybanktörvény körüli események. Az EU korábban kérte, hogy a magyar parlament halassza el az új jegybanktörvény megalkotását, valamint az MNB és a PSZÁF összevonása lehetőségének megteremtését. Erre a magyar kormány Lázár szerint azt felelte, hogy a törvény elfogadását nem halasztják el, de beépítik abba az Európai Központi Bank észrevételeit, és vállalják, hogy a jelenlegi jegybankelnök, Simor András mandátuma alatt nem vonják össze az MNB-t a PSZÁF-fal.

Lázár szerint a kompromisszumkészségen túl "az a fajta szervilis magatartás, amely a korábbi kormányokat jellemezte, nem indokolt". Magyarország kiadásai és bevételei ugyanis nagyjából fedik egymást, vagyis az ország stabilan állna a lábán, ha nem lenne ekkora az államadósság, ami a bajok gyökere. Az adósság mértéke és finanszírozhatósága teszi szükségessé a megállapodást a nemzetközi szervezetekkel - mondta Lázár, de hozzátette: a kormány kezében a kasszakulcs, "Orbán Viktor miniszterelnök minden mondata ebben a kérdésben ügydöntő".

A kormány tervei szerint januárban elkezdődnek a hivatalos tárgyalások az EU-val és az IMF-fel. Ha a megállapodáshoz "esetleg új törvényeket kell elfogadni, vagy bizonyos jogszabályokon módosítani kell, és ezt a kormány javasolja, a Fidesz kész azokat elfogadni" - mondta.

Kell a jegybank segítsége

A jegybank támogatása nélkül elképzelhetetlen a gazdasági növekedés - jelentette ki Lázár a kormány és az MNB viszonyára vonatkozó kérdésre. A két fél gazdaságpolitikusai "mást gondolnak a világról", pedig jó lenne, ha az MNB monetáris eszközökkel támogatná a kormány törekvéseit, ahogy tette például 2008-ban jelzáloglevelek és kötvények vásárlásával. "Az MNB azonban ettől elzárkózik. Azt remélem, nem politikai, hanem gazdaságfilozófiai meggyőződésbeli alapon. Vagyok olyan optimista, hogy ezt elhiszem." Lázár azt szeretné, ha az MNB vezetése rugalmasabb lenne. "A jegybank nem Simor András bankja, hanem az ország bankja, és az országért viselt felelősség érdekében kell cselekednie" - jelentette ki.

Az elfogadott jegybanktörvény alapján új, a kormányfő által jelölt alelnöke lehet az MNB-nek, de Lázár szerint "mérlegelés kérdése, hogy még Simor András mandátuma alatt betöltik-e ezt a posztot".

Járások és fegyverek a parlamentben

Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka február 13-án kezdődik, júniusig pedig elkészülnek az eddig elmaradt sarkalatos törvények, így az Országgyűlés működéséről szóló, a képviselők javadalmazását taglaló törvény - amely még további egyeztetéseket igényel, mert "a képviselők saját magukat illetően a legkörülményesebbek" -, a választási eljárási törvény, a népszavazásról szóló jogszabály, a PSZÁF működését érintő törvény, valamint a pártok működésére vonatkozó csomag. Folyik a dohány-kiskereskedelem újraszabályozása, az új büntető és az új polgári törvénykönyv megalkotása, és el kell fogadni a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályt is - sorolta.

Nagy vitát kiváltó ügy lesz a járások kialakítása, a hulladékgazdálkodás reformja és a lőfegyvertartás "racionalizálása", újragondolása Lázár szerint. Nem lezárt ügy a tavaly év végén félredobott Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozásának kérdése, amely Pintér Sándor belügyminiszter korábban benyújtott javaslatával ellentétben a parlament döntése miatt mégsem született meg. Csak a kérdés elhalasztásáról van szó, mondta Lázár, az ügy ugyanis nincs lezárva. Arra, hogy ezek szerint mégis létrejöhet-e a NIBEK, azt válaszolta: "Meglátjuk."

Az új házszabályra vonatkozó kérdésre azt mondta, a jelenlegivel is működtethető az Országgyűlés 2014-ig, akkorra azonban mindenképpen szükséges egy új szabályzat. Ezzel együtt bírálta a parlament működésére vonatkozó hatályos szabályozást, amely szerinte nem jelent garanciákat a gyorsaságra, az átláthatóságra, "lassú, körülményes, öreges", és szerinte az egyharmadra vonatkozó garanciális szabályokból is keveset tartalmaz.

"2012 júniusáig minden szükséges törvény elkészül. Onnantól kezdve az az épület, amely 2010 után született, teljes egészében kész, és egy új korszak kezdődik az év közepétől" - mondta.